Szerkesztő:Törzsök János/piszkozat
Piszkozatok
[szerkesztés]
Vektormennyiség
[szerkesztés]A vektormennyiség olyan mennyiség, amelynek nagysága mellett iránya is van (vö. skalármennyiség.)( Az erő, a sebesség, a térerősség vektormennyiségek.)[Wikiszótár_org], olyan intenzív/fizikai mennyiség, amely extenzív mennyiséget/mértékegységet és egy adott vektor mérőszámának számértékét adja eredményül. Jele félkövér dőlt betű a , ha tenzormennyiség jele álló félkövér betű A.
Bővebben:Fizikai mennyiség
(!)hivatkozás, bővebben{/?
S, szerintem ennyi lesz, mert a vektorhoz adom, ha illeszkedik bele, bár még nem tudom, hogy úgy jó-e. Illetve, a vektor fogalmához szerkesztve is eltudom képzelni.
Példák vektormennyiségekre a Wikipédiából
[szerkesztés]Mágneses térerősség A mágneses térerősséget leíró fizikai vektormennyiség. Jele H, mértékegysége A/m. Nem tévesztendő össze a mágneses tér erősségét valójában jelentő vektormennyiséggel.
Mágneses indukció A mágneses indukció a mágneses tér erősségére jellemző vektormennyiség. Jele: B, mértékegysége: tesla.
Gyorsulás A gyorsulás vektormennyiség, amelynek a dimenziója hosszúság/idő². Az SI mértékegységrendszerben a mértékegysége méter/másodperc².
Dipólusmomentum Mértékegysége az SI-ben: C·m (coulomb·méter), a CGS-rendszerben debye; vektormennyiség (a vektor a pozitív pólus felé mutat).
Lendület A lendületmegmaradás (vagy impulzusmegmaradás) törvénye. A lendület egy fizikai vektormennyiség, értéke egyenlő a test v sebességének és m tömegének a szorzatával:
Klasszikus mechanika {v}}={\mathrm {d} {\vec {r}} \over \mathrm {d} t}\,\!} . A sebesség additív vektormennyiség, azaz a sebességek a vektorgeometria szabályai szerint összegeződnek.. (!) Nem formázott szövegrész. .. lezárásul? ..v.geo..szabálya..
Vektorpotenciál (fizika) A vektorpotenciál az elektrodinamikában az a vektormennyiség, amelynek rotációja a mágneses indukció.
Forgatónyomaték {\displaystyle {\vec {M}}={\vec {r}}\times {\vec {F}}} A forgatónyomaték vektormennyiség, kezdőpontja az O középpont. A forgatónyomaték-vektor merőleges az (!) Nem formázott szövegrész.
Perdület A perdület impulzusmomentum a klasszikus fizikában egy test forgási mozgásállapotát jellemző vektormennyiség. Jele: N, mértékegysége a kg•m2/s, vagy az ezzel ekvivalens N•m•s.
Erő Az eredő erő a testre ható összes erő vektoriális összege. Az erő vektormennyiség, amit az erő hatására történő impulzusváltozás gyorsaságával definiálunk.. (!) .. lezárásul?
Sebesség A sebességnek nemcsak nagysága van, hanem iránya is, vagyis a sebesség vektormennyiség. (!) Valami fura volt az olvasatban.
Kapcsolodó..
[szerkesztés](!) Vektor
Kémiai kötés A dipólusmolekulák kölcsönhatása rendezett szerkezetet alakíthat ki folyékony vagy szilárd halmazállapotban. Meghatározó tényező a dipólusmomentum (fizikai vektormennyiség, mely a negatív töltések súlypontjából a pozitívak súlypontja felé irányul, nagyságát pedig a két töltéssúlypont közötti távolság és a parciális töltés szorzata adja meg), a hőmérséklet és a részt vevő molekulák mérete.
Távolság negatív skalármennyiség, aminek nincs iránya, míg az elmozdulásra, mint vektormennyiségre jellemző annak iránya. Egy görbe úton megtett út hossza lényegesen (!) ..az elmozdulás..
Négyzetes közép stacionális gázban az átlagsebesség nulla, mivel a fizikában a sebesség vektormennyiség. A hiba számításához rendszerint négyzetes közepet használnak, aminek (!) Nem formázott szövegrész.
Tehetetlenség (mechanika) a rá ható erők eredője nulla. Fontos megjegyezni, hogy a sebesség vektormennyiség, tehát az állandó sebesség egyszerre jelent állandó irányt (a vektor (!) Nem formázott szövegrész.
Eltolási áram az eltolási áramot írjuk be. Az elektromágneses tér alapvetően két vektormennyiséggel jellemezhető. Ezek az E= E(r, t) elektromos térerősség és a B=B (r (!) Nem formázott szövegrész.
Szenc természetföldrajzi és társadalomföldrajzi jellemzése állomás anemográfiai feljegyzéseiből származnak. A szélnél, mint vektormennyiségnél az irány van meghatározva, azaz hogy honnan fúj a szél a világrészek (!) Olvasandó, nem lezárt mondat.
Elektromos mező szondázzuk, akkor az ezekre ható F {\displaystyle \mathbf {F} } erő (vektormennyiség) és a q p {\displaystyle q_{\mbox{p}}\,} próbatöltés (skalár) hányadosa (!) Nem formált szövegrész.
Debye mégis elterjedten használják. Az elektromos dipólusmomentum, mint vektormennyiség a dipólussal leírható elektromos töltéseloszlás jellemzésére szolgáló (!) Értelmezendő.. .
A Rándulás (fizika) egy pontszerű test (vagy egy kiterjedt test egyik pontja) gyorsulásának sebességét leíró fizikai vektormennyiség. Tehát a sebességváltozásnak (gyorsulásának) az időbeli változását jelöli. Nincs egyezményes jelölése, de szokásos jelölése: j.
Tulajdonképpen egy gyorsuló test gyorsulásának megváltozásakor érződő rándulás mértéke, ami tudományosan a gyorsulás idő szerinti deriváltja, a sebesség második deriváltja, vagy a súrolt pálya (helyvektor) harmadik deriváltja. (!)Hosszúra másolt, a vektor megértéséhez.
(!) [[ formálása.