Szerkesztő:ShamelinSiode/próbalap
| Kispesti Munkásotthon Művelődési ház | |
| KMO | |
 | |
| KMO | |
| Becenév: "Melós" Korábbi nevek: Művelődési Központ, Kispesti Munkásotthon | |
| Cím | 1191 Budapest, Teleki utca 50. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1922 |
| Megnyitás | 1923 május |
| Rekonstrukciók évei | 1945, 1960, 1983-1985, 2007-2008 |
| Tervező | Dianóczki János |
| Kivitelező | Diogenész Építész Stúdió (1983) |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | művelődési ház |
| Egyéb jellemzők | |
| Emeletek száma | 1 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
KMO Kispesti Munkásotthon Művelődési Ház
[szerkesztés]-
KMO
Története
[szerkesztés]1909-ben a kispesti munkásság elhatározta, hogy kulturális életét megalapozza, ennek érdekében létrejött a Munkásotthon Építő Szövetkezet. Elkezdték az alaptőke gyűjtését, a tagok részjegyeket vásároltak. Annak ellenére, hogy az Otthon felépítéséhez nem állt rendelkezésre a teljes összeg, az alapkövet letették 1922 októberében. A rendezvényen az Építő Szövetkezet Bizottsága a kispesti lakosságot arra kérte, hogy 1-1 téglát ajándékozzanak a további építkezéshez. A felhívás sikerrel járt, az emberek a helyszínen fizettek be támogatásokat, valamint a kispesti munkások felajánlották, hogy ingyen munkával segédkeznek az intézmény felépítésében. 1923 május 6-án avatták fel az Otthont. Akkori beszámolók szerint: „Gyönyörű, verőfényes napon, óriási közönség részvétele mellett avatták fel az épületet”. A Szervezett Munkások Dalkara adta az avató ünnepi műsorát. Ezekben az időkben a Munkásotthon Kispest egyik legszebb épületévé nőtte ki magát. A harmincas évekre már rendszeresen működött - számos zenei estet rendeztek, vendégül látták a korszak kiemelkedő művészeit (Várnai Zseni, József Attila, Révész Béla). 1938-ban az Otthon berendezése szinte teljesen megsemmisült, ugyanis nyilas támadás érte. A II. Világháború a Munkásotthont is megviselte, a létesítmény jelentősen megrongálódott, de 1945 után a Vasas Szervezet nagy hangsúlyt fektetett az újjáépítésére. 1950-ben a Munkásotthont a Vörös Csillag Traktorgyárhoz (Hofherr) csatolták. 1960-ban a kiadásokat nem kímélve átépítették az épületet. A V.CS.T. 1961-ben nyitotta meg a ház kapuit – Művelődési Központot -, mely első sorban a Traktorgyár dolgozóinak kulturális művelődését elégítette ki. A közbeszédben többnyire „Melós” elnevezéssel illeték a házat. Az épület egy részét a 70-es évek végén életveszélyesnek nyilvánították, a nagyterem tetőszerkezetének állapota miatt. 1983 nyarán a ház művelődési tevékenységét megszüntette, de a Vasas Szakszervezet, a Magyar Vagon- és Gépgyár, a kerület vállalatai és szövetkezetei összefogtak egy teljes rekonstrukció feltételeinek megteremtése érdekében. A felújítást a Vas-, Fém és Villamos Ipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetőségével kötött megállapodás értelmében az akkori kerületi tanács koordinálta. A felújítás költségét kb. 25 millió forintra becsülték. A Rába 10 millió forinttal járult hozzá a felújításhoz, a Vasas Szakszervezet 4 millió forinttal, a Budapesti Honvéd 2 millió forinttal. Az Országos Közművelődési Tanács 1,5 millió forint támogatást adott. A Dél-Pesti Vendéglátó Vállalat üzemeltette az épület Szabó Ervin utcai traktusában lévő éttermet, így annak felújítását ők vállalták. A kivitelezést Kispest ismert lokálpatriótája, Dianóczki János (a „Dió”) – Ybl Miklós-díjas építész – cége, a Diogenész Építész Stúdió vállalta 20 millió forintért. 1983 decemberében elkezdték az átépítést. Újra kellett szabályozni az intézmény működtetését. A Vasas Szakszervezet az üzemeltetést és működtetést átruházta a kerületi tanácsra, de tulajdonjogát fenntartotta az építményre. A XIX. kerületi tanács VB. 1985. február 2-i határozatával létrehozta a művelődési ház kategóriába tartozó Kispesti Munkásotthon elnevezésű közművelődési intézményt. 1985 december 9-én nyitotta meg kapuit ünnepélyes keretek között a Kispesti Munkásotthon. 2005-ben Kispest Önkormányzata megvásárolta a szakszervezettől az épületet. Ezt követően elkezdődhetett az intézmény teljes korszerűsítése egy címzett támogatásnak köszönhetően. A pályázaton 430 millió Ft-ot nyertek, melyhez 15%-os önrésszel járultak hozzá. A felújítás 2007-ben kezdődött és 2008-ban fejeződött be. Az intézmény teljesen felújult – új közművelődési színterek, korszerű technikai megoldások, modern hang- és fénytechnika, felszerelt színházterem. Kispest Önkormányzata 2007-ben úgy döntött, hogy szakmai és gazdasági irányítás szempontjából is a kerület valamennyi közművelődési intézményét egy igazgatás alá vonja, így azóta 5 telephely tartozik a KMO-hoz. (Nagy Balogh János Kiállító terem, kerületi civilház – Kispesti Kaszinó, Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény, Drogprevenciós Kreatív Műhely – F20, Mozgásműhely) 2008-ban megalapították az Obsitos Fúvószenekart, melynek tagjai a fegyveres testületek hivatásos zenekaraiból nyugdíjba vonult zenészekből állnak.
Az intézmény vezetői:
- Gábor Ilona igazgató
- Rácz Attila igazgatóhelyettes
KMO Művelődési Ház termei
[szerkesztés]Termek és befogadó képességük:
| Déryné TEREM | 224 fő |
| AGÓRA TEREM | 40-50 fő |
| KULTÚRKAMRA | 100 fő |
| 101 | 14-18 fő |
| 102 | 28-40 fő |
| 104 | 50-60 fő |
| 105 | 50-70 fő |
| 106 | 18-25 fő |
| 116 | 20 fő |
| 117 | 20 fő |
Képek
[szerkesztés]-
Déryné nagy színházterem -
Agóra -
Kultúrkamra -
101-es emeleti terem -
102-es emeleti terem -
104-es emeleti terem -
105-ös emeleti terem -
106-os emeleti terem -
116-os emeleti terem -
117-es emeleti terem -
Emeleti folyosó -
Ruhatár a földszinten -
Várakozó a ruhatár előtt
KMO-hoz tartozó intézmények
[szerkesztés]F20 - Kispesti Prevenciós Ifjúsági Klub
[szerkesztés]-
Drogprevenciós társasjáték -
Mondj Nemet! -
K.I.A.B.Á.L
Családok számára közösségformáló, személyiségfejlesztő, önértékelést erősítő programokat tartanak, melyek a szülőknek, nagyszülőknek, gyerekeknek egyaránt fontos értékeket tanítanak (pl.: hogyan vigyázzon magára a kamasz gyermek, hogyan tudják megóvni a család, a közösség felnőtt tagjai a gyerekek testi-lelki egészségét). A gyerekek olyan interaktív, az egész családot célzó foglalkozásokon vehetnek részt, ahol rávilágítanak, hogy a döntéseiknek, cselekedeteiknek következményei vannak. Olyan témák is terítékre kerülnek, hogy hogyan oldjuk meg a konfliktus és stressz-helyzeteket anélkül, hogy káros szerekhez nyúlnánk.
Foglalkozásokat vezető munkatársak:
- Kisberk Ágnes
- Nyitrai Zsóka
Tevékenységek:
- Kosárfonás
- Batikolás
- Hennafestés
- Textilfestés
- Gyöngyfűzési technikák
- Ékszerkészítés
- Agyagozás
- Könyvkötészet
- Nemezelés
- Szövés
- Virágkötészet
- Papírhajtogatást
- Gyertyamártogatás
- Rajzolás
- Süti sütés
Klubfoglalkozások:
- Segítő beszélgetés
- Szabadidős foglalkozások
- Szülő- és gyermek csoportfoglalkozások
Nagy Balogh János Kiállítóterem
[szerkesztés]A Nagy Balogh János Kiállítóterem 2005. augusztus 20-án újra Kispest képzőművészeti színterévé vált. Az épület Nagy Balogh János képzőművészről kapta nevét, aki 1905-től haláláig az Ady Endre úton, egy szoba-konyhás lakásban élt és dolgozott. Kiállítótermük a XX. századi és kortárs képzőművészetnek ad otthont. Főként a kerület alkotóit mutatják be, valamint a jelen képzőművészeti törekvéseit.
Kispest 1950-ig önálló településként, és azóta a főváros XIX. kerületeként működik. A helytörténeti gyűjtésnek is múltja van Kispesten. Az 1930-as években felvetődött, hogy a várostörténeti kutatások, gyűjtések eredményeit, emlékeit egy Városi Múzeum létrehozásával lehetne bemutatni. 1935-ben egy Polgármesteri rendeletet adtak ki, miszerint hivatalosan létre jött megszületett a gyűjtemény. 1938-ban Kispest város munkatervében, 1940-től költségvetésében is szerepel a múzeum létrehozása. A város kulturális koncepciója szerint a Kossuth téren épült volna fel a múzeum, színházteremmel, hangversenyteremmel együtt. A város önálló épületet nem biztosított, de az 1943-ból fennmaradt leltárkönyv tanúsága szerint 720 tételt regisztráltak. Bár számos hivatalos terv készült arra, hogy megfelelő körülményeket biztosítsanak a helytörténeti gyűjtemény számára, azonban ez a kérdés a helyi nevelők, lokálpatrióták ügye maradt sokáig. Az 1930-as években elindult múzeumalapítás több kitérővel, 1974-ben ért nyugvópontra, mikor is egy állandó kiállítóhelyet, raktárt kapott. Ettől az időszaktól kezdődően főállású muzeológus irányítja a gyűjtő és feldolgozó munkát. Benyó Márta tanárnő lelkes, fáradhatatlan, szívós munkával tartotta életben a helytörténeti kutatás ügyét. A gyűjtemény anyaga adományok útján gyarapodott, melyet időről időre bemutattak a kerület lakosainak. A Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény a település múltjára vonatkozó legfontosabb forrásmunkákat, korabeli újságokat, aprónyomtatványokat, levelezőlapokat, fényképeket, térképeket, képzőművészeti, iparművészeti alkotásokat őriz. Nem szűkölködik a gyűjtemény olyan emlékekben sem, melyek az életmódkutatást segítik. Tárgyi anyaga, ha nem is egységes, nem is teljes körű, mégis jelentősnek mondható. A Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény fontosnak tartja, hogy a nyugat-európai kismúzeumok trendjéhez igazodva, tematikus gyűjteményét egy nagyobb volumenű profillal egészítse ki. A gyűjtő munka középpontjába a kerület életét egykor meghatározó, azóta megszűnt ipari üzemek anyagának felkutatása, megőrzése került. Az egykori Porcellán- Kőedény- és Kályhagyár, azaz a Gránit, a magyar kerámia- és porcelángyártás történetében meghatározó jelentőséggel bír. Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény célja, hogy a közismertebb háztartási, használati tárgyak mellett felkutassa a gyár termékeinek korai időszakából származó, figurális és díszműtárgyait, hogy kutathassa és felhívhassa figyelmet a kevéssé ismert, ám annál jellemzőbb magas-művészeti alkotásaira. A Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény állandó kiállítása mellett időszaki kiállítások rendezésével, helytörténeti kiadványok megjelentetésével vetélkedők támogatásával segíti a lakóhelyhez kötödést. A gyűjtemény szakmai munkájának keretében segítséget nyújt a helytörténeti kutatóknak, főiskolásoknak, egyetemistáknak, szakdolgozatuk elkészítéséhez. Széles kapcsolatai vannak más kerületi helytörténeti gyűjteményekkel, galériákkal. Folyamatosan részt vesz a Magyar Nemzeti Múzeum szervezésében megvalósuló „Múzeumok Majálisa” című programsorozaton, ezzel is segítve Kispest történetének mind szélesebb körben való megismertetését. A Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény 2004 óta történeti kiállításai mellett a Nagy Balogh János Kiállítóterem kiállításait is szervezi és rendezi.
A gyűjtemény vezetői:
- Siklós Zsuzsa történész, gyűjteményvezető
- Mohay Orsolya művészettörténész
Kispesti Kaszinó - Civil szervezetek háza
[szerkesztés]-
Kispesti Kaszinó
Kispesti Kaszinóban (Civil szervezetek háza) működő civil szervezetek:
B 19. Galamb- és Kisállattenyésztők Kispesti Egyesülete, Barcza Gedeon SC GO Szakosztálya, Kárász István Természetbarát Egyesület, Kispesti Deák Ferenc Gimnázium Öregdiák Baráti Kör, Kispesti Kertbarát Klub, Kispesti Nyugdíjas Pedagógusok Klubja, Kispesti Nyugdíjasok és Mozgássérültek Klubja, Kispesti Sakk Szövetség, Kispesti Társaskör, MSZOSZ Területi és Nyugdíjas Alapszervezet Klubja, Nagycsaládosok Kispesti Egyesülete, Mozgássérültek Budapesti Egyesületének Kispesti Szervezete, Nosztalgia Klub, Romák Felzárkóztatásáért Egyesület, Szakszervezeti Nyugdíjas Klub, Szépkorúak tornája.
KMO Mozgásműhely
[szerkesztés]-
Mozgásműhely -
Mozgásműhely terme -
Mozgásműhely tükrös terme
Az intézményben a nevéből adódóan elsősorban a mozgásos- és tánc foglalkozások találhatóak meg. Számtalan sikeres produkció és versenyekre való felkészülés helyszíne. Két teremeben zajlanak a foglalkozások. A küzdősportok, a meditációs gyakorlatok is jelen vannak, de a tánccsapatok is előszeretettel próbálnak, gyakorolnak itt. A KMO Művelődési Háztól csupán pár száz méterre található.
Forrás
[szerkesztés][[Kategória:Kispest]]