Szerkesztő:Tgr/Wikimánia 2012

A Wikimánián a Wikimédia Magyarország Egyesület támogatásával vettem részt (köszönet érte), a támogatási feltételek között szerepelt ennek a beszámolónak a megírása is.)

Hackathon

A hivatalos konferencia előtt különféle felvezető események voltak, ezek egyike a kétnapos hackathon (kötetlen programozás, illetve előadások és egyéb bevezető progamok kezdőknek) a Wikimédia és az OpenHatch szervezésében. Ezalatt nagyrészt egy szerkesztést segítő eszközön dolgoztam, amiről majd beszámolok, ha használható állapotban lesz, emellett felvettük a kapcsolatot a Wikidata fejlesztőivel, amiből érdekes dolog jött ki, de az ötletgazda Bináris, jobb, ha ezt ő mondja el.

Volt ezenkívül még egy nagyon érdekes előadás és tutorial a Wikimedia Labs-ról, ami a WMF által üzembe helyezett virtuális szerverfarm, részben a különféle toolszervereket hivatott kiváltani, részben izgalmas új lehetőségeket nyit meg. Bárki kérhet magának accountot, és használhatja valamelyik előre beállított szervert, vagy kérhet egy új szervert egyedi beállításokkal. Ez jelenleg főleg botgazdáknak hasznos, akik egy mindig online, könnyen hozzáférhető, jól felkonfigurált gépről szeretnék a pywikipediabotot futtatni; később elérhetőek lesznek majd az adatbázisdumpok is itt, és lassú adatbázislekérdezések futtatására is egy kényelmes megoldás lesz; illetve ha valami nagyon egyedi dolgot akarsz csinálni, akkor is jól jöhet.

Műszaki fejlesztések

Elsősorban a folyamatban lévő és tervezett műszaki fejlesztésekkel kapcsolatos előadásokra ültem be, ilyen téren a Wikimánia mindig nagyon érdekes szokott lenni, és a mostani sem volt kivétel ez alól.

Athéné projekt

Az egyik legizgalmasabb fejlemény műszaki téren az Athéné projekt, ami egy csokor különböző, a Wikipédia felhasználói felületének újragondolását célzó fejlesztés összefoglaló neve. Jelenleg nagyrészt még a brainstorming fázisában van, a kiteljesedése 2-3 éven belül várható, és a célja az, hogy egy modern, felhasználóbarát, a kezdők számára könnyen érthető, vizuálisan vonzó olvasó- és szerkesztőfelületet adjon a Wikipédiának, és ezzel megkönnyítse az új felhasználók csatlakozását a projekthez, illetve konstruktívabb és személyesebb mederbe terelje a szerkesztők közötti kommunikációt. A WMF-nek jelenleg is fut számos projektje, ami ezt célozza (például az Article Feedback Tool, a WikiLove vagy a MoodBar), de az Athéné ezeknél sokkal radikálisabban szakítana a berögzült szokásokkal; szülőatyja, Brandon Harris röviden csak úgy jellemezte az erről szóló előadás során, hogy "don't think of Athena as a skin; think of it as a kick in the head".

A tervek szerint nagyjából a következő komponensekből fog állni:

egy új dizájn, vonzóbb és modernebb kinézettel, hangsúlyosabb vizuális elemekkel, és sokkal mobil-barátabb kialakítással
egy Agóra fantázianevű dizájn-készlet, ami egységes kinézetű ikonokat, dobozokat és egyéb elemeket nyújt, amiket a helyi közösségek felhasználhatnak, így megszűnik a felhasználók által készített sablonok és segédeszközök jelenlegi szedettvedett kinézete (pl. lesz javasolt színkészlet az infoboxokhoz)
az Echó névre hallgató egységes értesítőrendszer, ami felváltja a ronda narancsszín "új üzeneted van" sablonokat, az egyéb eszközök (pl. LiquidThreads) saját értesítőrendszereit, a vitalapok nézegetését a figyelőlistán, a sitenotice-okat, és számtalan új dologra is képes lesz. Valami olyasmit kell elképzelni, mint a Google+ kis lenyíló ablaka: ha olvasatlan üzeneteid vannak, akkor megjelenik a lap tetején egy kis figyelmeztető ikon, és arra kattintva lenyílik egy ablak, ami egyben mutatja az összes új eseményt (más wikikről is), beleértve a vitalapodon hagyott üzenetet, azt, ha válaszoltak egy szócikk vitalapján, és egyedibb dolgokat is (például a követett műhely híreit); képes a hasonló eseményeket összevonni egy értesítésbe ("5 felhasználó hagyott üzenetet a vitalapodon"), és hozzáférhető lesz a különféle javascriptes segédeszközök fejlesztői számára is.
az Echót kiegészítő Flow, ami a LiquidThreadre hasonlít, de annál szűkebb, csak a felhasználói vitalapokat érinti; lényegében az egymással beszélgetésre biztosítana egy fórumszerűbb, intuitív felületet, amiben nem kell például olyan kérdésekkel foglalkozni, hogy a saját vitalapomon válaszoljak vagy a kérdezőén (és az első esetben honnan fogja tudni, hogy válaszoltam, a másodikban hogy marad olvasható a beszélgetés), és intelligensebben integrálódik a figyelőlistával.
egy globális profil, ami a hasznosabb userboxokat (nyelvtudás, érdeklődési kör, ismeretek, lakhely) átemeli az interfészbe, és ezáltal egyrészt könnyebben megtalálhatóvá, másrészt kereshetővé teszi, illetve az adatokat egy központi helyen tárolja (így ha valaki tíz különböző projektben vesz részt, nem kell mind a tízben újra beirogatnia ugyanazokat az adatokat a felhasználói lapjára).
külön nézet (azaz kicsit eltérő interfész) az olvasásra, a szerkesztésre és a járőrözésre (aminek angolul a jobban hangzó "curation" nevet adták); az utóbbi része lesz például a jelenleg is fejlesztés alatt álló page curation toolbar, ami a mi járőrszkriptjeinknek a szteroidos változata.

Kinézet hagyományos böngészőn: feltűnő szerkesztés gomb, közösségi navigáció a fejlécben, műveletek sokkal hangsúlyosabbak

Kinézet mobilon: csak a fontos műveletek látszanak

Ez nem volt teljesen világos, hogy micsoda, talán a kiemelt cikkeknél megjelenő egyedi fejléc

az új, egységes figyelmeztetőrendszer

az új, személyes üzenetek küldésére szolgáló felület

az új profiloldal

Visual editor

A másik nagyon izgalmas, bár kevésbé új fejlemény a VisualEditor, vagyis a WYSIWYG szerkesztőprogram, amivel wikikód helyett a szócikk tényleges kinézetét lehet szerkesztni, hasonlóan ahhoz, ahogy mondjuk a Word működik. Öregebbek emlékezhetnek rá, hogy voltak már ezzel kudarcba fulladt kísérletek, de a fejlesztést vezető Trevor Parscal nagyon magabiztos volt, hogy a következő próbálkozás sikeresebb lesz. Az előadás érdekes volt, de erősen technikai. (A contenteditable-alapú natív szerkesztőfelület és a Google Docs-hoz hasonló, canvas-alapú, teljesen újraírt GUI előnyeit és hátrányait ecsetelte - röviden: saját szerkesztőt írni roppant nagy munka, viszont az eredmény sokkal precízebb lesz, mint a contenteditable, ami bizonyos dolgokat nem enged meg; kivéve mobilon, ahol a javascriptes lehetőségek korlátozottabbak, és a contenteditable tud sokkal többet, főleg i18n és input téren. Ezért most egy hibrid megoldással kísérleteznek, ahol egy láthatatlan contenteditable inputmezőből kerül át canvasra a tartalom.) Mindenféle okosságot fog tudni a sablonok intelligens kezelésétől a táblázatszerkesztésig; nagyon ambíciózus projekt, része a parser újraírása is és a wikinyelv "kiigazítása", hogy végre valami formálisan definiálható dolog legyen. Rövidesen lesz tesztverzió, fél év múlva tervezik a stabil bétát, egy év múlva az átállást.

oEmbed

Brion Vibbernek, a MediaWiki vezető fejlesztőjének volt egy érdekes előadása az oEmbed lehetőségeiről. Ez lényegében egy olyan protokoll, ami lehetővé teszi tetszőleges, a protokollt támogató tartalom (például egy youtube videó, egy OSM térkép vagy javascript-alapú interaktív ábrák beágyazását. Ez az előadás is inkább technikai volt, és főleg arról szólt, hogyan lehet ezt biztonságosan megoldani (cross-domain iframe és postMessage() segítségével).

Tech@State

A konferencia egyik főbb vonulata a különféle állami szervek Wikipédia és wiki technológia iránti érdeklődése volt, volt egy külön terem, ahol nagyrészt mindenféle minisztériumok és hivatalok szakértői adtak elő arról, hogy nekik milyen wikijük van, mire használják, és hogyan igyekeznek minél jobban bevonni a közönséget. A CIA-tól a mezőgazdasági minisztériumig a legváltozatosabb szervezetek számoltak be a saját wikijükről, és hogy milyen nyílt napokat meg versenyeket szerveztek az élénkítésére. A magyar állam internetre való fogékonyságához szokott nézőként elég megdöbbentő és irigylésre méltó volt...

Egyéb

Erik Möllernek (a WMF igazgatóhelyettese) volt egy előadása arról, hogyan lehetne szociális funkciókkal is bővíteni a Wikipédiát (főleg a műhelyeket), és hogy miben különbözik a Wikipédia, mint adott célt szolgáló közösségi hálózat az öncélú hálózatoktól (mint a Facebook). Az előadás a saját jogán is érdekes volt, de most csak egy ábrát ragadnék ki belőle, ami szerintem elég ijesztő. A képen az angol Wikipédia műhelyeibe havonta belépő szerkesztők száma látható, ami 2007 óta durván a felére csökkent, új szerkesztők körében a harmadára. Számomra eddig ez az ábra mutatta a legnyilvánvalóbban, hogy a Wikipédia közösségének az új szerkesztők felé való nyitottságával nagyon nagy gond van, és ez hosszú távon akár a fennmaradását is veszélyeztetheti.

(Erről egyébként a konferencián jóval több szó esett, egy részükről Dami beszámolójában olvashattok.)