Szerkesztő:Slemi/piszkozat

A forrásszöveg emitt van: https://en.wikipedia.org/w/index.php?title=Genetically_modified_food_controversies&oldid=645285495

A GM-élelmiszerrel szembeni ellenérzések

Heves vitát váltott ki a fogyasztók, a gazdák, a biotechnológiai vállalatok, a kormányzati és civil szervezetek körében, hogy a géntechnológiával nemesített növények felhasználhatók-e a hagyományos módon előállított fajták helyett az élelmiszeriparban. Az egyik legfontosabb kérdéskör a termékek külön jelzéssel ellátása, amely felhívja a fogyasztó figyelmét, hogy az adott élelmiszer génmódosított növényt tartalmaz. Ebben kiemelt szerepe van a kormányzati szerveknek, amelyeknek objektíven kell mérlegelniük a kérdést, figyelembe véve az aktuális kutatási eredményeket, hogy e növények termesztése és fogyasztása milyen hatással van az emberi egészségre és a környezetre. Számba kell venni a növényvédő szerekkel szembeni ellenállást, magukra a termesztőkre gyakorolt hatást, és az ilyen élelmiszerek szerepét a globális élelmiszer-ellátásban.

Bár elterjedt hiedelem, hogy a GM-élelmiszerek fogyasztása káros lehet az egészségre, a tudományos kísérletek ezt cáfolják, és többször alátámasztották, hogy fogyasztásuk nem jár nagyobb kockázattal, mint a piacon kapható hagyományos élelmiszereké. Ezeknek a vizsgálata azonos módszerrel történik, mint a már piaci forgalomban levő, biztonságos élelmiszereké, és ugyanazok a hatósági szervek végzik. Eddig nem sikerült dokumentálni semmilyen káros hatást. Bár sok országban még mindig kötelező külön címkével ellátni a GMO tartalmú termékeket, Kanadában és az Egyesült Államokban a hatóságok nem követelik meg ezt a fajta megkülönböztetést.

A génmódosított élelmiszereket ellenző érdekképviseletek, köztük a Greenpeace, az Organic Consumers Association, és a Union of Concerned Scientists szerint ezek a vizsgálatok nem megfelelően lettek kivitelezve és megkérdőjelezték a hatóságok objektivitását. Egyes csoportok szerint még mindig vannak megválaszolatlan kérdések a génmódosított élelmiszerek fogyasztókra gyakorolt lehetséges hosszú távú hatásával kapcsolatban, és továbbra is javasolják a termékeken a megkülönböztető jelzés használatát, illetve moratóriumot vezetnének be. A főbb aggodalmak közé tartoznak a hagyományos nemesítésű növények háttérbe szorulása, a GMO-k környezetre gyakorolt hatása, az engedélyezési folyamat rugalmatlansága és az ellenőrző szervek és a GMO-k eladásában érdekelt cégek kapcsolata.

A közvélemény

A fogyasztói aggodalmak már jóval a GMO élelmiszerek 90-es években történt megjelenése előtt jelen voltak a köztudatban. Upton Sinclair "A mocsár" című regénye - amely a húsipar szörnyűségeit tárta az olvasók elé, közfelháborodást kiváltva - vezetett az 1906-os "Pure Food and Drug Act" szabályozáshoz, az első átfogó jogszabályhoz a témával kapcsolatban. ********* Ezzel vette kezdetét az élelmiszerek tisztaságának, később a természetességének megóvása. Ugrásszerűen növekedett az élelmiszerhigiénia, köszönhetően az adalékanyagoknak, és a káros vegyi anyagoknak, mint amilyenek rovarirtó szerek. Tulajdonképpen ez a szabályozás engedett teret a bioélelmiszereknek és ugyanez táplálja az aggályokat a GMO tartalmú ételek felé. A tömeg ezekben a természetellenességet látja, amit billogként sütött rá a termékekre.

Egyesek szerint a géntechnológia nem más, mint babrálás a természetes folyamatokban, ráadásul a tudomány még nem tudja teljes körűen felmérni a lehetséges negatív következményeket.

Egy másik felfogás szerint a génmódosítás egy fejlettebb változata a hagyományos nemesítésnek .

A felmérések azt mutatják, hogy a közvélemény szerint ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztása káros [18] [20], hogy a biotechnológia kockázatos, hogy több információra van szükség, és a fogyasztókat szükségtelenül teszik ki ilyen kockázatoknak.

Annak ellenére a társadalmi és technológiai fejlődés egyre gyorsabb ütemben zajlik, az emberek mégsem érzik úgy, hogy az élelmiszeriparnak lépést kell tartania.[21]

A médiában hangot adnak a GMO élelmiszerekkel kapcsolatos aggodalmaikról többek közt Jeffrey M. Smith, Dr. Oz, Oprah, and Bill Maher;[23] olyan szervezetek, mint a Organic Consumers Association,[24] Greenpeace (főleg az Aranyrizzsel kapcsolatban) [25] és a Union of Concerned Scientists.[20][26][27][28][29]

Vallási csoportok körében is aggodalmat keltett, hogy a genetikailag módosított élelmiszerek továbbra is kósernek vagy halalnak tekinthetők-e. 2001-ben rabbik és muszlim vezetők arra jutottak, hogy nincs szükség az ilyen élelmiszerek tiltására.[30] Azonban néhány zsidó csoport vitatja ezt a döntést.[31]

Környezetvédelmi csoportok, mint például a Friends of the Earth, [32] a kérdést környezeti és politikai problémák közé sorolja. Más csoportok, mint a GMWatch és az Institute of Science in Society kifejezetten ellenzik genetikailag módosított növények használatát.

Közvéleménykutatások

Egy 2003-as EMBO Reports cikk beszámolt arról, hogy a Mezőgazdasági Biotechnológia Európában Projekt (PABE) szerint a közfelfogásban [35] nyilvánosság se nem elfogadó, se nem elutasító a GMO-kkal szemben. Ehelyett a PABE a következő kérdéseket találta kiemelkedőnek: „Miért van szükség a GMO-kra? Ki profitál a használatukkal? Ki és hogyan döntött a fejlesztésükről?Miért nem kaptak a fogyasztók nagyobb felvilágosítást a piacra való beérkeztetés előtt? Miért nem bocsájtották szavazásra a bevezetés kérdését? Kik és hogyan értékelték a hosszútávú kockázatokat? Van e olyan hatóság ami az óriásvállalatokat hatékonyan tudja ellenőrzése alá vonni? Ki fogja fejleszteni ezeket a termékeket? Kit fognak elszámoltatni az esetleges előre nem látható károk bekövetkeztekor? ” A PABE azt is megállapította, hogy a kutatások nem követik a közvélemény aggályait, hiszen ezen kérdésekre sajnos nincsen válasz. Azonban a közvélemény nem követeli hogy ezeknek a fogyasztása kockázatmentes legyen, inkább azt igénylik, hogy a kockázat vállalható legyen, az előnyök figyelembevételével. Tehát zéró kockázat helyett egy reálisabb okfejtést szeretnének a hatóságoktól és a termesztőktől.

2006-ban, a Pew Initiative on Food and Biotechnology nyilvánosságra hozta a 2001-2006 között készült felmérését[37], mely szerint az amerikaiak meglehetősen tájékozatlanok voltak a témában ezen időszakban. Ekkor tüntettek a Calgene féle Flavr Savr GM paradicsom ellen, amelyről tévesen azt állították, hogy hal géneket transzformáltak bele, mert összekeverték a DNA Plant Technology Fish paradicsom kísérlettel, de ez sosem került a piacra. [38][39]

Egy 2007-es felmérés szerint a Food Standards Australia New Zealand megállapította, hogy Ausztráliában, ahol a címkézés kötelező[40], a fogyasztók 27% százaléka ellenőrizte a címke tartalmát, mielőtt megvásárolta volna a terméket. [41]

Az Európai Fogyasztói Kutatások egy 2009-es összefoglaló cikkében arra a következtetésre jutott, hogy a GMO-ellenesség Európában folyamatosan csökken és a vásárlók nem kerülik aktívan a GM termékek vásárlását. A 2010-es "Eurobarometer" felmérése[43], amely értékeli közhangulatot biotechnológiával és élettudománnyal kapcsolatban, kisebb ellenállást mutatott ki az úgynevezett ciszgenezissel előállított növényekkel szemben, ezek ugyanis a hagyományos nemesítésű növények génjeit használja fel, ezzel szemben az ellenállás nagyobb azokkal szemben, amelyeket más fajokból nyert génekkel állítanak elő[44].

Egy 2010-ben megjelent Deloitte által végzett felmérésből kiderült, hogy az Egyesült Államokban a fogyasztók 34%-a nagyon nagy, vagy extrém mértékben tart a GM élelmiszerektől, 3%-kal kevesebben mint 2008-ban[45]. Eltérő arányok látszanak a nemek terén: a férfiak 10%-a és a nők 16%-a extrém mértékben aggódik, a férfiak 27 százaléka pedig egyáltalán nem aggódik, szemben a nők 16 százalékával.

A New York Times által 2013-ban végzett felmérés alapján az amerikaiak 93 százaléka igényelné a génmódosított élelmiszerek címkézését.[46]

2013-ban a World Food Prize elismerést a Monsanto és a Syngenta dolgozóinak ítélték oda, röviddel ezután visszautasították a génmódosított élelmiszerek címkézését Washington államban és megszületett az I-522 referendum.

PR-kampányok és tüntetések

1. ábra Anti-GMO és Anti-Monsanto tüntetők Washington D.C.-ben

2012 májusában, az úgynevezett "Take the Flour Back" Gerald Miles által vezetett csoport egy Rothamsted székhelyű kísérlet ellen tüntetett, amelyben egy levéltetű rezisztens búzafajtát fejlesztettek[49]. A John Pickett által vezetett kutatócsoport levélben szólította fel a csoportot, hogy mondják le a tervezett akciót.[50] Lucy Harrap, a csoport tagja aggodalmát fejezte ki, hogy a génmódosított növények esetlegesen kikerülnek az ellenőrzés alól, erre amerikai és kanadai példákat mutatott fel.[51] Erről a kutatók külön találkozót szerveztek[52].

2013 május 25-én a mozgalom a Monsanto ellen vonult fel.[53] A gyűléseikre Buenos Airesben és más argentin városokban került sor. Oregon állambeli Portland rendőrség becslése szerint 6000 tüntető vett részt a megmozdulásokban.[54] Több százan vonultak fel Los Angelesben.[55] A CTV szerint több százan vonultak Kitchenerben, Ontario államban.[56] A tüntetők pontos száma azonban bizonytalan, egyesek szerint több százezren[57], mások szerint két millióan tüntettek[54][58]. A szervezők szerint 52 ország 436 városa vett részt[59][60].

2013 júliusában a mezőgazdasági biotechnológiai ipar elindított egy GMO átláthatósági kezdeményezést az úgynevezett GMO Answers-t, amelynek célja megválaszolni a fogyasztók GMO élelmiszerekkel kapcsolatos kérdéseit.[61] A válaszok forrásai között szerepelnek hagyományos és az ökológiai gazdálkodók, agrár szakemberek, tudósok, akadémikusok, orvosok és táplálkozási szakértők, és a "vállalati szakemberek" alapító tagjai, a Biotechnológiai Információs Tanács, finanszírozta a kezdeményezést.[62] Alapító tagjai közé tartozik a BASF, a Bayer CropScience, a Dow AgroSciences, DuPont, a Monsanto Company és a Syngenta.[63]

2013 októberében az Európai Tudósok a Szociális és Környezeti Felelősségvállalásért (ENSSER), mely azt Ausztrál Biotechnológiai Társaság szerint egy anti-GMO csoport[64], közzétett egy nyilatkozatot, azt állítva, hogy nincs tudományos konszenzus a GM élelmiszerek biztonságosságáról[65], ezt az első héten 200 számos tudományterületen tevékenykedő tudós írta alá.[48] Ezzel szemben számos tudományos társaság állítja, hogy született konszenzus a GM élelmiszerek biztonságát illetően[66].

Vandalizmus és veszélyek

Több szervezet, köztük Föld Felszabadító Front és a Greenpeace megrongálták már a GMO kísérleteket szerte a világon.[67][68][69][70][71] 2014-ben az Egyesült Királyságban és más európai országokban, például 80 növényi kísérletet pusztítottak el a tiltakozók különböző kutatóintézetekben.[72] Egyes esetekben a fenyegetés és az erőszak az emberek vagy vagyon felé irányult.[72] 1999-ben az aktivisták a Michigan State University biotechnológiai laboratóriumát gyújtották fel, tönkretéve a több éves munka eredményeit és az ingatlanban keletkezett kár értéke 400,000 dollárra rúgott.[73]

1983-ban a környezetvédő csoportok és a tüntetők jogi eszközökkel késleltették P. syringae Ice-minus fajtájának szabad földi kísérletét[74], később 1987-ben ez volt az első génmódosított organizmus, amely kikerült a szabad földre[75], amikor egy szamócamezőre szórták ki Kaliforniában. Ezt követte a burgonyapalánták kezelése.[76] A növényeket az aktivista csoportok mindkét vizsgálati területen tönkretették, de a következő napon újraültették őket.[75]

2011-ben a Greenpeace kártérítést fizetett minden olyan alkalomért amikor az aktivistái betörtek az ausztrál kutatási szervezet a CSIRO területére, ahol alacsony glikémiás indexű búzával kísérleteztek, ami jelentősen javította volna a diabétesszel küzdő emberek életminőségét. A bíró azzal vádolta a Greenpeace-t hogy kiskorú tagokat buzdított fel a vandalizmusra, ezzel elkerülve a büntetést. Az elkövetőket 9 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték.[67][77][78]

2013. augusztus 8-án tönkretettek egy aranyrizs kísérleti parcellát a Fülöp-szigeteken.[79] [80] Mark Lynas, egy híres egykori anti-GMO aktivista azt nyilatkozta, hogy a vandalizmust a szélsőbaloldali KMP által irányított csoport végezte, a többi tüntető legnagyobb megdöbbenésére.[81] Az aranyrizs célja, hogy megelőzze az A-vitamin hiányát, amely a Helen Keller alapítvány szerint a fejlődő országokban évente több százezer gyermeknél okoz vakságot vagy halált.[82]

Tudományos publikációk

A tudományos publikációk meglehetősen ellentmondásosak a GM élelmiszerekkel kapcsolatban. Az egyik első incidens 1999-ben történt, amikor a Nature kiadott egy könyvet a Bt kukorica lehetséges toxikus hatásáról a lepkefajokra nézve. Ez akkor nyilvános felfordulást és tüntetéseket eredményezett. Azonban 2001-ben több, követéses vizsgálatban arra a következtetésre jutottak, hogy a leggyakoribb típusú Bt kukorica pollenjének nincsen toxikus hatása a térségekben jelen levő uralkodó lepkefajok lárváira, és „ennyiben zárták le a kérdést”.[83] Az aggódó tudósok kitartóan böngészték a szakirodalmat és magabiztosan nyilatkozták, mind a nyilvánosság előtt, mind zárt körökben, hogy ez csak egy lejáratókampány és mindent megtettek, hogy elkerüljék az indokolatlan közfelháborodást és szabályozások szükségtelen szigorítását.[83] Egy 2013-as Scientific American-cikk megjegyezte, hogy a biológusok elenyésző kisebbsége fejezte ki aggodalmát a GM élelmiszerekkel, és az azokat támogató tudósokkal kapcsolatban kritikát elutasító viselkedésük miatt.[84]

2010 előtt a tudósok szerettek volna olyan kutatásokat is folytatni a GM növényekkel kapcsolatban, amelyeket addig a szigorú felhasználási rendelkezések miatt nem lehetett. A Cornell Egyetem kutatócsoportja ellenezte az ilyen korlátozásokat, és nyilatkozatot nyújtottak be Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA) részére, melyben kifejtették, hogy a korlátozott hozzáférés akadályozza a független kutatást, amely a vizsgálatoknak egy kritikus feltétele.[85] A Scientific American egyik 2009-es számában kitértek arra, hogy több olyan kezdetben ígéretesnek tűnő kutatást zártak el a nyilvánosság elől, amelyeknek eredménye kedvezőtlen volt. A szellemi tulajdon jogát szem előtt tartva szólították fel a rendelkezés feloldására, az EPA jóváhagyásával, melynek feltétele, hogy a független kutatók nem léphetnek be kényük-kedvük szerint szabadon genetikailag módosított termékek fejlesztési területére.[86] 2009 decemberében, az amerikai Seed Társulás engedte, hogy a kutatók nagyobb szabadságot kapjanak a GM élelmiszerek készítésébe való betekintéshez. A cégek alá is írták ezeknek a szerződéseknek a biankó változatát, ezzel sok kutató vált optimistává az ügy jövőjével kapcsolatban[87], a Mezőgazdasági Kutató Szolgálat (ARS) egyik tudósa szerint "[A megállapodás] rendkívül jó és egyedi". Azonban néhány tudós még aggodalmukat fejezik ki azzal kapcsolatban, hogy ez a megállapodás esetlegesen tovább ronthatja az amúgy is gyanakvással terhelt munkakörnyezetet.[85] A Monsanto korábban kutatási megállapodások keretében mintegy 100 egyetem kutatóinak engedélyezte, hogy szabadon tanulmányozza a GM termékekkel kapcsolatos kutatásokat.[88]

Európában a 2000-es évek kezdetén, a nagy mezőgazdasági tudománnyal foglalkozó cégek, egyetemek és más állami intézmények hívták fel a figyelmet a GMO kutatások a tisztázatlan jogi helyzetére, a GM termékek alacsony társadalmi elfogadottságára, és a bizonytalan piaci helyzetre hivatkozva.[89] A közintézmények is a GMO-k ellen irányuló általános ellenérzésekre hivatkozva csökkentették a kutatási kiadásokat.[89]

Egy 2013-as vizsgálat alapján, mely 2002-2012 között 1783 megjelent publikációt vizsgált a kereskedelmi forgalomban kapható GM növényekről, nem találtak semmilyen bizonyítékot a használatukból eredő károkra.[90] A Biofortified független nonprofit szervezet, amelynek célja, hogy tényszerű információkat közöl és párbeszédet kezdeményez mezőgazdaság, különösen a növény genetika és géntechnológia kapcsán[91], szerette volna hozzáadni az olasz GENERA adatbázisban szereplő tanulmányok eredményeit is.[92][93]

2011-ben Diels és társai 94 lektorált publikációt vizsgált a GMO élelmiszerekkel kapcsolatban. Arra voltak kíváncsiak, hogy van-e összefüggés az eredmények és a GMO hírnevére gyakorolt hatásuk között. Eredményeik szerint nem állt fenn pénzügyi összefüggés (p = 0.631), azonban a szakmai érdekellentét nagyon is szoros összefüggést mutat (p < 0.001).[94] A 94 tanulmány 52%-át nem külsőleg finanszírozták. 10%-nál a szakmai érdekellentét mutatható ki. A 43 tanulmányból, amelyet támogattak, vagy szakmai érdekellentét állt fenn, 28 vizsgálat kompozíciós tanulmány volt. Marc Brazeau szerint a szakmai érdekellentétek a pozitív tanulmányi eredményeket is ferdítik, mert a vállalatok jellemzően független kutatókkal szerződnek, hogy csak azután végezzék el a kísérleteket miután a céges vizsgálatok kedvező eredményeket produkáltak. Az olyan kutatásokat amelyek kedvezőtlen kimenetelűek, általában nem folytatják. [95]

Egészségügy

A hozzáértők széles körben egyetértenek abban, hogy a jelenleg forgalomban lévő GM élelmiszerek nem jelentenek nagyobb kockázatot, mint a hagyományos élelmiszerek. [1] [2] [3] [4] [84] [96] [97] [98] Nem dokumentáltak negatív következményeket emberi populációkban. [4] [5] [6] 2012-ben az amerikai Szövetség a Tudomány Fejlődéséért kijelentette, hogy a GM növények fogyasztása semmivel nem jár nagyobb kockázattal, mint hagyományosan nemesített társaiké. [1] az American Medical Association(Amerikai Gyógyászati Egyesület),a National Academies of Sciences (Nemzeti Tudományos Akadémia) és a Királyi Gyógyászati Társaság (Royal Society of Medicine) kijelentette, hogy eddig a szakirodalomban nem számoltak be a GMO élelmiszerek semmilyen az emberi szervezetre gyakorolt káros hatásáról. [4] [5] [6]

A ENTRANSFOOD projekt az Európai Bizottság által finanszírozott tudós csoport azért lett létrehozva, hogy olyan kutatási programot hozzanak létre, amely a leggyakoribb mezőgazdasági biotechnológiával kapcsolatos aggodalmakkal foglalkozik. [99] A meglévő vizsgálati módszerek kombinációjával létrehoztak egy szintmérő-tesztrendszert, a génmódosított növényeknél. "[100] 2010-ben az Európai Bizottság Directorate-General for Research and Innovation arról számolt be, hogy 25 év alatt több mint 130 csoport által végzett 500 kutatási projekt eredményeiből az a következtetés vonható le, hogy GM növények fogyasztása semmivel nem jár nagyobb kockázattal mint hagyományosan nemesített társaiké" [2]: 16

2. ábra A hagyományos nemesítés, a ciszgenezis és a transzgenezis összehasonlítása

A tudósok és a szabályozók közötti egyezség rámutatott , hogy szükség van a tesztelési technológiák és módszerek fejlesztésére. [5] [101] Transzgenikus és ciszgenikus szervezeteket azonos módon kezelik, pedig 2012-ben az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) GMO Panel azt mondta, hogy az új veszélyek a transzgenikus fajtákkal hozhatók kapcsolatba [102].

Egyenértékűség

A legtöbb mezőgazdasági termék genetikai állományát hagyományos módszerekkel és hibridizációval módosítják. [103][104][105]

A kormányok próbálják a GM élelmiszerek marketingjét és piacra bocsájtását esetileg elbírálni. Az országok különböznek kockázatértékeléseikben és rendeleteikben. Markáns különbség van Amerika és Európa között. Azon növényeket amelyeket nem fogyasztási célra szánják, nem vizsgálják élelmiszerbiztonsági szempontból. [106] A GM élelmiszereket nem tesztelik embereken forgalomba hozatal előtt, mivel nem szimpla vegyszerekről van szó, és nem is meghatározhatóak a fogyasztási dózisok sem azok gyakorisága, ami nagyon megnehezíti a klinikai vizsgálattervezést. [107] Hatóságok vizsgálják a genetikai módosításból eredő különbségeket a termelődött fehérjék terén.

A hatóságok azt is vizsgálják, hogy a GM fajták egyenértékűek-e a hagyományos társaikkal, hogy feltárják a váratlanul előforduló negatív következményeket. [107] Az új típusú fehérjék, amelyek különböznek a hagyományos fajtákban előfordulóktól, további toxikológiai elemzést igényelnek. [107]

1999-ben, Chesson arra figyelmeztetett, hogy a lényegi egyenértékűség vizsgálata "bizonyos esetekben, lehet hibás ", és így ezek a káros anyagok az élelmiszerekbe kerülhetnek [109] Ugyanebben az évben Millstone, Brunner és Mayer azzal érvelt, hogy egy áltudományos politikai termékpolitikát és lobbit hoztak létre, hogy lenyugtassák a fogyasztókat és támogassák a biotechnológiai vállalatokat, ezzel csökkentve a vizsgálatok idejét és költségét. Javasolták, hogy a GM élelmiszerek széles körű biológiai, toxikológiai és immunológiai vizsgálatait kell elvégezni, és hogy lényegi azonossági vizsgálatokat meg kell szüntetni. [110] Ez a kommentárt bírálták, mert elferdíti a tényeket, [111] a meglévő adatokat ferdítik és a logikai menete is hibás. [112] Kuiper azt állította, hogy leegyszerűsített biztonsági értékelések és ez az egyenértékűség vizsgálata során több adathoz jutnak mint a kémiai tesztek során, ideértve a toxikológiát is. [113] [114] Keler és Lappe támogatta lényegi azonosság szabvány biztonsági tanulmányokra vonatkozó kongresszusi jogszabályokat. [115]

Kuiper 2002-ben tovább vizsgálta ezt a folyamatot, megállapította, hogy a lényegi azonosság nem mutatható ki, és azonosak a kockázatok az új és a meglévő termékek esetében. Azt állította, hogy jellemző különbségek megfelelő a kiindulópontok a biztonsági értékeléshez. [114], " és a lényegi azonosság alkalmas elve jól használható a biztonsági kockázatok felderítésére”. Kupier továbbá felhívta a figyelmet a módszerben rejlő nehézségekre, mivel a hagyományos étrend gyakran tartalmaz vegyszereket, melyek mérgezőek vagy rákkeltőek, így a hagyományos étrend sem minősül biztonságosnak. Mivel a hagyományos élelmiszerekkel kapcsolatban is kevés az ismeret, ezért a génmódosított társaikban is több olyan méreganyag lehet amelyet a hagyományos társaikban még nem izoláltak ezért ezekre nem derül fény. [114] viszont így a pozitív hatások is ismeretlenek maradhatnak. A rovarok által károsított kukorica például gyakran nagy mennyiségben tartalmaz fumonizineket, rákkeltő anyagok gombák által termelt rákkeltő anyagokat, amelyek a sebzett kukoricában tovább növekednek. [116][117] Az OECD, WHO, és a FAO által szervezett műhelyek és konzultációk adatokat gyűjtöttek, hogy jobban megértsék a kérdéskört. [101][118]

Egy felmérés kimutatta, hogy a növények beltartalmi, mint a fehérje vagy metabolit szint, értékeire kisebb hatással volt a génmódosítás, mint a hagyományos társaknál a variabilitás által generált hagyományos nemesítés. [119]

2013-ban Herman (Dow AgroSciences) és Price (nyugdíjazott FDA dolgozó) azzal érvelt, hogy a tranzgenezis kisebb változásokat okoz a növényben, mint a hagyományos módszerekkel nemesített, mert ez utóbbiban, gyakran fordulnak elő változások (mutációk, törlések, betoldások és átrendeződések), míg a viszonylag apró, ellenőrzött változások (gyakran egyetlen gén) a géntechnológiában. Az FDA megállapította, hogy valamennyi, a 148 eset, és további 189 japán kísérlet bizonyítja, hogy nincs helye a tudományos bizonytalanságnak. [120]

Allergének

Egy sokat firtatott kockázat az allergének kérdése. Az élelmiszernek szánt GMO-k rutinszerű tesztelésen mennek át, mely része a követelményeknek. Az Európai Zöld Párt és a Greenpeace gyakran hangsúlyozzák ezt. [121] egy 2005-ös felmérés kimutatta, hogy a biotech élelmiszerek egyike sem tartalmaz allergiás reakciót kiváltó fehérjéket. [122] A szabályozó hatóságok megkövetelik, hogy az új módosított élelmiszerek allergizáló hatását is ugyanúgy kell vizsgálni forgalomba hozatal előtt. [123]

A GMO hívek megjegyezték, hogy sok biztonsági vizsgálatot rendeltek el az új GMO-k esetében, pedig a kockázat kisebb, mint a hagyományos eljárások esetében. A génmanipuláció lehet, hogy kisebb hatással van fehérje és metabolit szintre mint a hagyományos nemesítés vagy (nem irányított) növényi mutagenezis. [124] Felhívták a toxikológusok figyelmét, hogy bizony a hagyományos élelmiszerek sem kockázatmentesek, előfordulhat allergia, ismert és hagyományos élelmiszerek esetében is. Példa lehet erre a kivi, ami a hatvanas évek óta van jelen az amerikai és európai piacokon, ekkor nem volt ismert allergén hatása, de ma már előfordul a kivi-allergia. [125]

A genetikai módosítás arra is használható, hogy eltávolítsa az allergént az élelmiszerekből, potenciálisan csökkentve az élelmiszer-allergia veszélyét. [126] A hipoallergén szója törzset teszteltek 2003-ban és kimutatták, hogy nem rendelkeznek a fő allergénnel, amely megtalálható a babban. [127] A hasonló megközelítést már kipróbáltak a perjénél, amely termel pollent a szénanátha okozóját: itt egy termékeny GM füvet állítottak elő, aminél hiányzott az allergén a pollenből, amely bizonyítja, hogy hipoallergén fű is lehetséges. [128]

A 90-es évek elején a Pioneer Hi-Bred-nél próbálták a szója tápértékét növelni, brazil dió gének transzformálásával. Mivel a brazil dió közismerten gyakori allergén, a Pioneer több allergia vizsgálatot is végzett, és kiderült hogy transzgenikus szója is allergén. [129] A Pioneer Hi-Bred ennek megfelelően megszüntette a további fejlesztést. [130] [131] 2005-ben az Australian Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation által kifejlesztett kártevő ellenálló borsó takarmányozási kísérletekben kimutatták, hogy allergiát okoz egereknél [132] az ezzel kapcsolatos munka azonnal megállt. Ezeket az ügyeket bizonyítékként tudták később felhasználni, hogy a genetikai módosítás váratlan és veszélyes folyamatokat okozhat élelmiszerekben, és annak bizonyítékaként, hogy a biztonsági vizsgálatok hatékonyan védik az élelmiszer-ellátást. [6]

2000-ben a Bacillus thuringiensis (Bt) Cry9 gén felhasználásával előállított kukorica fajta a Starlink nyomait találták meg az amerikai szupermarketek és az éttermek által forgalmazott élelmiszerekben. Ugyanígy megtalálták Japánban és Dél-Koreában. [133] Pedig ott ez a fajta csak takarmányozási célra engedélyezett, mivel a Cry9 fehérjék lassabban ürülnek ki a szervezetből és aggodalomra ad okot a potenciális allergénhatásuk. [134] 2000-ben, a Taco Bell taco tésztában mutatták ki Starlinket, ami miatt visszahívták a termékeket, és ez végül oda vezetett, hogy több mint 300 terméket kellett visszavonni. [135] [136][137] Ezután megszűnt a Starlink vetőmag kereskedelme, és az Aventis önkéntesen visszavonta a fajtát 2000 októberében. [138] Az ENSZ és az USA által Afrikába küldött adományról kiderült, hogy szintén szennyezett volt Starlinkkel és emiatt az adományt visszautasították. Az amerikai kukoricákat 2001 óta folyamatosan vizsgálják a Starlink szennyezettség szempontjából és nem találtak pozitív mintát 2004 óta. [139]Válaszul a GeneWatch UK és a Greenpeace létrehozta a GM szennyezettség adatlapot 2005-ben [140] A visszahívás után kiderült, hogy az egyesült államokban a Starlink nem váltott ki allergiás reakciót. [141] [142] Az amerikai járványügyi hatóságok már a visszavonás alatt kijelentették, hogy nem volt allergiás reakció a Starlink kukoricát fogyasztók között[143] [144].

Horizontális géntranszfer

A horizontális géntranszfer a gének más organizmusokba való átjutása, nem reproduktív módon.

A kockázat a GMO-knál is épp olyan csekély mint a hagyományos növényeknél és állatoknál, vagy még annál is alacsonyabb [145]Két tanulmány is megcáfolta, hogy az etetéses kísérleteknél bármilyen rekombináns DNS, új fehérje vagy bármilyen maradvány lenne az állatok szövetmintáiban. [146] [147] Eddig csak az M13 vírus DNS-t, zöld fluoreszcens proteint és Rubisco géneket sikerült állati szövetekben kimutatni [148][149] 2012-ben sikerült egy nagyon alacsony rizs microRNS koncentrációt az emberi és állati vérszérumban, [150] bár ezt más tanulmányok megcáfolták[151][152]

Megfontolandó továbbá, hogy az antibiotikum rezisztencia gén is gyakran használt marker a GM növényeknél, és ez esetleg ártalmas baktériumokba átvivődik és esetleg szuperellenálló kártevők, kórokozók jönnek létre. [153][154] 2004-ben végeztek egy kísérletet önként jelentkezőkkel, amiben GM szóját fogyasztottak az alanyok és megnézték, hogy a belekben levő baktériumokban megjelenik-e a transzgén. A hét fős csoportból 3-nál fedeztek fel génátvitelt, ám ezeknek a betegeknek a vastagbelük, valamilyen okból korábban el lett távolítva, viszont a mennyisége nem nőtt az idők során, tehát kizárható volt a további átvitel. Az egészséges bélrendszerrel rendelkező pacienseknél a transzgén egyszerűen lebomlott. [155]

Ráadásul a az antibiotikum rezisztencia gének amelyeket a génsebészetben használnak, természetes módon fellelhetők számos kórokozóban[155]főleg állattartás területén[156], és nem széles körben előírt. [157]

Takarmányozási kísérletek

Az erre vonatkozó szakirodalomban nem találni jelentős hatást. Egy 2014-es cikk szerint a két csoport (GM takarmány és izogenikus nem-GM növények) meglehetősen hasonló[158]. 2012-ben született egy tanulmány melyben egy 12különböző 12 generáción át vizsgált kísérlet sem tudott különbséget kimutatni, sem a fogyasztásból eredő veszélyt. [159] Egy 2009-es cikkben Magaña-Gómez arra a megállapításra jutott, hogy bár a legtöbb GMO fogyasztása veszélytelen és nem különbözik a tápértéke, addig néhány sejtszinten változásokat idézett elő az alanyon. Arra a következtetésre jutottak, hogy további vizsgálatok elvégzése szükséges, hogy kizárhatók legyenek a GMO-k által okozott egészségügyi problémák. [160] Dona and Arvanitoyannis 2009-ben publikálta, hogy a GMO-k fogyasztása toxikus hatással van a májra, a vesére és a hasnyálmirigyre, továbbá kárt tehet a reproduktív szervekben, a vérképben és az immunrendszerben[161]. Azonban ők elszánt GMO ellenzők voltak és ilyen helyen is bíráltatták el a cikket[162][163][164] Flachowsky 2005-ben megállapította, hogy az egy transzferált gént tartalmazó növények ugyanolyan tulajdonságokkal bírnak, mint a hagyományos növények, azonban a több transzformált gént tartalmazók tesztelése ennél bonyolultabb és további vizsgálatokra van szükség[147] Aumaitre 2004-ben nem talált különbséget a génmódosított és a nem génmódosított takarmányt fogyasztó állatoknál. [167]

2007-ben Domingo, Pubmed keresésében, melyben 12 keresési feltételt használt, „meglepően kevésnek” találta a GM növényekre vonatkozó szakirodalmat, és megkérdőjelezte a bizonyítást. Továbbá három korábbi szakvéleményre hivatkozott, melyek összhangban álltak az övével. [168] azonban Vain ezzel egy időben 692 tanulmányt talált a témában és az utóbbi években ezeknek a száma folyamatosan nőtt. [169][170] Azt is megjegyezte, hogy az ilyen multidiszciplináris tudományágakban a visszakeresés jóval összetettebb és több keresési feltételt igényel (ő több mint 300-at használt) és több adatbázist. Domingo és Bordonaba 2011-ben újravizsgálták a szakirodalmat és bár növekedő tendenciát találtak, ezeket főleg a GMO népszerűsítésében érdekelt cégek publikálták. [171]

Emberkísérletek

Bár egyes csoportok több emberkísérletet követelnek [172] számos akadályt kell leküzdeni az ilyen vizsgálatok kivitelezéséhez. A General Accounting Office (a felülvizsgálat során FDA eljárások által felkért szerv) és egy munkacsoport az Élelmezési és Mezőgazdasági és Egészségügyi Világszervezet szervezetektől mind azt mondta, hogy a hosszú távú humán vizsgálatok a GM élelmiszerek hatásairól nem megvalósíthatóak. Az okok között a bizonyítható hipotézis hiánya, a hagyományos élelmiszerekre adott változatos reakció az emberek körében és hatása hosszú távon és, hogy a járványügyileg nem lehet különbséget tenni, mert a hagyományos ételeknek is vannak negatív hatásai.

Ellentmondásos tanulmányok

Pusztai-ügy

Pusztai 1998 júniusában a Granada Televízió aktualitásokkal foglalkozó műsorában a World is action-ben azt nyilatkozta, hogy a génmódosított burgonyát fogyasztó patkányok megálltak a növekedésben és az immunrendszerük sem működött[184]. Ez médiahisztériát okozott, Pusztait a Rowett Intézet felfüggesztette, ellene fegyelmi eljárás indult, hogy távol tartsák őt a nyilvánosságtól és, hogy további adatokat adjon ki[185]. Az intézet és a Royal Society felülvizsgálta az eredményeit, és arra jutottak, hogy ezek nem támasztják alá Pusztai állításait[186][187][188]. A tanulmány tulajdonképpen csak azt támasztotta alá, hogy a csak burgonyából álló étrend nem megfelelő a patkányok számára mivel ezeknél az állatoknál elkerülhetetlen a fehérjehiány kialakulása. [189] Pusztai válaszában állította, hogy az összes állatnak azonos energia és fehérjetartalmú étrendet biztosítottak[183]. Az eset a Pusztai ügyként vált ismertté[190].

BT kukorica

Az első tanulmány, amely értékeli a korrelációt az anyai és magzati GM kukoricából származó BT toxinnak való kitettségnél és meghatározták az expozíciós szinteket a GM növényeknél használatos peszticidek megjelenését az anyák és magzataik szervezetében, 2011-ben született. [191][192] A cikk sokak szerint eltúlozza az eredményt. [193][194] Food Standards Australia New Zealand (FSANZ) közvetlen válaszban kijelentette, hogy az ELISA módszer nincsen validálva a Cry1Ab fehérje kimutatására, és ezért nem bizonyítja hogy a GM kukorica volt a fehérje forrása. A szervezet azt is feltételezte, hogy a fehérje forrásai valójában hagyományos vagy ökológiai gazdálkodásból származó élelmiszerek voltak. [195]

Séralini-ügy

2007-ben, 2009-ben és 2011-ben Gilles-Eric Séralini újra elvégezte a Monsanto patkány-etetési kísérletét három GM kukorica fajtával(rovar-rezisztens MON 863 és a MON 810 és a glifozát rezisztens 603). Arra a következtetésre jutott, hogy az adatok szív, máj és vesekárosodást mutatnak[196][197][198]. De az EFSA szerint az eltérések a normál tartományban voltak. [199] Az EFSA azt is megállapította, hogy Séralini statisztikái hibásak. [200] [201] [202] a FSANZ az EFSA következtetéseit támogatta úgyanúgy mint a [203] [204] [205] a szakértői toxikológusok testülete, [206] és a francia legfelsőbb tanácsának Biotechnológia tudományos bizottsága (HCB). [207]

Séralini és munkatársai által publikált 2011-ben[208] [209], megjelent cikk szerint a különböző mennyiségben GM glifozát ellenálló kukoricát (hagyományos, GM és ezek keverékét) fogyasztó patkányok közül a GM fogyasztóknál figyeltek meg súlyos egészségügyi problémákat, beleértve a máj- és vesekárosodást és nagyméretű daganatokat. [210]a kísérletet sokan kritizálták. Séralini sajtótájékoztatót tartott a cikk megjelenése előtt, amelyben bejelentette, hogy könyv és film készül majd az eredményeiről. [211] Lehetővé tette az újságíróknak, hogy hozzáférjenek a cikkhez, a sajtótájékoztató előtt, amennyiben aláírtak egy megállapodást, amelynek értelmében nem publikálhatták más kutatók negatív véleményét a tanulmányról.[212] A sajtótájékoztató hatására a média hangsúlyozni kezdte a kapcsolatot a GMO, a glifozát, és a rák között [213] [214] [215]. A kritikusok főleg az elégtelen statisztikára hivatkoztak[216]. Ráadásul Sprague-Dawley patkányokat vizsgáltak, amelyek nem alkalmasak hosszú távú kísérletek kivitelezéséhez (inkább rövid toxicitási vizsgálatokhoz alkalmasak), mert a statisztika azt mutatja, hogy 80%-ban alakul ki náluk a rák [217][218][219][220]. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet 65 patkányt javasolt kísérletenként, szemben a Séralini által használt tízzel. [219][220][221] Szintén hiányolják az adagolt táp mennyiségét, az állatok növekedési rátáit, [222] [223] hiányzott a dózis-válasz összefüggés (a nőstények esetében háromszoros mennyiségű eleséget adagoltak és bennük kevesebb daganat fejlődött ki) [224] nem azonosították a tumorok növekedésének mechanizmusát [225] Hat különböző francia nemzeti tudományos akadémia által kiadott példátlan közös nyilatkozatban ítélte el a tanulmány és az azt publikáló folyóiratot. [226] A Food and Chemical Toxicology jelentetett meg számos kritikus hangvételű levelet, csak néhány fejezte ki támogatását. [227] A nemzeti élelmiszer-biztonsági és szabályozási ügynökségek is elutasították a cikket. [228] [229] [230] [231] [232] [233] [234] [235]. 2013. márciusában Séralini ugyanabban a folyóiratban reagált ezekre kritikákra melyekben a cikk megjelent [236], néhány tudós támogatta a munkáját. [90] 2013. november 5.-én Food and Chemical Toxicology szerkesztői visszavonták a cikket [208] [209]. Séralini és hívei élesen tiltakoztak ez ellen [237] [238]. 2014-ben, a tanulmány újból megjelent egy másik folyóiratban, Environmental Sciences Europe-ban, egy kibővített formában, azokkal az adatokkal melyeket Séralini eredetileg nem volt hajlandó elárulni. [ 239]

Környezet

A GM növényeket ugyanolyan környezetben termesztik, mint a hagyományos növényeket. Közvetlenül érintkezhet más organizmusokkal az élelmiszerláncban. A pollenek is ugyanúgy oszlanak el mint bármely hagyományos növény esetében, ez pedig további aggályokra adott okot, az esetleges negatív környezeti hatások miatt, amelyek a génáramlás a , növényvédő szerek elleni rezisztencia és az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Nem célszervezetek

A GM növények a CRY-t(crystal delta-endotoxinok) és a VIP-t (vegetatív rovarölő fehérjék) termelnek a Bacillus thuringiensis (Bt) baktériumból származik, és amely mérgezõ a kártevõ lepke-célfajok, pl. az európai kukoricamoly számára. A Bt fehérjéket organikus rovarirtó szerekben 1938 óta használják Franciaországban, az Egyesült Államokban pedig 1958 óta, káros hatását pedig eddig sehol sem jelentették. [240] Cry fehérjék szelektíven megcélozzák a Lepidoptera nemzetségbe (lepkék és pillangók) tartozó fajokat. A mechanizmus alapja, hogy a fehérje a középbél membránjainak epiteliális sejtjeihez kötődik, annak szakadását előidézve. Az olyan élőlények melyek nem rendelkeznek olyan receptorral, amelyhez a Bt toxin csatlakozni tudna, annak a működését nem befolyásolja a Bt toxin. [241] [242] A felügyeleti szerveknek ezt alaposan át kell gondolnia a nem célszervezetekre gyakorolt negatív hatásokat, lehetséges kockázatokat mielőtt a növények kereskedelmi forgalomba kerülhetnének [243] [244].

Egy 1999-ben publikált cikkben laboratóriumi körülmények között bebizonyították, hogy a selyemkóróra hulló GM kukoricapollen ártalmas a pompás királylepkére (Danaus plexippus). [245] A kutatás több amerikai és kanadai tudós összefogásával valósult meg, mind laboratóriumi, mind szabadföldi kísérletekben, a lepkefajokra gyakorolt hatás azonban elhanyagolhatónak bizonyult. [246]Egy 2002-ben kiadott szakirodalmi áttekintőben arra a következtetésre jutottak, hogy a „Bt kukorica nagykereskedelmi mértékű termesztése nem jelent jelentős veszélyt az ott élő királylepke populációra”, mellékesen megjegyezték, hogy bár GM kukoricát telepítettek a területre, a lepkék száma mégis növekedett. [247]

Lővei és munkatársai laboratóriumi beállítások elemzésével arra a következtetésre jutott, hogy a Bt kukoricafajok érinthetik a nem célfajokat, főleg azokat amelyek közeli rokonságban állnak a célfajokkal. [248] Egy csapat akadémikus kritizálta a cikket, mondván:”Aggódunk a tanulmányban használt módszerrel kapcsolatban, hiányoznak a környezetvizsgálatok, és inkább azt kellene laboratóriumban vizsgálni és értelmezni, hogy hogyan hat ez a nem cél rovarfajokra. [249]

Biodiverzitás

A gabonafélék genetikai sokfélesége csökkenhet a kiváló GM törzseknek köszönhetően, amelyek ki is szoríthatják a hagyományos fajtákat a piacról. Hatással lehetnek a biodiverzitásra, az élőlények sokféleségére, pont úgy mint az eddig használt növényvédő szerek, és megeshet hogy olyan károkat idéznek elő amelyek több növényvédőszer használatát teszik indokolttá, mivel a célzott kártevők és kórokozók idővel rezisztenssé válhatnak.

Összehasonlító tanulmányok szerint az USA-ban a diverzitás azonos maradt, illetve nőtt, míg Indiában csökkent. Ezt azzal indokolják, hogy az USA-ban Indiához képest sokkal több GM fajtát használnak[250].Egy Bt talajra gyakorolt hatásait vizsgáló tanulmány szerint „nincs állandó, szignifikáns és hosszútávú hatása a talajlakó m4ikrobákra” .[251]

Angliában és Dániában a gyomfajok sokszínűségének csökkenését mutatták ki, amikor összehasonlították a herbicid-rezisztens és a hagyományos fajtákat. [252][253] Az Egyesült Királyságban arra jutottak, hogy a madarak sínylik majd meg, mert kevesebb gyommag fog rendelkezésre állni, mely táplálékul szolgálhat. [254] Az adatok szerint a madarak nagyobb számban voltak jelen a hagyományos kukoricában, a herbicid kijuttatás után, de más gabonához viszonyítva illetve a kezelés előtti állapothoz viszonyítva nem volt szignifikáns különbség. [255] 2012-ben kimutatták,hogy Mexikóban csökkent a selyemkoró, és a királylepke populáció, ahol nőtt a glifozát ellenálló növények felhasználása. [256] a New York Times szerint ez a tanulmány ”kissé radikális, ha felveti a gyomok védelmét a gazdaságokban”. [257]

2005-ben megvizsgálták egy túlzott mértékű használata esetében bekövetkező hatást vizes élőhelyeken négy különböző mezőgazdasági vegyszerrel carbaryllal(Sevin), malationnal, 2,4-diklór-ecetsavval és glifozáttal egy Roundup készítményből). Ezeket minősített, mesterségesen létrehozott ökoszisztémákon próbálták ki, mindig a gyártó által javasolt legnagyobb mennyiségben, a diverzitás 15%-kal csökkent a Sevin 30%-kal a malation és22%-kal a Roundup készítmény esetében míg a 2,4-D-nek nem volt hatása. [258 ] A tanulmányt azóta környezetvédelmi csoportok rendszeresen használják, hogy felhívják a figyelmet a szakszerűtlen műtrágyázással nem szándékosan okozott károkra [259].

Szekunder kártevők

Számos tanulmány dokumentálta Bt gyapot esetén a másodlagos kártevők adaptációjának gyorsaságát, mely néhány éven belül lezajlik. Kínában a fő problémát a mirid bogarak okozták, [260] [261]számos esetben „közömbösítve a Bt gyapot termesztés előnyeit”. [262] A 2009-es fél falura kiterjedő tanulmány Kínában arra a következtetésre jutott, hogy a másodlagos kártevők növekedése és a környezeti viszonyok (hőmérséklet, csapadék) között van összefüggés. Az inszekticid használt mértkének növelése , jóval alacsonyabb volt, mint a Bt kukorica használata miatti inszekticid használat csökkenés, hogy ezeket a kártevőket kordában tartsák. [263]2011-ben öt tartományban 1000 db véletlenszerűen kiválasztott gazdaság vizsgálatával kiderült,hogy szignifikánsan alacsonyabb az inszekticid felhasználás mint bárhol máshol. a megállapítás összhangban van az elképzeléssel, miszerint a legtöbb permetezési módszernél van szükség a másodlagos kártevők kontrollálására például levéltetvek, takácsatkák, és Lygus bogarak [264] Hasonló problémákról számoltak be Indiában, lisztbogarak [265] [266] és levéltetvek esetében. [267]

Génáramlás

A GMO-k génjei ugyanúgy bejuthatnak más organizmusokba mint akármelyik endogén gén. Ebben az esetben új fajták jelenhetnek meg. Ez érintheti a közelbe levő azonos vagy rokon fajból származó növényeket, mely 3 féle módon történhet gabona-gabona, melynél a transzferált növény is termesztett növény, gabona-gyom, amikor a termesztett növényből egy gyomnövénybe kerülnek át a transzformált gének, gabona-vad, mely esetben a gének egy nem nemesített növényfajba kerülnek át. [268] Félő, hogy ezzel herbicidellenálló gyomok képződnek[269] melyek a nem génmódosított gabonával keveredve megzavarhatják az ökoszisztémát. [270] [271] Ez a fő aggály, ugyanis a transzgenikus szervezeteknek jelentősen megnőnének az életben maradási képességeit a természetes populáción belül[272] a folyamat során pedig szupergyomok és szuperkártevők képződhetnek, amelyek később természetes szelekcióval jöhetnek létre.

A legtöbb országban környezetvédelmi vizsgálatok szükségesek a forgalomba hozatal előtt és felügyeleti tervet kell benyújtani a génáramlás előre nem látható hatásainak kivédésére.

Chilcutt és Tabashnik Bt fehérjét talált a GM tábla szélén vetett nem GM kukorica magvakban-úgynevezett Refuge Plant-ben, amelyeket azért létesítenek, hogy a rovarok rezisztenciájának kialakulását megelőzzék-utalva arra, hogy a génáramlás történt. [273]

2005-ben a brit Ökológiai és Hidrológiai központ tudósok jelentették az első bizonyított horizontális géntranszfert, néhány gyomnövény peszticid ellenálló lett , de arra nem volt bizonyíték, hogy ezek a hibridek a következő évet túlélték volna. [274]

2007-ben az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma megbírságolta a Scotts Miracle-Gro-t félmillió dollárra mert egy génmódosított tippanból Agrostis stolonifera történt génszökés, az azonos nemzetségbe tartozó fajokba[275], valamint az őshonos füvekbe akár 21 km-rel távolabb is eljutott a gén. [276]

Mexikóban 2009-ben létrehoztak egy szabályozási rendszert a GM kukoricákhoz [277] mivel Mexikó híres a kukoricái sokszínűségéről, aggályok merültek fel a GM fajták hatása miatt [278] [279] Egy 2001-es jelentés kereszteződést állapított meg a GM és a hagyományos fajták között. [280] Később erről a cikkről kiderült, hogy egy olyan cikk részlete, melyet a Nature folyóirat nem adott le mert "a rendelkezésre álló bizonyítékok nem elégségesek ahhoz, hogy az egész cikket megjelentessék"[281] A későbbi nagyszabású tanulmány készítése során, 2005-ben, nem találtak bizonyítékot a génáramlásra Oaxaca városban. [282] Ugyanakkor más szerzők azt állították, hogy bizonyítékokat találtak ilyen génáramlásra. [283]

Egy 2010-es tanulmány kimutatta, hogy a vad, vagy gyom repce 83 százaléka tartalmazott genetikailag módosított herbicid rezisztencia gént. [284] [285] [286] A kutatók szerint, a jelentések hiányossága az Egyesült Államokban bizonyítja, hogy a felügyelet és az ellenőrzés nem volt megfelelő. [287] Egy 2010-es jelentés megállapította, hogy a glifozát ellenálló gyomok megjelenése miatt a génmódosított növények elveszítik hatékonyságukat, ha a gazdálkodók a glifozát mellett nem használnak más gyomnövény-kezelési stratégiát. [288] [289]

A környezetszennyezés elkerülésének egyik módja, a Genetikai Használatkorlátozási Technológia - genetic use restriction technology (GURT) - más néven a "Terminator". [290] Ez a nem kereskedelmi jellegű technológia lehetővé tenné hogy a termesztett gabonák magjai sterilek legyenek, amelyek megakadályoznák a GM vonalak terjedését. Civil csoportok aggódnak az élelmiszer-ellátás miatt, hogy a technológiát arra fogják használni, hogy korlátozza a hozzáférést a termékeny magokhoz. [291] [292] Egy másik lehetséges technológia úgynevezett "Áruló", vagy "T-GURT", nem tenné magokat sterillé, viszont külön vegyszerrel lehetne aktiválni a GM növényre jellemző tulajdonságokat. [290] [293] Olyan csoportok, mint a Rural Advancement Foundation International további vizsgálatokat kérnek, mielőtt a T-GURT kereskedelmi forgalomba kerülne. [293 ]

Génáramlás

A genetikailag módosított vetőmagok a szomszédos területekre, és a betakarított termékek közé kerülése, problémát okozhat az olyan termesztőknek, akik olyan országokban termelnek, vagy szállítanak be a GM technológia tiltott. [294]: 275 [295]

1999-ben a tudósok Thaiföldön azt állították, hogy a jóvá nem hagyott glifozát rezisztens GM búzát találtak szállítmányokban, annak ellenére, hogy csak a kísérleti parcellákkal rendelkeztek. A menekülési mechanizmust nem tudták azonosítani. [296]

2000-ben, az Aventis StarLink GM kukoricát találtak amerikai boltokban és éttermekben. Emiatt hívták vissza a Taco Bell márkájú taco kagylót, amelyeket azokban szupermarketekben értékesítették, ahol a szennyezésre fény derült. Ezután a Star-linket kivonták a forgalomból [139] [140] Az Aventis 2000. októberében Starlink fajtákat önként visszavonta [142]

Megszakították az Amerikai rizs exportját Európába amikor 2006-ban, amikor LibertyLink módosítást találtak a kereskedelmi forgalomban lévő növényekben, bár nem hagyták jóvá a forgalmazását. [297] A vizsgálatot az USDA Állat- és Növény-egészségügyi Ellenőrzési Szolgálat (APHIS) végezte és nem tudta megállapítani az szennyeződés okát. [298]

2013 Májusában jóváhagyott glifozát rezisztens GM búzát találtak (de ez már jóvá lett hagyva emberi fogyasztásra) [299] egy Oregon állambeli farmon, amely őszi búzával volt bevetve. Egy Monsanto által kifejlesztett törzs volt, melyet szántóföldön is teszteltek 1998 és 2005 között. A felfedezés veszélyeztette az összesen 8,1 milliárd dolláros búza exportot [300], ezért a cég visszavonta a fajtát. Japán, Dél-Korea és Tajvan felfüggesztette az őszi búza vásárlását, az organikus termesztés híveinek aggályai miatt. [301] [302] [303] Mivel 2013 augusztus 30.-ig, a módosított búza forrása ismeretlen maradt, Japán, Dél-Korea és Tajvan már újra vásárolt. [304] [305]

Együttélés hagyományos növényekkel

Az Egyesült Államoknak nincs jogszabálya az olyan gazdaságokra amelyek organikus, hagyományos és GM-növényeket is termesztenek. Az ország támaszkodik három szövetségi hivatal (FDA, EPA, USDA / APHIS) és az államok közös jogi károkozással kapcsolatos rendszerek az együttéléssel kapcsolatban [306]: 44 "bonyolult, de nyugodt" kombinációjára. A mezőgazdasági miniszter által összehívott tanácsadó bizottság, a Biotechnológia és 21. Századi Mezőgazdaság (AC21) tanulmányozza együttélés lehetőségeit és ajánlatokat ad a kérdéskör megoldására. A tagok AC21 képviselői a biotechnológiai iparból, a szerves élelmiszeriparból, mezőgazdasági közösségekből, a vetőmag iparból, az élelmiszer-gyártók, a tagállamok kormányainak, a fogyasztók és közösségi fejlesztési csoportok, az orvosi szakma, és a tudományos kutatók közül kerültek ki. AC21 javaslata alapján, a tanulmány felméri a lehetséges gazdasági veszteségeket az amerikai biogazdák részéről; hogy a komoly veszteségekre legyen termésbiztosítási program, és egy oktatási program annak biztosítására, hogy az ökológiai gazdálkodók megfelelő szerződést kössenek, és hogy a szomszédos GMO gazdák megtegyék a megfelelő elszigetelési intézkedéseket. Összességében a jelentés támogatta a sokszínű mezőgazdasági rendszert és a különféle gazdálkodási rendszereket. [307] [308]

Az EU érvényes szabályozásban követelmény az együttélés és a nyomon követhetőség. A nyomon követhetőség vált általánossá az élelmiszer- és takarmány-ellátási láncoknál a legtöbb országban, de GMO nyomon követés még nehezebbnek bizonyult a nem kívánt keveredés szigorú jogi küszöbei miatt. 2001 óta hagyományos és az ökológiai élelmiszerek és takarmányok legfeljebb 0,9%-ot tartalmazhatnak engedélyezett génmódosított anyagból GMO címke nélkül. [309](a nem engedélyezett szennyezés miatt az egész szállítmányt el kell utasítani.) [309] [ 310] A hatóságok megkövetelik a nyomonkövethetőséget, hogy felismerhessék és azonosíthassák a GMO-kat, valamint a különböző országok az érdekelt felekkel létrehoztak egy nem kormányzati szervezetet, Co-Extra-t, hogy ilyen módszereket fejleszthessenek. [311] [312]

Vegyszerhasználat

Növényvédő szerek

A növényvédő szerek olyan anyagok amelyek vonzzák, majd elpusztítják, bármilyen kártevőt, illetve csökkentik azok kártételeit. [313] A 2014 meta-analízis, amely 147 eredeti mezőgazdasági felmérés helyszíni vizsgálatát foglalja össze, arra a következtetésre jutott, hogy GM-technológia elfogadása 37% -kal csökkentette a kémiai növényvédő szerek használatát, a rovarrezisztens növények hatása nagyobb, mint a gyomirtószer-tűrő növényeké. [314]

Herbicidek

A glifozát ellenálló (Roundup Ready) növények megváltoztatták a gyomirtó használati profilt, feleslegessé téve a jóval tartósabb, nagyobb toxicitású herbicidek, így az atrazin, metribuzint és alachlor, és csökkentette a felhasznált mennyiséget, és a gyomirtó továbbterjedéséből eredő kárt. [315 Chuck Benbrook ] széles körben terjed tanulmánya arra következtetésre jutott, hogy a glifozát ellenálló gyomok terjedése növelte Amerikában a gyomirtók használatát. [316] [317] Ez a tanulmány egy 23% -os növekedést mutatott; (0,3 kg / hektár)a szójababnál 1996-2006 között, 43% -ot ( 0,9 kg / ha) a gyapotnál 1996-2010 között, és 16% -ot (0,5 kg / ha) a kukorica esetében csökkent 1996-2010 között. [316] Ugyanakkor egyes kritikusok ezt a tanulmányt hibásnak ítélték, mert Benbrook nem vette figyelembe azt a tényt, hogy a glifozát kevésbé toxikus, mint más herbicidek, így a nettó toxicitása csökkenhet akkor is, ha a teljes herbicid használat növekszik. [318] [319] Ezen túlmenően, Graham Brookes a PG Economicstól azzal vádolta Benbrook-ot, hogy szubjektív becsléseket végzett gyomirtó használnál, mert az adatok, amiket a tanulmányban használt, az Országos Mezőgazdasági Statisztikai Szolgálattól származnak, mely nem tesz különbséget a genetikailag módosított és a géntechnológiával nem módosított növények között. Brookes korábban közzétett egy tanulmányt, amely megállapította, hogy a GM növények használata a csökkentette a felhasznált gyomirtó mennyiséget és azok környezeti hatását, amely ellentmondott Benbrook tanulmányában levő megállapításoknak. [320] [321] Brookes azt is kijelentette, hogy Benbrook feltételezései "elfogultak és pontatlanok ". [322]

Rezisztens rovarkártevők

Természetes módon ellenállás alakul egy populációban a szelekciós nyomás révén, amennyiben többször is felhasználnak egy peszticidet. [66] 2009 novemberében, a Monsanto tudósok megállapították, hogy a rózsaszín bagolylepke már rezisztenssé vált első generációs Bt-gyapotra az indiai Gujaratban ez a generáció csak egy Bt-gént, Cry1Ac-t tartalmazza. Ez volt a Bt-rezisztencia amelyet a Monsanto megerősített. [330] [331] Hasonló rezisztenciát figyeltek meg később Ausztráliában, Kínában, Spanyolországban és az Egyesült Államokban. [332]

Az egyik stratégia, amivel késleltetik Bt-rezisztencia megjelenését kártevők menedékzónájának kialakítása ahol hagyományos növények nőnének, ezáltal hígítva a rezisztens géneket. A másik az, hogy a növények többféle Bt gént tartalmaznának. A cél a különböző receptorok megcélzása a rovaroknál. [333] 2012-ben, egy floridai terepvizsgálat bizonyította, hogy a Spodoptera lárvák rezisztensek voltak Dupont-Dow GM kukoricával szemben. Ez az reziisztenciát fedezték fel Puerto Rico-ban 2006-ban, mire a Dow és a DuPont, leállította ott a termék értékesítését. [334] A kukoricamoly, amelyre Bt elsődlegesen fejlesztve lett, szintén képes ellenállóvá válni. [335]

Gazdaság

GM élelmiszerek az egyik legnagyobb hasznot gazdasági mezőgazdasági termelőknek adják, beleértve a fejlődő országokat. [336] [337] [338] Egy 2010-es tanulmány megállapította, hogy a Bt-kukorica által nyújtott gazdasági haszon az elmúlt 14 évben öt középnyugati államban összesen 6,9 milliárd dollár volt. A többséget ($ 4,3milliárd) a nem Bt kukoricát termesztők halmozták fel. Ez annak volt tulajdonítható, hogy a kukoricamoly populációkat csökkentheti a Bt kukorica, így kevesebb támadja meg a hagyományos kukoricát a GM ültetvények közelében. [339] [340] A mezőgazdaság közgazdászok számításai szerint a "világ többlet 240.3 millió dollárral növekedett 1996 óta. Ebből az összegből a legnagyobb arányban (59%) amerikai gazdáknak jutott. A Monsanto cég kapta a következő legnagyobb részesedést (21%), ezt követik az amerikai fogyasztók (9%), a világ többi része (6%), és a csíraplazma beszállító, a Delta és Pine Land Company (5%). "[341] PG Economics átfogó 2012 tanulmánya megállapította, hogy a génmódosított növények miatt megnövekedett mezőgazdasági jövedelmek világszerte 14 milliárd dollárt, 2010-ben több mint fele ezt az összeget fejlődő országok gazdálkodóinak fogja hozni. [342]

Az ipari mezőgazdaság

GM növények fontos szerepet játszanak az intenzív növénytermesztésben, amely magában foglalja a monokultúrát, illetve növényvédő szerek, felszerelések használatát, nagy mennyiségű üzemanyagot és az öntözést igényel. Ellenzői, mint Jonathan Latham a Bioscience Erőforrás Projekt és Vandana Shiva szerint az ipari mezőgazdaság és a génmódosított növények szorosan kapcsolódó témák, és felhívja a mezőgazdaságban dolgozókat, hogy csökkentsék az olyan módszerek használatát amelyek zavart okoznak a környezetben. [346] [347] [348] [349] [350]: 527

A hagyományos mezőgazdaság hívei pont a magas hozamok, alacsony árak, széles választék miatt támogatják és szerintük etetni kell a növekvő népességet. [351] [352] [353] [354]

A fejlődő országok

A véleménykülönbségek a fejlődő országokról magában foglalják fokozott élelmiszer-ellátásra való igény problémakörét, [355] [356] [357], és hogyan lehet elérni a szükséges növekedést.

A szkeptikusok, mint Avise állítja, hogy látszólagos hiányt az élelmiszer-forgalmazás problémái és a politika okozza, nem a termelés. [358] [359] [360]: 73

Egyes kutatók azt javasolják, hogy egy második zöld forradalomra -beleértve módosított növények használatát- van szükség az elégséges mennyiségű élelmiszer előállításához. [361] [362]: 12 A genetikailag módosított élelmiszerek lehetőséget adnak arra, hogy segítsék a fejlődő nemzetek International Assessment of Agricultural Science and Technology for Development felmérésében feltárt problémák megoldásában, de 2008-óta nem született biztos megoldás. [363]

Más kritikusok azt mondják, hogy a világon sok ember szerint a második zöld forradalom elfogadott fenntartható mezőgazdasági gyakorlattal vihető végbe, hogy ne legyen több éhes száj a világon, mint amennyit a bolygó képes fenntartani. [364] Pfeiffer azt állította, hogy még ha a technológiai gazdálkodás feltöltheti a jelenlegi népesség raktárait, függősége a fosszilis tüzelőanyagoktól, (amelyeket 2006-ban pedig helytelenül jósolta, hogy 2010-ben elérné csúcsteljesítményét), vezetne energia- és élelmiszerárak katasztrofális emelkedéséhez. [365]: 1-2

Azt állította, hogy a fejlődő országok problémái közé tartoznak a telepítési korlátozások, hogy nehéz a hozzáférés, a berendezések költségei, valamint a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, amelyek csak nehezítik a fejlődő országokban a termesztést. A Tanácsadó Csoport Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatásokhoz (CGIAR), a Támogatási és Kutatási Szervezete dicsérte a Világbank erőfeszítéseit, de a Világbank javasolta hogy a genetikai kutatás és a termelékenység javítása felé mozduljanak el. az akadályok között szerepel a szabadalom, kereskedelmi engedélyek és a nehézség, hogy a fejlődő országok erőforrások és egyéb szellemi tulajdonjogokhoz jussanak. A Nemzetközi Növényi Genetikai Források Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete megpróbálta orvosolni ezt a problémát, de az eredményeik már ellentmondásosak. Ennek eredményeként a "gazdátlan növények", mint például a teff, köles, tehénborsó és az őshonos növények, amelyeknél fontosak, hogy ezek az országok kisebb befektetéssel jussanak hozzá. [366]

Norman Borlaug 2000-es kiadványa A világméretű éhínség vége: a biotechnológia ígérete és a fenyegető Anti-tudományos fanatizmus, [367] A szerzők még vitatkoznak, hogy az állítások igazak-e 2010-ben:

Génmódosított növények, olyan természetesek és biztonságosak, mint a mai kenyérgabona, vélekedett Dr. Borlaug, aki a mezőgazdasági tudósok erkölcsi kötelezettségére is felhívta a figyelmet, hogy álljanak ki az Antiscience tömeg ellen, és figyelmezteti a politikai döntéshozókat, hogy a globális élelmiszer-bizonytalanság nem fog eltűnni anélkül, hogy ezt az új technológiát figyelmen kívül hagyják, a valóságban pedig ezeket a döntéseket nehezebb lesz később meghozni. [368]

Hozam

Amerikai kukorica termése stagnált 1930-ig, amikor a hagyományos hibrid vetőmagok jelentős növekedést hoztak mintegy ~ 0,8 véka / hektár (1937-1955) mértékben. Ezt követően javult a genetika, a műtrágya és növényvédőszer rendelkezésre állás és a gépesítés emelte a növekedés mértékét 1,9 vékával hektáronként évente. Azokban az években, amikor megjelent a GM kukorica, a ráta valamelyest emelkedett 2,0 vékára. [369] Átlagos amerikai kukorica termelés 174,2 véka volt hektáronként 2014-ben. [370]

Kereskedelmi GM növények mérséklik a a rovarok és a gyomok miatti terméscsökkenést. [371] [372]

2014 felülvizsgálata

2014 legnagyobb felülvizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy a GM-növények "hatása a mezőgazdaságra pozitív volt. [314] A metaanalízis az összes megjelent angol nyelvű vizsgálatot tartalmazta, amely a mezőgazdasági és a gazdasági hatásokat vizsgálta 1995 és 2014. között. A tanulmány megállapította, hogy a herbicid-rezisztens növényeket alacsonyabb termelési költségek, míg a rovar-rezisztens növényeket a csökkentett növényvédő szerek használata jellemzi, azonban ellensúlyozza a magasabb vetőmag ár, így a teljes termelési költség közel azonos. [373]

Hozamok emelkedése 9% gyomirtószer-tűrő nővények esetében és 25% a rovar rezisztencia esetében. A mezőgazdasági termelők, akik elfogadták a GM-növényeket, 69% -kal magasabb nyereséget termeltek, mint azok, akik nem. A felülvizsgálat megállapította, hogy a génmódosított növények segítenek a fejlődő országok gazdálkodóinak, a növekvő hozam 14 százalékpont. [373]

A kutatók figyelembe vesznek néhány olyan tanulmányt is amelyeket nem lektoráltak, és egy pár olyat, amiben nem volt feltüntetve a mintanagyság. Megkísérelte javítani a publikációs torzítást, figyelembe véve a forrásokat az akadémiai folyóiratokban. A nagy adathalmaz lehetővé tette számukra, hogy ellenőrizzék az olyan potenciálisan zavaró tényezőt, mint például a műtrágya-felhasználás. Külön-külön, arra a következtetésre jutottak, hogy a finanszírozási forrás nem befolyásolja tanulmányi eredményeket. [373]

2010 áttekintése

Egy 2010-es CropLife által támogatott nemzetközi cikk foglalta össze az eredményeket 49 szakértői értékelő tanulmány alapján. [374] [375] Átlagosan a fejlett országokban gazdálkodók hozamai 6%-kal és a fejlődő országokban 29%-kal növekedtek.

Talajművelés csökkent 25-58%-kal a gyomirtó szerekkel szemben ellenálló szója esetében. A glifozát ellenálló növények lehetővé tették, hogy agazdálkodók a növény sorok közelebb kerüljenek egymáshoz, hogy ne kelljen ellenőrizni posztemergens gyomokat. [376] Az inszekticid alkalmazása Bt-növényeknél 14-76%-kal csökkent. A gazdálkodók 72% -a világszerte tapasztalt pozitív gazdasági eredményt.

2009 áttekintése

2009-ben az aggódó tudósok egy csoportja ellenezte a géntechnológiát és a klónozást élelmiszer-termelő állatoknál, több tanulmányt átnéztek a a GM szója és a kukorica hozam hozzájárulásról az USA-ban. [377] A jelentés arra a következtetésre jutott, hogy más mezőgazdasági módszerek jobban hozzájárultak a nemzeti terméshozam növekedéséhez az elmúlt években, mint a géntechnológia.

Wisconsin tanulmány

Egy tanulmány szokatlan módon egy levelezést tett közzé, nem pedig egy cikket vizsgált, a kukorica négy kedvező tulajdonságáról (ellenálló a kukoricamollyal, a kukorica gyökér féreggel szemben, glifozáttoleráns és glifozináttoleráns) a kukoricák külön-külön és együttesen is tartalmazták a géneket, és termesztették a fajtákat Wisconsin területeken 1990-2010 között. [ 378] A hozam közti különbség évről évre csökkent, ami megfelel a hozam növekedésének, ami 0,8-4,2 véka volt hektáronként. Véka hektáronként hozam változások; 6,4 a kukoricamolyrezisztensnél, 5,76 glufosinate toleránsnál, 5,98 csökkenés a glifozáttoleránsnál és 12,22 csökkenés az amerikai kukoricabogár ellenállónál. A tanulmány kölcsönhatást mutatott ki a gének között a többgénes transzgénikus hibrideknél, mégpedig, a nettó összhatás között változtak az egyes hatások. Például, a kukoricamoly ellenállás és glufozinát tolerancicia kombinációjánál a hozam 3.13 vékával kevesebb hektáronként, mint az egygénes transzgenikus hibrideknél. [379]

Jelenleg a fejlesztések középpontjában az állatok és a növények hozamainak növekedése áll[380] A piaci értékesítéshez az a lazacfajta áll a legközelebb, amely a növekedési hormon működéséért felelős gén hozzáadásának köszönhetően akár kétszeresére is nőhet[381]

A piac dinamikája

A vetőmag piacot néhány vertikálisan integrált vállalkozás uralja. [382] [383] 2011-ben a globális piac 73% -át 10 vállalat vezérelte. [384]

2001-ben, az USDA jelentése szerint az ipar megszilárdulásának eredményeként nőtt a skálahozadék, de megjegyezte, hogy ezt a konglomerátumot hosszútávon gyengíti, ha a vállaltok elkülönítik a vetőmaggal kapcsolatos fejlesztéseiket. [385] Két meghívott közgazdász előadó a AgBio Fórumon [386] arra hivatkoztak, hogy a vetőmag cégek piaci erejét növelheti ha az emberek jóléte is fontos lenne az árstratégiánál, mert "annak ellenére, hogy az árdiszkriminációra gyakran úgy tekintenek, mint a nem kívánt piactorzulásra, növelhetnénk a jólétet azzal, hogy többet termelünk és a terményeket olyan helyeken is lehetnek értékesíteni, ahol jelenleg nem. "[387]

Piaci részesedés adja a cégek azon képességét, hogy vagy befolyásolják az árakat, diktálják a feltételeket, és belépési korlátként működhetnek. Továbbá alkuerőt is ad kormányok befolyásolásához a politikai döntéshozatalban. [388] [389] 2010 márciusában, az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma és az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma ülést tartott az Iowa-i Alkeny-ben, hogy áttekintsék vetőmag piac versenydinamikáját. Christine Varney, a gazdasági versenyhivatal vezetője ismertette szervezete eredményeit vizsgálatukról, hogy a biotechnológiai-vetőmag szabadalmat megsértették-e. [390] Az egyik legfontosabb kérdés az volt, hogy a Monsanto levédette a szabadalmaztatott glifozáttoierancia tulajdonságot, pedig ennek a szójababnak 93 százaléka 2009-ben termett [391] Körülbelül 250 családi gazdálkodó, a fogyasztó és más kritikusok gyűltek össze a kormány ülésén, hogy tiltakozzanak a Monsanto ellen, mivel az felvásárolta független vetőmag cégek által szabadalmaztatott magokat, majd megemelte a árakat. [390]

Szellemi tulajdon

Hagyományosan, a gazdák szerte a világon a saját vetőmagjaikat ültették el, amelyeket a saját termésükből válogattak ki évről évre. Azonbana korai 1900-as években a hibrid növényeket már széles körben használták a fejlett világban, és a magokat vetőmag kereskedőktől vásárolták meg[392] A hibrid kukorica utódai bár életképesek, már nem rendelkeznek a szülők kedvező tulajdonságaival. Emiatt használnak csak első generációs vetőmagot és nem ültetik újra a második generációt. Azonban a nem hibrid génmódosított növények, mint például a GM szójabab esetében a vetőmag cégek a szellemi tulajdon és materiális javakhoz való jogára hivatkozva minden termesztővel szerződést köt, hogy megakadályozzák, hogy a gazdák nem jogtisztán vessék el a magokat. Így például a Monsantonak saját óvadék engedélye (amely már a magot átvételéhez szükséges) tiltja vetőmag megőrzését, és azt is megköveteli a vásárlóktól, hogy aláírják a szabadalmi licencszerződést. [393] [394] [395]

A vállalatok azt mondják, hogy meg kell védeniük magukat a vetőmag kalózkodástól, hogy teljesíteni tudják pénzügyi kötelezettségeiket a részvényesek felé, valamint, hogy finanszírozzák a további fejlesztéseket. A DuPont a költségvetése mintegy felét 2 milliárd dollárt költött kutatásra és fejlesztésre (K + F) 2011-ben [396], míg a Monsanto 9-10% -ot költött K + F-re. [397]

Az ellenzők, köztük a Greenpeace szerint, a vállalatok ezekkel a szabadalmakkal túlzott kontrollt gyakorolhatnak a mezőgazdaság felett. [398] A Center for Ecoliteracy azt állította, hogy "a vetőmagok szabadalma olyan dolog felett ad hatalmat vállalatoknak, ami mindenki számára alapvető szükséglet." [399] A 2000-es jelentés megállapította: "Ha ezeket a jogokat erőszakosan érvényesítik - és nem kiterjedt engedéllyel vagy a közösség javát keresve a fejlődő világban -, akkor a GM technológiák korábban leírt előnyeiből nem valószínű, hogy a közeljövőben, kevésbé fejlett országok látni fognak bármit is."( amíg a korlátozások ideje lejár). [400]

A Monsanto az általa szabadalmaztatott vetőmagok esetében kötelezi a gazdákat, akik úgy döntenek, hogy megvásárolják tőle a magokat, hogy aláírják a licencszerződést, mely szerint tárolhatják és értékesíthetik a megtermesztett gabonát de el nem vethetik, [155]: 213 [401]: A Monsanto 145 gazda ellen indított pert szabadalmi jogsértés miatt, de ténylegesen csak 11 alkalommal került sor tárgyalásra. [402] Egyes alperesek azt állították, hogy a véletlen szennyeződés a génáramlás következménye, de minden ilyen pert a Monsanto nyert meg. [402] A Monsanto Kanadai közönségkapcsolati igazgatója kijelentette, hogy "Nem, sosem volt a Monsanto Kanada célja, hogy olyanokon érvényesítse szabadalmi jogait, akiknek véletlenül került a földjükre a Roundup Ready gabona, hanem az olyanok ellen fog kiállni akik nyilvánvalóan szándékosan sértik meg ezeket a jogokat." [403] 2009-ben a Monsanto bejelentette, hogy miután a szója szabadalma lejár 2014-ben, akkor már nem fogják tiltani a gazdáknak, hogy az általuk termesztett magokat elvessék. [404]

Egyike az ilyen pereknek a Monsanto v. Schmeiser ügy. [405] Ez az esetet széles körben félreértik. [406] 1997-ben, Percy Schmeiser, a repce nemesítő és termelő a Brunoi, Saskatchewan-ból, felfedezte, hogy az egyik Roundup ellenálló repce nő . Ő nem vásárolta meg ezt a magot, a szél fújta rá a földjére a szomszédos területekről. Később betakarította területet, és és elrakta a terményt kisteherautója platójára. [405]: para 61 és 62 az 1998-as ültetés előtt a Monsanto képviselője tájékoztatta Schmeisert, hogyha elülteti a magot, azzal sértené a szabadalmat, és felajánlotta neki az engedélyt , amelyet Schmeiser elutasított. [405]: para 63 [407] A kanadai Legfelsőbb Bíróság szerint, mivel ezután a beszélgetés után "Schmeiser mégis elvette a kisteherautóján őrzött magokat ő terményt használt fel vetésre. Miután learatták többé nem vonható termesztésbe. Mr. Schmeiser kezelt magból kilenc táblát vetett be, amely mintegy 1000 hektáros területet jelent .... Egy sor független teszt, különböző szakértőktől megerősítették, hogy a repce amit Mr. Schmeiser vetett, és a földjén nőtt 1998-ban 95-98 százalékban Roundup-rezisztens. "[405]: para 63-64 Miután az egyezkeéds Schmeiser és a Monsanto között eredménytelen volt, a Monsanto pert indított Schmeiser a szabadalmi jogsértés miatt és első fokon megnyerte a pert. Schmeiser fellebbezett, de elvesztette a pert másodfokon is, majd ismét fellebbezett. A kanadai Legfelsőbb Bíróság, amely 2004-ben kimondta, 5-4 Monsanto javára, hogy " a bíró egyértelmű megállapítása a tárgyalás alapján, hogy a fellebbező mentett, elvetett, betakarított és eladott termést a Monsanto által szabadalmaztatott géneket tartalmazó növényből. "[405]: para 68

Nemzetközi kereskedelem

GM növények nemzetközi kereskedelmi viták és feszültségek forrásai az élelmiszer-exportáló nemzetek között, meg kell fontolni, hogy a génmódosított növények nem veszélyeztetik-e az exportot. [408]

Kanadában 2010-ben, a európai len export került elutasításra, amikor egy kísérleti GM len nyomait találták meg szállítmányokban. [409] Ez oda vezetett, hogy a parlament egyik tagja javasolta a C-474 törvényjavaslatot amely megkövetelte volna, hogy "egy elemzést végezzenek a lehetséges hátrányokról exportpiacokon és ezt kell végezni az eladás előtt minden új génmanipulált vetőmagot vinnének ki. "[410] Az ellenzők szerint a "a szigorú társadalmi-gazdasági követelmények a tudományos alapú szabályozási rendszer végét jelentenék; mert ha kisebb biotechnológiai cégek nem látnak lehetőséget a kutatásban, akkor majd máshol fogják felhasználni az erre szánt pénzösszegeket. "[409] a törvényjavaslatot 2011-ben elutasították, a" szavazás eredménye: 176-97. "[411]

Szabályozás

Az Európai Unió, [414] [415] Japán, [416] Ausztrália, [417] Új-Zéland, [417] Oroszország, [418] Kína [419] és India [420] előírják GMOk jelölését

. 3. ábra Zölddel jelölt területek: kötelező jelölés, Pirossal az olyan területeket jelöljük amelyeken tilos GM növény termesztés illetve bevitel.

2015 márciusában Izrael kötelezővé tette a GMO összetevőket tartalmazó élelmiszerek jelölését[421] [422], míg más jogrendszerekben ilyen címkézés önkéntes, vagy folyamatban van a kötelezővé tétel. [423] [424] [ 425]

Az American Public Health Association, [426] a British Medical Association [11], és a Public Health Association of Australia [12] támogatják a kötelező címkézést. Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a kötelező címkézésre a nyomon követhetőség érdekében van szükség, hogy a fogyasztó megalapozott döntést hozzon, elkerülve így az esetleges megtévesztést [414], továbbá megkönnyíti a termékek visszavonását, amennyiben a kedvezőtlen hatásokat fedeznek fel az egészségre vagy a környezetre. [415] Egy 2007-es tanulmány a hatása címkézési jogszabályokat vizsgálta, ahol a címkézés életbe lépett, néhány termék továbbra is tartalmazott génmódosított összetevőket. A tanulmány azt is megállapította, hogy a költségek magasabbak az élelmiszer-exportáló, mint az élelmiszer-importáló országok esetében. Élelmiszer exportőrök, mint az Egyesült Államok, Argentína és Kanada az önkéntes címkézési megközelítést adaptálta, míg az importőrök általában a kötelező címkézést választották. [427]

Az Egyesült Államokban a Food and Drug Administration nem követeli meg a GMO címkézést amíg nincsenek különbségek az egészségre, környezetre, valamint a fogyasztók elvárásaira a csomagolás alapján. [428] [429] [430] Az American Medical Association ( AMA) [8] és az Amerikai Szövetség a Tudomány Fejlődéséért [1] ellenezték kötelező címkézést mivel nincs tudományos bizonyíték, hogy a GMO-k kárt okoznának. Az AMA azt mondta, hogy még az önkéntes címkézés is megtévesztő, hacsak nem kíséri fókuszált fogyasztói oktatás. Az AAAS kijelentette, hogy a kötelező címkézés "csak arra való, hogy félrevezessék és hamisan riasszák fogyasztókat".

„[Címkéző] erőfeszítések nem azt akarják bizonyítani, hogy a GM élelmiszerek valóban veszélyesek lennének. Valójában, a tudomány elég világos: termés javítása a modern molekuláris módszerekkel biztonságos. Sőt, ezeket a kezdeményezéseket több dolog is befolyásolja, kezdve a tartós tévhit, hogy az ilyen élelmiszerek valahogy "természetellenesek", és potenciálisan veszélyesek ha versenyelőnyhöz jutnak, a címke célja pedig az elriasztás volt. Egy másik tévhit szerint a címkék használata azért ésszerű, mert a GMO élelmiszereket nem tesztelték. [1]”

Eddig már számos próbálkozás volt, hogy címkézés kötelezővé tételéről szóló törvényeket elfogadtassák az Egyesült Államokban, különösen állami szinten. [431] Az American College of Physicians, [432] az Illinois Public Health Association, [433] és az Indiana State Medical Association [434]:

„A címkézés visszautasítása megtagadja egészségügyi szakemberektől, hogy képesek legyenek nyomon követni a potenciális toxikus vagy allergiás reakciókat, és egyéb káros egészségügyi hatásokat amelyet a genetikailag módosított élelmiszerek okozhatnak”. [432] [433] [434]

Az egyik első erőfeszítést, a 2002-es oregoni kezdeményezést, amelyet 7:3 arányban elutasították. 2012 elején tizennyolc állam törvényhozása vitatta a GM címkézésre vonatkozó jogszabályt. [435] Kalifornia állam a 37-es törvényjavaslat ellen szavazott, amely kötelezővé tette volna a címkézést. [436] [437] 2013-ban, Connecticut elfogadott egy jelölési törvényt, az országban elsőként, azzal a fenntartással, hogy nem lép hatályba, amíg más államok nem követik. [438] 2013-ban a szavazók elutasították Washington 522-es törvényjavaslatot. [439] [440] 2013. szeptemberében a GMO címkézési szabályozás legalább 20 amerikai államban folyamatban, [441] január 9-én 2014-ben, Maine elfogadott egy törvényt a GM élelmiszerek címkézéséről, hasonló eseményeket váltott ki Connecticutban. [442] a kaliforniai Bill 1381-et 2014 február 21-én vezették be, mely szerint kötelező a címkézés[443] [444] 2014 májusában Vermont is elfogadott egy címkézési törvényt. [412] [445]

A szabályozó szervek objektivitása

A GMO-k élelmiszercélú felhasználását ellenző csoportok megkérdőjelezték a szabályozó hatóságok és a jóváhagyást kérelmező vállalatok kapcsolatát, mely szerintük túlságosan szoros[33] [38]

1991-ben az amerikai kritikusok tüntetést szerveztek az FDA épülete elé, hogy megakadályozzák Michael R. Taylor, egykori Monsanto lobbista kinevezését a vezető tanácsadó pozícióra. Miután elhagyta az FDA-t, Taylor a Monsanto alelnöke lett, majd 2009. július 7.-én visszatért az FDA-hoz mint vezető tanácsadó és az FDA biztosa. [446]

2001-ben, amikor a Starlink kukorica visszahívás nyilvánosságra került, legifjabb Joseph Mendelson kritizálta a US Environmental Protection Agency-t amiért az Élelmiszerbiztonsági központ túl lassan reagált [447]elmarasztalta az EPA-t és az Aventis CropSciencet, amiért a visszahívás ideje alatt olyan nyilatkozatokat tettek, melyek szerint nem számítottak ilyen dolgokra. [447]

A kanadai Biotechnológiai Tanácsadó Bizottságot, amely 2003-ban felülvizsgálta a kanadai szabályozást, civil szervezetek olyan vádakkal illették, hogy nem képviseli a társadalom minden rétegét, és csak a nagyvállalatoknak akar kedvezni. [448]

A legtöbb kínai Nemzeti Biológiai Biztonsági Bizottsági tag egyben biotechnológiával is foglalkozik, a ez olyan kritikákat váltott ki, miszerint nem képviselik megfelelően a társadalmi aggályokat. [449]

Perek és szabályozás viták

Egyesült Államok

Négy szövetségi kerületi bíróságon indítottak pert Állat- és Növény-egészségügyi Ellenőrzési Szolgálat (APHIS)ellen, az USDA azon szerve ellen amely szabályozza a genetikailag módosított növények termesztését. Két érintett szabadföldi kísérlet (gyomirtószertűrő turfgrass Oregonban; gyógyszereket termelő kukorica és a hawaii-i cukor) és két GM lucerna [450] és a GM cukorrépa deregulációja miatt. [451] APHIS mind a négy esetben elvesztette a pert, mivel a bírák szerint nem sikerült megfelelően követni a meghatározott kormányzati iránymutatásokat a Nemzeti Környezetvédelmi politikáról szóló törvényből. Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az országos GM lucerna tilalmat [452], és a fellebbviteli bíróság helyt adott a GM cukorrépa részleges liberalizálására. [453] Miután APHIS készített környezeti hatásokra vonatkozó nyilatkozatokat mind a lucernáról és a cukorrépáról ezek jóváhagyásra kerültek. [454] [455]

2014-ben Maui megye jóváhagyta a moratóriumot GMO-k termelésével és a kutatásával kapcsolatban. A törvényjavaslat értelmében bírságok, és börtönbüntetés vár azokra, akik tudatosan megszegik a törvényt, és nem korlátozza annak hatályát a kereskedelmi mezőgazdaság. [456] [457] A törvényjavaslat 50,2-47,9 százalékarányban került elfogadásra. [458]

Európai Unió

Amíg a 1990-es években az amerikaihoz képest Európa szabályozása kevésbé volt szigorú, [459] 1998-ban engedélyezték a MON810 Bt kukorica kereskedelmi forgalmazását, amely ellenálló a kukoricamollyal szemben. Azonban az 1990-es években egymástól függetlenül bekövetkezett élelmiszerválságok sora miatt megrendült a fogyasztók bizalma az élelmiszerbiztonságban és a kormányokban. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladás (kergemarhakór) járvány kapta a legnagyobb publicitást. [460] 1998-ban, gyakorlatilag moratóriumot vezettek be a felfüggesztették új GMO-k jóváhagyását, és az óta sem került napirendre a téma.

Az 1990-es évek közepén, a kormány jóváhagyott néhány GM növényt az Egyesült Államokban, ami kiváltotta az európai lakosság nemtetszését és drasztikusan csökkent az amerikai import. "1997 előtt, export kukorica mintegy 4% -át amerikai kukorica tette ki, ez 300 milló dolláros bevételt jelentett az államoknak .... 1997 előtti, Spanyolország és Portugália 1,75 millió tonna kukoricát importált évente az Egyesült államokból. ... De 1998-1999-ben Spanyolország csak a tizedét vásárolta, ha egyáltalán vásárolt az Egyesült államoktól"[460]

2003 májusában, az Egyesült Államok és még tizenkét országok nyújtott be hivatalos panaszt a Kereskedelmi Világszervezetnek, hogy az EU megsérti a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat, blokkolja amerikai mezőgazdasági termékek behozatalát a GM élelmiszerek tilalmával. Azzal érvelt, hogy Az EU szabályozási folyamatok túl lassúak és normák is ésszerűtlenek mivel tudományosan bizonyított, hogy ezek a növények biztonságosak. Az ügyért lobbizott a Monsanto és a francia Aventis, valamint az Egyesült Államok mezőgazdasági csoportjai, mint például a Nemzeti Kukorica Termelők Szövetsége. 2003 júniusában az Európai Parlament racionalizálta az ENSZ biológiai biztonságról szóló jegyzőkönyvét amely szabályozza GM élelmiszerek a nemzetközi kereskedelmét, és júliusban elfogadott új szabályozást, amely megköveteli a címkézést és a nyomon követhetőséget, valamint, hogy az biztosítsák az opt-out eljárást az országokban. Az új GMO-k jóváhagyása 2004 májusában folytatódik. De az addig elfogadott GMO növények engedélyeztetése az óta is vitatott, és a különböző országok felhasználták az opt-out lehetőségét. 2006-ban, a Kereskedelmi Világszervezet megállapította, hogy a 2004 előtti korlátozások jogsértőek voltak, [461] [462], bár a döntésnek nem volt közvetlen hatása mivel a moratóriumot addigra feloldották.

A WikiLeaks által 2007 végén kiszivárogatott kormányzati távirat szerint, az Egyesült Államok franciaországi nagykövete retorziót ajánlott az okozott fájdalmakért amit a tilalom feloldása alatti hercehurcában okoztak Franciaországnak az Európai Uniónak.[463] [464]

Ausztrália

Májusban 2014-ben a Nyugat-Ausztrália állam Legfelsőbb Bírósága elutasította "Marsh v. Baxter" ügyet. [465] [466] A sértett Steve Marsh volt, az ökológiai gazdálkodó, valamint az alperes Michael Baxter, a szomszédja, aki GM repcét termesztett. [467] 2010 végén Marsh olyan magokat talált a földjén amelyeket Baxter vetett. Később, Marsh szökött GM repcét talált a táblájában. Marsh jelentett a magot és a növényeket a helyi ökó minősítő fórumon, és elvesztette az organikus minősítést 478 hektáros farm mintegy 70 százalékán. [465] Marsh pert indítottn, mivel szerinte a Baxter által használt betakarítási módszer kifogásolható, és hanyag volt, és hogy a földje majdnem mindenhol szennyezett. [465] Az összefoglaló ítéletet, a bíróság megállapította, hogy körülbelül 245 vágott repce növényt fújt a szél a Marsh tulajdonában álló termőföldre, az Eagle's Rest-re. [466]: 2 azonban, a Baxter által használt módszer egy "ortodox és elfogadott betakarítás módszer". [466]: 5 "2011-ben, nyolc GM repce növény termett, mint vadon termő árvakelés az Eagle Restan", amelyet "azonosítottak és eltávolítottak", tehát" nem volt több Roundup Ready repce növény az Eagle Rest-en az azt következő években. "[466]: 4 Az összefoglaló ítéletet kimondta, hogy a bio minősítés elvesztését" a NASAA előírások helytelen alkalmazása okozta, mivel félreértelmezték NASAA genetikailag módosított szervezetekre értendő szabályrendszerének ökotermelőkre vonatkozó részét t. "[466]: 4, az információ amire az érvelését alapozta, meglehetősen hiányos volt". [466] : 6

A június 18, 2014 Marsh bejelentette, hogy fellebbezést nyújt be. [468] A 803,989 dolláros perköltséget neki kellett volna fizetie. A fellebbviteli tárgyalás 2015 március 23-án kezdődött és elnapolták március 25-ig "amíg kivizsgálták, hogy Mr. Baxter ügyvédjét nem a beszállítója a Monsanto és / vagy a Pastoralists and Graziers Association (PGA) fizette-e". [ 469] [470]

Innovációs technológia és a szabályozási jog

Az első generációs transzgenikus növények idegen gének felhasználásával készültek esetenként a transzformáláshoz baktériumokat használtak. Az USA-ban, ezeket az az idegen géneket tartalmazó növényeket az USDA növényvédelmi törvény hatálya alá. [471] [472] Azonban 2010-től, az újabb genetikai technológiák, mint a genom szerkesztés, lehetővé tették a tudósoknak, hogy módosíták növények genomjait anélkül, hogy idegen géneket használnának, így megkerülve az USDA szabályait. [471] A kritikusok felszólították a szabályozó szerveket, hogy tartsanak lépést a technológiai fejlesztésekkel. [471]

Afrikai ellentétek

2002-ben, az éhínség a közepén, Zambia elővigyázatosságból visszautasította a sürgősségi élelmiszersegélyt, mert féltek, hogy az génmódosított élelmiszert tartalmaz. [473]

Az etióp fővárosban Addisz-Abebában tartott konferencián, Kingsley Amoako, az ENSZ Afrikai Gazdasági Bizottságának (UNECA) ügyvezető titkára, arra ösztönözte az afrikai nemzeteket, hogy fogadják el a GM élelmiszereket és csalódottságát fejezte ki a biotechnológiáról kialakult negatív közvélemény miatt.[474]

Tanulmányok kimutatták, hogy ugandai transzgenikus banán egy lehetséges eszköze, a vidéki szegénység csökkentésének, azonban lehet, hogy a viszonylag magasabb jövedelmű városi fogyasztók esetleg elutasítják őket. [475] [476]

A kritikusok azt állította, hogy az Amerika dél-Afrikai élelmiszer segélynek inkább a GM növények a térségben való elterjesztése volt a célja, mint az éhség felszámolása. Az USA-ban ellátta az afrikai országokat étellel és támogatta során élelmiszerválság áldozatait a 2000-es években. Azonban, ha rájöttek, hogy ezek szállítmányok GM kukoricát tartalmaznak, visszautasították a szállítmányt és az leállt az ételek kiosztása. A kritikusok azzal vádolták az Egyesült Államokat, hogy "reklámfogásnak használják a dél-afrikai éhínséget". Az amerikai elutasította ezeket a megjegyzéseket, mondván, hogy Európa nemzetei hagyja afrikaiak millióit éhezni "irracionális félelmek hipotetikus és nem bizonyított a kockázatok"miatt. Az Egyesült Államok politikája szerint, ha a környező országok nem vásárolják meg tőlük a GM terményeket, akkor azt segélyként afrikai országokba szállítja, ez költségesebb mint az európai politika. [477]

Indiai ellentétek

India egy mezőgazdasági ország, az emberek mintegy 60% -a függ közvetve vagy közvetlenül a mezőgazdaságról. 1995-től 2013-ig összesen 296.438 gazda tett öngyilkos Indiában, illetve átlagosan 16.469 öngyilkosság történt évente. [478] Ugyanebben az időszakban mintegy 9,5 millió ember halt meg évente Indiában különböző okokból, beleértve az alultápláltságot, betegségeket és a nem mezőgazdasággal kapcsolatos öngyilkosságokat, összesen mintegy 171 millió halt meg 1995-től 2013-ig.[479] Aktivisták és tudósok számos egymásnak ellentmondó okait látták a gazdák öngyilkosságainak, köztük a monszun kudarc, a magas államadósság terhei, genetikailag módosított növények, a kormányzati politikák, mentális egészség, a személyes és a családi problémák. [480] [481] [482] az a vád is felmerült, hogy az állam összemossa a gazdák öngyilkosságainak adatait. [483]

Indiában, a GM gyapot hozamok Maharashtrában, Karnatakában, és Tamil Naduban átlagosan 42% -kal nőttek 2002-ben, az első ültetés követő kereskedelmi évben. A súlyos aszály Andhra Pradesh-ban, ekkor is megakadályozta a hozam növekedését, mert a GM törzs nem volt szárazságtűrő. [484] szárazságtűrő változatokat később fejlesztették ki. A rovarok okozta károk drasztikus csökkenése miatt 2011-re az indiai gyapot 88%-a génmódosított volt. [485] Bár vitatott, [486] a GM gyapot gazdasági és környezeti előnyeit a gazdák is dokumentálták. [487] [488] A tanulmány 2002-től 2008-ig a Bt-gyapot gazdasági hatásait vizsgáltaIndiában, azt mutatta, hogy a Bt-gyapot növelte a hozamokat, a nyereséget és a a kistermelők életszínvonalát. [489] Az utóbbi időben azonban gyapottok-bagolylepke már rezisztenssé vált a Bt-gyapotra. Következésképpen 2012-ben betiltották Bt-gyapotot Maharashtrában és elrendeltek egy független társadalmi-gazdasági tanulmányt annak használatáról. [490] Indiai hatóságok 2009 októberében kitiktottákk a Bt padlizsánt, a brinjalt, a kereskedelmi forgalomból. Az ellenzék, néhány tudós, gazdálkodók és környezetvédelmi csoportok, moratóriumot szabtak ki 2010 februárjában ", ameddig helyreáll a közbizalom". [491] [492] [493]

2013. január 1-től minden GMO-t tartalmazó élelmiszert címkével kell ellátni. A Mérésügy (csomagolt áruk) 2011-es szabályzata, kimondja, hogy "minden csomagolt génmódosított élelmiszert el kell látni jól láthatóan a GM jellel” A szabályok 19 termékre vonatkoznak, köztük kekszek, kenyerek, gabonafélék és még néhány más termék. [494] A törvény a fogyasztói jogi aktivisták, valamint a csomagolt élelmiszeripari vállalkozások is kritizálták; mindkét oldal volt fő aggodalma volt, hogy nem volt meg logisztikai keret vagy a megfelelő rendeletek hogy irányítsák a törvény végrehajtását és érvényesítését. [420] [494] 2014 Március 21-én, az indiai kormány lehetővé tette, hogy 10 GM-alapú élelmiszer-növénnyel, szabadföldi kísérleteket végezzenek, többek között búzán, rizsen és kukoricán. [495]

Jegyzetek

!!!! GSOW BARÁTAIM, EDDIG KELL !!!!

Gánti életrajz a Colbud.hu-n

Kérdések Médának

Gánti Tibor

Gánti Tibor
Született	1933. szeptember 10. Vác, Magyarország
Elhunyt	2009. április 15. Nagymaros, Magyarország
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	vegyészmérnök, elméleti biológus
Iskolái	Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Kar
Sablon • Wikidata • Segítség

Petrovics Péter pecsétje.jpg

Petrovics Péter (suraklini) (1485 körül – Kolozsvár 1557. október 13. vagy 15.) tiszántúli nagybirtokos főnemes, Szapolyai János király rokona és odaadó híve, temesi bán, János Zsigmond egyik gyámja, Fráter György politikai ellenfele, a magyarországi reformáció egyik fő támogatója, az "első kálvinista főúr".

Életpályája

Pozsega vármegyei szerb családból származott.

1514 július 15-én a temesvári csatában - Szapolyai parancsára - ő ejtette foglyul élve Dózsa Györgyöt.

1526. októberében részt vett a tokaji országgyűlésen, ahol Szapolyait királlyá választották. 1528-ban megszerezte Csála várát és uradalmát Arad vármegyében. Ekkor kezdődött el a Petrovics által behívott szerb telepesek nagy létszámú betelepülése a Maros jobb partján. 1531-ben Szapolyai Mehmed bég mellé küldte azzal a feladattal, hogy a török hadakat Morvaország felé indítsák - ez a küldetése kudarcot vallott. Ugyanebben az évben Lippa várának kapitánya. Czibak Imre kivégzése után 1534-ben Szapolyai temesi bánná, majd 1540-ben Fráter Györggyel és Török Bálinttal együtt fia, János Zsigmond gyámjává nevezte ki.

1541-ben, Buda császári ostroma után ő is elkísérte a Izabella királynét és a gyermek királyt Szulejmánhoz. 1541. december 29-én - Fráter Györggyel és Statileo erdélyi püspökkel egyetértésben, Gyalu várában ő is aláírta azt a szerződést, amely szerint az országot a váradi béke feltételei szerint Ferdinánd örökli. A törökkel való szövetség híve volt, ezért szembe került Fráter György politikájával, és a szultán megbízásából megpróbálta elfogatni.

1550-ben Izabella, a rendek a szászokat és székelyeket, Petrovics a szerbeket hívta hadba György ellen. Petrovics a Maros völgyében vonult fel, elfoglalta Dévát, Alvincet és Gyulafehérvárt. Itt azonban - a szintén ott lévő Izabellával együtt - György ostromolni kezdte mindaddig, amíg engedményeket nem csikart ki önmaga számára. A szerződés szerint az Erdély felé haladó török és oláh hadakat visszahívták, cserébe Petrovics is elbocsátotta saját csapatait. Később (????) a háborúskodás újra kiújult, Varkocs Tamás váradi kapitány megtámadta Petrovics Csanádot ostromló szerb csapatait, és a várból kitörő Perusics segítségével legyőzte. A csatában a szerb sereg fele elpusztult. Ezután Varkocs egymás után elfoglalta Petrovics várait, Nagylakot, Egrest, Csálát és Oroszlámost. A harcok ezután szüneteltek.

1551-ben Györgyöt Ferdinánd utasítására meggyilkolták, a törökök támogatásával visszaszerezte Erdélyt.

1551-iki szerződés (???) szerint Petrovics Munkács várát és uradalmát kapta Temesvár, Lippa, Solymos, Lugos, Becskerek, Becse, és a kezén levő többi vár fejében. Petrovics Izabellát Kassára, majd Lengyelországba is elkísérte.

1554 április 7.-én a szultán Aleppóban Izabellának (???) a francia király (???) követének átadott fermánjában (???) az oláh és moldvai vajdáknak és az erdélyieknek (???) utasítást adott, hogy ismerjék el János Zsigmondot Erdély uralkodójának, és segítsék Petrovicsot. Petrovics megígért 3000 arany kifizetésének (???) elengedése mellett, lugosi és karánsebesi szandzsákká (???) nevezte ki. A török segítségben bízva, Perovics be is jött az országba, és a békésvármegyei Szeghalomnál megszállt. A budai pasa (???) késlekedése miatt azoban Tahy Ferenc (???) nagy erővel közeledett, az idő is ősz felé járt, ezért visszatért Lengyelországba.

• János Zsigmond megkoronáztatása miatt tovább folytatódott a politikai csatározás. *

• A lemondott János Zsigmond és Izabella visszatéréséig az országgyűlés Petrovicsot választotta meg helytartónak. *

Szolgálataiért János királytól illetve annak fiától hatalmas birtokadományokat kapott.

A reformáció támogatója

Petrovics - Kálmáncsehi Sánta Márton mentoraként - az egyik fő támogatója volt a magyarországi reformációnak.

Forrás

• Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  

Lásd még

• Kálmáncsehi Sánta Márton

---

• 1555* újonnan nyert jószágaira, Lugosra és Karánsebesre ment, hol rácokból, magyarokból és török segédcsapatokból álló sereget gyűjtvén, azzal 1556 febr. végén a dobrai hegyeken át Erdélybe tört, s vele egy időben a két oláh vajda a szász földet lepte el hadaival. P. csapatai egy részét Déva alatt hagyta, ő maga Gyulafehérvár alá sietett. Márc. 4. oda érkezvén, megkezdte ugyan a vár ostromát, de ennek folytatását Balassa Menyhértre bízta, mert már 8-án Szászsebesen kellett lennie, hová országgyűlést hirdetett. Itt a rendek János Zsigmondot ismét elismerték királyokul, bejöveteléig helytartójává P.-ot választották, kezébe adva a közigazgatást és a kincstárat; minden nemzetből két-két tanácsost választottak mellé. Erdély úgyszólván kardcsapás nélkül tért Izabella és fia hűségére, kik az ország küldöttsége által Lembergben ünnepélyesen meghivattak trónjuk elfoglalására. Bejövetelükkor Désen P. üdvözölte őket Erdély főuraival, s követte a táborrá nőtt kiérettel Kolozsvárig, hova okt. 22-én érkeztek. P. alig egy évig örvendhetett Izabella szerencséjének és az erdélyi nemzeti fejedelemség megalapításának, 1557 okt. 13. vagy 15-én több mint 70 esztendős korában Kolozsvárt elhunyt s u. o. temettetett el. utolsó gondolata is a családé volt, melynek egész élete kitartó, becsületes munkáját szentelte, mint nőtlen embernek nem lévén örököse, egész vagyonát a királyfinak hagyományozta.Fix szélességű szövegIde írd a formázatlan szöveget