Szerkesztő:Vitorla/piszkozat/sarkvidék

Sarkvidékeknek az Északi-sarkvidéket és a Déli-sarkvidéket nevezzük, összefoglalóan.

Mindkét terület középpontja a Föld egy-egy pólusa <görög–latin, a görög pólosz ‘sark, tengelypont’ szóból>, vagyis a Föld forgástengelyének a felszíni döféspontjai, az Északi-sark és a Déli-sark.

Határvonaluk - csillagászatilag - az únió. sarkkörök (mindkét féltekén a 66°33'39" szélességi körök, az Északi-sarkkör, és a Déli-sarkkör).
Földrajzilag viszont a határok nem egységesek. Az Északi-sarkvidék esetében elsősorban az életfeltételeket vesszük alapul: éghajlati határa a 10 °C legmagasabb havi középhőmérsékletet jelölő izoterma vonala, illetve a fás növények elterjedésének északi határa. A Déli-sarkvidék esetében pedig nemzetközi egyezmények a dsz. 60°-ot jelölik ki. A Déli-sarkvidék nem tartozik egyetlen államhoz sem.

A két sarkvidék gyökeresen eltér egymástól.
Az északi sarkvidék gyakorlatilag egy befagyott óceán, rengeteg szigettel, az óceánt környező szárazföldeket a tundra-vidék jellemzi. Időjárásilag pedig a rövid nyarak, hosszú telek.
Ezzel szemben a déli sarkvidék közepében egy kontinens van, (igaz, vastagon jég borítja, de ezzel együtt) a Föld legnagyobb átlagmagassággal rendelkező kontinense (2600 m). A kontinenst pedig nagy kiterjedésű - hőmérséklet-kiegyenlítő hatású - óceánok veszik körül. A Föld Nap-körüli elliptikus keringésének köszönhetően a déli sarkvidék nyara hosszabb az északiénál.

Mindkét sarkvidéknek van idegen eredetű neve. A déli Antarktisz neve az északi Arktisz neve alapján érthető meg: Antarktisz = anti-Arktisz = ellen-Arktisz = ellen-sarkvidék. Az arktisz a görög arktosz = medve szóból ered. (Medvefélék#Elnevezései, szólások)
Újabban a déli sarkvidék kontinensét Antarktikának nevezik: ennek területe az 50 millió km²-es Antarktiszon belül 13 millió km² (összehasonlításul: Európa területe 10,5 millió km²).

Forrás

hu:Sarkvidékek