Szerkesztő:Rev-san/Allapjaim/Budapest tömegközlekedésének idővonala

XIX. század

• 1865(?) – megalakul a Pesti Közúti Vaspálya Társaság (PKVT)
• 1868(?) – megalakul a Budai Közúti Vaspálya Társaság (BKVT)
• 1866 – elindul az első lóvasúti vonal Pesten
• 1870 – üzembe helyezik a Budai Hegypályát (Budavári Sikló)
• 1873 – Pest, Buda és Óbuda egyesítésével létrejön Budapest
• 1874 – üzembe helyezik a Budapesti Fogaskerekű Vasútat
• 1878 – a PKVT felvásárolja a BKVT-t, így megalakul a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BPKVT, majd BKVT)
• 1880 – az 1880. évi XXXI. törvény lehetőséget teremt helyi érdekű vasútvonalak létesítésére
• 1887(?) – megalakul a Budapest-Szentlőrinczi Helyi Érdekű Villamos Vasút Rt. (BLVV)
• 1888 – megalakul a Budapesti Városi Vasút Rt. (BVV)
• 1889(?) – az új BKVT leányvállalatként megalapítja a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt.-t (BHÉV)
• 1891 – a BVV-ből Budapesti Villamos Városi Vasút Rt. (BVVV) lesz
• 1896 – üzembe helyezik a Ferencz József Földalatti Villamos Vasútat (FJFVV)
• 1896(?) – megalakul a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Vasút Rt. (BURV)
• 1899 – megalakul a Budapest-Budafok Helyi Érdekű Villamos Vasút Rt. (BBVV)

XX. század

• 1915 – elindul az első Budapesten belüli közforgalmú autóbuszvonal (egy Austro-Daimler Tudor típusú és egy GVF gyártmányú járművel)
• 1919 – megalakul a Budapesti Egyesített Villamos Vasutak (BEVV), egyesítve a BKVT-t, a BLVV-t, a BHÉV-et, a BVVV-t, az FJFVV-t, a BURV-ot, a BBVV-t, és a Budai Hegypálya Rt.-t
• 1921 – újraindul az autóbuszközlekedés az első világháború után
• 1922 – megalakul a Budapest Székesfőváros Közlekedési Rt. (BSZKRT)
• 1923 – megalakul a Székesfővárosi Autobuszüzem (SZAÜ)
• 1926 – a BSZKRT nyilvános járműtesztet végez többféle magyar és külföldi autóbusztípussal
• 1928 – megalakul a Budapesti Autobusz Közlekedési Rt. (BART)
• 1928 – bevezetik a budapesti autóbuszok mélykékre való fényezését
• 1928 – megszűnik az utolsó lóvasúti vonal (Margitsziget)
• 1932 – a SZAÜ beolvad a BSZKRT-be
• 1941 – bevezetik a jobboldali közlekedést, a BSZKRT és a BART autóbuszai átépítésre kerülnek
• 1945 – újraindul az autóbuszközlekedés a második világháború után
• 1954 – a Fővárosi Autóbuszüzem (FAÜ) bevezeti a pótkocsis üzemet
• 1960 – elindul a FAÜ „házi csuklósítási” (ITC) programja
• 1961 – üzembe állítják a Margitszigeti Sétajárat Nysa N59–M típusú járműveit
• 1962 – elindul a Fővárosi Villamosvasút (FVV) „házi csuklósítási” (CSM) programja
• 1968 – megalakul a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV), egyesítve a FAÜ-t, az FVV-t, a BHÉV-et, és az FHV-t (hajózás)
• 1970 – üzembe állítják a 2-es metróvonal első szakaszát (MMZ Ev típusú járművekkel)
• 1970 – a XII. Kerületi Tanács üzembe állítja a Libegőt
• 1973 – kijelölik az első autóbuszsávot
• 1977 – a Libegő a Budapesti Közlekedési Vállalathoz (BKV) kerül
• 1986 – üzembe állítják az újjáépített Budavári Siklót, amelyet a második világháború szövetséges bombázásai tettek tönkre
• 1993 – üzembe állítják az első alacsonypadlós autóbuszokat
• 1999 – megjelennek az alvállalkozók Budapest tömegközlekedésében

XXI. század

• 2011 – megalakul a Budapesti Közlekedési Központ (BKK)
• 2011 – bevezetik a budapesti autóbuszok égszínkékre való fényezését
• 2012 – újraindul a budapesti közforgalmú hajóközlekedés a BKK szervezésében, alvállalkozók bevonásával