Szerkesztő:Vaporeon.Leafeon/próbalap

CMV (humán herpeszvírus-5 vagy HHV-5)

A citomegalovírus (CMV vagy HHV-5) a herpeszvírusok családjába tartozó, kubikális szimmetriájú DNS-vírus.

CMV-fertőződés esetén a klinikai kép a tünetmentes állapottól a mononucleosis szindrómán át a legyengült immunrendszerű (immunszupprimált) betegek súlyos, akár életveszélyes fertőzéséig terjed.

Virológia

A citomegalovírus (CMV) vagy humán herpeszvírus-5 (HHV-5) a herpeszvírusok családjába és a Betaherpesvirinae alcsaládba tartozó vírus. A CMV kettős szálú DNS-genommal és burokkal (peplon) rendelkezik. A herpeszvírusok, így a CMV genomja (150-250 kilobázis) a vírusok körében nagyméretűnek számít. A nukleokapszid ikozahedrális (kubikális) szimmetriájú.

A vírus DNS-e a fertőzött sejt magjába jut, ahol beindulhat a lítikus, azaz produktív vírusciklus, mely során a következő folyamatok játszódnak le 3 egymást követő lépcsőben.

1. Elsőként a nagyon korai (immediate early, IE) gének fejeződnek ki, amelyek termékei részben a vírusgenom fennmaradását biztosítják a fertőzött sejtben, részben a korai (early, E) fehérjék termelését indukálják.
2. A korai fehérjék általában a viriont alkotó makromolekulák szintézisében, érésében játszanak szerepet (pl. virális DNS polimeráz).
3. A viriont felépítő struktúrfehérjék a késői (late, L) fázisban szintetizálódnak.

A nukleokapszid a sejtmagban szintetizálódik, ahol zárványtestek alakulnak ki. A képződő virionok burka a maghártyából származik.

A lítikus vírusciklus mellett látens fertőzés is kialakulhat. A gazdaszervezet szintjén a herpeszvírusokokkal történt primer fertőzések következtében életreszóló látencia alakul ki, azaz mindegyik herpeszvírus faj a rá jellemző szövetekben inaktív formában úgy marad fenn, hogy közben genomja önállóan nem (legfeljebb csak a gazdasejt genomjával szinkronban) replikálódik és a látensen fertőzött gazdasejt rejtve marad az immunrendszer elől. A látensen fertőzött sejtben a vírus véletlenszerűen reaktiválódhat, azaz átmehet lítikus ciklusba a fertőzés.

A herpeszvírusokokkal szemben hatékony immunválasz alakul ki, amely megakadályozza, hogy a gazdaszervezetet veszélyeztető szövetkárosodás alakuljon ki a reaktiváció következtében.

A citomegalovírus promótere

Promóterük nagyon erős, nagymértékű expressziót biztosít: éppen ezért használják széles körben a molekuláris biológiában expressziós vektorként. Állandó kifejeződést biztosít, de a tapasztalatok szerint működése eléggé szövet- és sejtfüggő.

Patogenezis és átvitel

Citopátiás hatású vírus, a replikációs ciklus hosszabb, mint az alfa-herpeszvírusoké, a fertőzött sejtből a virionok folyamatosan ürülnek, míg gazdasejt forrásai ki nem merülnek és a sejt maga el nem pusztul. A fertőzött szövetekben gyulladás és funkcionális károsodás alakul ki. A vírus a nevét arról kapta, hogy a fertőzött sejt jelentősen megnagyobbodik. További jellegzetes citopátiás hatás, hogy a magzárványok mellett perinukleáris citoplazmatikus zárványtest is kialakul, amit „bagolyszem” (owl’s eye) elváltozásnak neveznek a szakirodalomban.

A CMV-fertőzés célsejtjei az exocrin mirigyek és a vesetubulusok hámja, valamint a monociták és az endotélsejtek. Igazi látencia a monocitákban alakul ki, amelyből a reaktiválódást a makrofággá alakulás stimulálja. Az immunrendszer elől rejtett vesetubulus hámsejtekben kismértékű tartós vírusszaporodás maradhat fenn az akut fertőzési szakasz lezajlása után. Ép immunrendszer mellett a fertőzés reaktivációja nem okoz megbetegedést, de tünetmentes ürítés előfordulhat.

A CMV-fertőzés elsősorban nyállal terjed, de a genitális váladékban (tehát szexuális úton), illetve az anyatejben is ürülhet a vírus. A mononukleáris sejtek révén transzplacentárisan anyáról magzatra átkerülhet a vírus, emellett transzfúzióval (vérátömlesztés) és szervtranszplantációval is átvihető a CMV-fertőzés.

Citomegalovírus által okozott betegségek

Ép immunrendszer esetén

A primer fertőzés lehet tünetmentes vagy kialakulhat mononucleosis infectiosa. A CMV okozta mononucleosis esetén a heterofil agglutinációs teszt (lásd Epstein–Barr-vírus vagy EBV) negatív, hiszen nem az EBV okozta a beetgséget. Mononucleosis esetén abnormális májfunkció, esetleg enyhe hepatitis alakulhat ki.

Immunológiailag károsodott egyénekben

Immunszupprimált betegekben, különösen a celluláris immunitás gyengülése esetén mind a primer, mind a reaktiválódó fertőzés súlyos megbetegedést okozhat. A szervtranszplantációkat követő antirejekciós terápia egyik leggyakoribb mellékhatása a CMV okozta pneumonitis, mely a tüdőgyulladás olyan formája, amelyben a tüdő interstituma érintett. Az AIDS szintén immunszupprimált állapotot jelent, ebben a betegségben inkább chorioretinitis, colitis, encephalitis formájában jelentkezik a CMV-fertőzés.

Veleszületett és születés közben szerzett CMV-fertőzések

A CMV-infekció a leggyakoribb congenitalis fertőzés. Elsősorban a terhesség alatt bekövetkező primer CMV-fertőzés következtében alakul ki, de nagyon kis eséllyel korábban megszerzett és a terhesség alatt reaktiválódó CMV-fertőzés is fertőzheti a magzatot. A congenitalisan fertőzött újszülöttek kb. 10%-ában figyelhetők meg a tünetek, és további kb. 15%-ukban évek múlva fejlődhetnek ki rendellenességek.

A születéskor tüneteket okozó congenitalis CMV-fertőzést cytomegaliás zárványbetegségnek nevezik, melynek tünetei több szervet is érintenek.

• Idegrendszeri manifesztációk: microcephalia, mentális retardáció, epilepsia, periventrikuláris kalcifikáció, szenzorineurális süketség;
• Szemészeti betegségek: chorioretinitis, optikus atrófia;
• Májérintettség: hepatosplenomegalia, hepatitis, sárgaság;
• Tüdőérintettség: pneumonitis.

Ezek mellett előfordulhat, hogy thrombocytopeniás purpurák, haemolyticus anaemia is kialakul.

A születéskor tünetmentes congenitalis CMV-fertőzés késői szövődményei halláskárosodás, mentális károsodás lehetnek. A CMV-ürítés sajátosságai miatt a fertőzés a szülés alatt, vagy nem sokkal utána is bekövetkezhet.

Érett újszülöttekben általában tünetmentesen zajlik az intranatalis és a postnatalis CMV fertőzés, de pneumonitis is kialakulhat. Az intranatalis és a postnatalis CMV fertőzést évekig elhúzódó tartós vírusürítés követi.

Megelőzés és terápia

Megelőzni csak egyes átviteli lehetőségeket lehet. Transzfúziónál fehérvérsejtszűrőt lehet alkalmazni, transzplantációnál pedig figyelembe kell venni a donor és a recipiens CMV szerológiai státuszát. Antivirális kezelésre az újszülöttek és az immunológiailag károsodottak CMV-fertőzéseiben van szükség: ganciklovir, cidofovir, foscarnet hatásosak CMV-fertőzésben. CMV retinitisben lokálisan fomivirsen alkalmazható. Az immunglobulin terápia az utóbbi időben visszaszorult.

Epidemiológia

A CMV-fertőzések rossz higiénés körülmények között kisgyermekkorban és rendszerint tünetmentesen lezajlanak. A jó higiénés körülmények elterjedésével egyre későbbi életkorban következik be a fertőzés, a terhes nőknek akár fele is még fogékony a primer fertőzésre, amely a fő forrása a congenitalis CMV fertőzéseknek.

Források

• Az orvosi mikrobiológia tankönyve (szerk. Pál Tibor), Medicina Kiadó, 2013