Szerkesztő:Piir/Disgrace (Szégyen)

Szégyen
Szerző	J. M. Coetzee
Eredeti cím	Disgrace
Ország	Dél-afrikai Köztársaság
Nyelv	angol
Műfaj	regény
Kiadás
Kiadó	Vintage (UK)
Kiadás dátuma	2000
Média típusa	kemény és puha kötésű
Oldalak száma	220
ISBN	ISBN 0-199-28482-0
Sablon • Wikidata • Segítség

A Szégyen (eredeti címén: Disgrace) John Maxwell Coetzee /kʊtˈsiː ə/ dél-afrikai szerző először 1999-ben kiadott regénye, amellyel másodjára is elnyerte a Booker-díjat.

Történet

A könyv David Lurie életének egy pár hónapos, ám jelentős szakasza, megismerjük életének érzelmi és önmegvalósítási mozgatóit. A szerző nem kertel, rögtön a regény első mondatából megtudjuk miként, illetve mi van elrendezve David Lurie professzor életében. "Mint egy férfi, aki 52 éves és elvált, úgy gondolta, jól megoldotta a szex problémáját az életében." A helyszín tökéletesen alkalmas a cím értelmének kibontására, Eastern Cape szélsőségesen megosztott hely, ahol egyszerre léteznek a szinte törzsi kultúrába illő és a nagyvárosra jellemző társadalmi törvények. David Lurie felépített élete egy, a történet idején középkorú, egyetemi professzoré Cape Town-ban, aki kétszer elvált, szeretője van és a munkája részben a szenvedélyének is mondható. Részben, mivel a diákok egyáltalán nem élvezik a romantikus költészetről szóló órákat, Davidnek folyton unatkozó arcokkal kell szembenézni az órákon, képtelen átragasztani a diákokra ennek a költészetnek a szenvedélyét, a szenvedélyt, ami számára a legtöbbet jelenti a művészetben. Sorayával való kapcsolatával kezdődik a regény, ám mikor David túlzott érdeklődést mutat és kutatni kezd Soraya magánélete után, amihez Davidnek nincsen köze, a nő kidobja. Az affér gyorsan bekövetkezik, hogy alig értjük, hogyan kerültek ilyen intim viszonyba David Lurie a tanár és Melanie Isaacs a tanítvány. Davidet a szenvedély hajtja, Melanie pedig zavart, ami épp elég ahhoz, hogy a családja és féltékeny barátja befolyására ügyet indítson David ellen. David egyre többet szembesül a szégyennel, amit nem tud elfogadni, így lemond állásáról és önként száműzi magát Cape Town-ból, és kiköltözik Lucy lányának farmjára. Lucy nem a megszokott nőmodell életét éli. Nem tudni, hogy leszbikus vagy baráti kapcsolatban, egy másik nővel együtt éltek a farmon, a regény cselekményének idején, azonban Lucy egyedül van, és csak a szomszéd, Petrus segíti őt. Lucy kutyatartásból és kertészkedésből tartja fenn magát. A vidéki életből David hamarosan mélyen kiveszi részét, és folytatja munkáját Lord Byron tanulmányozásával. Ez azonban csak az egyik oldala a szégyen forrásának David életében. A váratlanul rajtuk ütött erőszakos cselekedet minden eddiginél borzasztóbb: egyrészt kifosztják a farmot, megölik az összes kutyát, elvágják a kapcsolatot a külvilággal, Davidet bezárják egy kamrába, fejét megégetik, Lucy-t pedig többszörösen megerőszakolják. Hárman, helybéliek. Innentől a regény David új út keresése, nem csak mint férfi, hanem mint apa is. Sejthetjük, és a végén bizonyossá válik: Lucy állapotos lett a támadás során. A történet szummája: ezen a vidéken csak megalkuvással maradhat életben az ember ha gyenge, mert nő, vagy mert egyedül van, támogatók nélkül. Lucy hozzámegy feleségül Petrushoz, így lesz ő Petrus harmadik felesége, így megkapja Petrus pártfogását, aki közben befogadta Lucy egyik támadóját, mint saját rokonát.

Konklúzió

David nehezen fogadja el lánya döntéseit, főleg a végsőt. Természetéből fakadóan nem megalkuvó és nem ráhagyó típus. A többszörös szégyen azonban átformálja értékítéletét, lassan el tud fogadni egy szöges ellentétben álló attitűdöt, ami számára azért továbbra is idegen. Míg Lucy élete kompromisszumát hozza meg az életért cserébe, amit a regény végére nem is kompromisszumként él meg, hanem mint ez élet jogos velejárója.

További átnézetek

• [1]; Penguin books 1999
• [2]; Complete review

Külső hivatkozások

• "Postmetaphysical Literature: Reflections on J. M. Coetzee's Disgrace"; in Perspectives on Political Science 33, 1 (Winter 2004), 4-9.
• Disgrace (film) on IMDB