Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Tomi3/William Davenant

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ennek a piszkozatnak a fejlesztése befejeződött. Ennek ellenére meghagyom szükség esetére. (Ha valaki mégis tovább akar dolgozni ezen a szócikken, akkor másolja ki ennek a kódját és saját allapon csinálja.) --Tomi3 vita 2012. november 6., 15:22 (CET)



William Davenant


Sir William Davenant (megkeresztelési dátum: 1606. március 3. - 1668. április 7.), D'Avenant-nak is szokták nevezni, egy angol költő és drámaíró volt. Davenant olyan ritka figura volt Thomas Killigrew-el együtt az Angol reneszánsz színházban, akinek a karrierje a Calorine és a restauráció korokon ívelt keresztül és aki aktív volt az angol forradalom előtt és után, emellett az interregnum alatt is.

Életrajz

[szerkesztés]

Úgy vélik, hogy Davenant 1606. február végén született Oxford-ban, Jane Shepherd Davenant és John Davenant fia, utóbbi volt a Crown Tavern (vagy Crown Inn) tulajdonosa és Oxford polgármestere. Március 3-án lett megkeresztelve, a keresztapja néha azt mondta, hogy William Shakespeare ott volt gyakran a Crown (korona) utazásain London és Stratford-upon-Avon között. Az a hír járta, hogy ő volt Bard biológiai fia is. Úgy fest azonban a dolog, hogy Samuel Butler az alábbi sorokat írta (vagy mondta) Davenant-nak: "Úgy tűnt neki [Davenant], hogy ő idéz a nagyon hasonló szellemben, hogy Shakespeare [tette], és úgy tűnt, van köze ahhoz, hogy hívják a fiát".

Egy ideig az oxfordi Lincoln Főiskolára járt 1620-ban, de azt az elvégzése előtt otthagyta.

Ben Jonson 1637-es halálát követően Davenantot kinevezték koszorús költővé. Ő I. Károly angol király támogatója volt az angol polgárháborúban. 1641-ben felségárulás miatt bűnösnek nyilvánították, de 2 évvel később Gloucester ostromát követően a király gúnyosan lovaggá ütötte. 1645-ben a Naseby-i csata után nyugdíjba vonult Párizsba, ahol felvette a római katolikus vallást és a Gondibert című költeményét elkezdte megírni. A következő évben Maryland alkormányzója lett, de elfogták a tengeren, bebörtönözték, és halálra ítélték. 1651-ben minden idejét a londoni Tower-ben töltötte, ahol a Gondibert megírását folytatta. 1652-ben megjelent a Gondibert, és 1654-ben Davenant kegyelmet kapott. A szigorú törvények miatt átalakított egy szobát a Rutland házban (övé volt) privát színházzá, ahol több íróval együtt dolgozott. A The Siege of Rhodes című színdarab 1656-ban jelent meg a Rutland házban, és szerepelt benne Anglia első ismert profi színésznője, Mrs. Coleman is. [1]

Davenant 1659-ben jogi bajban találta magát, amikor börtönbe került a maga részéről Sir George Booth chesire-i felkelésén. Azonban ugyanabban az évben kiszabadult és Franciaországba menekült. 1660-ban visszatért Londonba. Ő vezette a Duke of York-i férfiakat és nagy sikerű színpadi évszak következett a Lincoln's Inn Fields nevű téren 1660-tól 1668-ban bekövetkezett haláláig. Többek között ezek a produkciók arattak sikert, amiket Shakespeare írt: Hamlet, Henry VIII, és Macbeth, valamint a nem-Shakespeare művek, például Sir Samuel Tuke: The Tragedy of Five Hours és John Dryden vigjátéka: Sir Martin Marall. Davenant visszatért Angliába Shakespeare The Tempest című színdarabának átdolgozása előtt - ezt John Dryden írta, akit 1670-ben kineveztek a következő koszorússá.

Davenant Londonban halt meg 1668. április 7-én, röviddel azután, hogy utolsó színdarabát, a The Man's the Master-t először előadták. A Westminster apátságon belül, a Költők sarkában temették el, a síremlékén a következő felirat olvasható: "O rare Sir William Davenant." Feljegyezték, hogy Ben Jonson sírkövének eredeti felirata, ami Davenant halálakor már el volt távolítva, ez volt: „Rare Ben”. Shakespeare feltehetően így nevezte Jonsont.

A művei közül kilencet, bár az élete alatt Londonban engedéllyel több művét is előadták vagy könyvet írtak belőlük, végül a halála után kinyomtattak. Ezekből több Henry Herringman: The Works of Sr William D'avenant Kt. című könyvében jelent meg 1673-ban, a szerzője Davenant eredetijeit másolta.

Művei

[szerkesztés]

Epikai versei és könyvei a költészetből

[szerkesztés]
  • 1630: Ieffereidos
  • 1638: Madagascar, with other Poems
  • 1648: London, King Charles his Augusta, or, City Royal, of the founders, the names, and oldest honours of that City
  • 1650: A Discourse upon Gondibert, an heroick poem (vagy egyszerűen Gondibert), az eredetileg kiadott változat nem lett teljesen befejezve, de 1651-ben ismét publikálták. A hivatalos második kiadás 1653-ban jelent meg.
  • 1656: Wit and Drollery: Jovial Poems
  • 1657: Poems on Several Occasions

Panegyricusok

[szerkesztés]

Emelkedett hangvételű ünnepi beszédek.

  • 1660: "A Panegyric to his Excellency the Lord General Monck", George Monck-nak
  • 1660: "Poem, Upon His Sacred Majesties Most Happy Return to His Dominions"

Eredeti színdarabok, álarcos játékok és operák

[szerkesztés]

Időrendi sorrendben listázva.

  • The Cruel Brother, dráma (engedélyezve: 1627. Január 12-ém; kinyomtatva: 1630-ban)
  • The Just Italian, vígjáték (engedélyezve: 1629. október 2-án; kinyomtatva: 1630-ban)
  • The Wits, vígjáték (engedélyezve: 1634. január 19-én; kinyomtatva: 1636-ban)
  • Love and Honour, tragikomédia, korábban ezeken a címeken is megjelent: The Courage of Love;, The Nonpareilles és The Matchless Maids (engedélyezve: 1634. november 20-án; kinyomtatva: 1649-ben)
  • The Temple of Love, álarcos játék (engedélyezve: 1635. február 10-én; kinyomtatva: 1635-ben)
  • News from Plymouth, vígjáték (engedélyezve: 1635. augusztus 1-én; kinyomtatva: 1673-ban)
  • The Platonick Lovers, vígjáték (engedélyezve: 1635. november 16-án 16 November 1635; printed 1636)
  • Luminalia vagy The Festival of Light, álarcos játék Inigo Jones-al (engedélyezve: 1638. február 6-án; kinyomtatva: 1638-ban)
  • The Fair Favourite, tragikomédia (engedélyezve: 1638. november 17-é; kinyomtatva: 1673-ban)
  • The Spanish Lovers, vagy The Distresses, vígjáték (engedélyezve: 1639. március 30-án; kinyomtatva: 1673-ban)
  • Salmacida Spolia, álarcos játék (először előadva: 1640. január 21-én; kinyomtatva: 1640-ben)
  • The Playhouse to Be Let, vígjáték (először előadva: körülbelül 1663. augusztusában; kinyomtatva: 1673-ban); ezeket tartalmazta: Sir Frances Drake és The Cruelty of the Spaniards in Peru
  • The Man's the Master, vígjáték (először előadva: 1668. március 26-án; kinyomtatva: 1669-ben)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Diary of Samuel Pepys, January/February/March 1660/61. Gutenberg Project. (Hozzáférés: 2012. október 15.)

Források

[szerkesztés]
  • Terence P. Logan and Denzell S. Smith, eds.. The Later Jacobean and Caroline Dramatists: A Survey and Bibliography of Recent Studies in English Renaissance Drama. Lincoln, Nebraska: University of Nebraska Press (1975) 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a William Davenant című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]

Életrajzi

[szerkesztés]

Versek és szövegek

[szerkesztés]
Előző
Ben Jonson 		Angol koszorús költő
1638–1668 		Következő
John Dryden


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Tomi3/William_Davenant&oldid=12574254”