Szerkesztő:Phurtoo/Temp03

Nézd meg a bűn címszót a Wikiszótárban!

Nézd meg az eretnek címszót a Wikiszótárban!

Egyházi bűnök és visszaélések

erőszakos térítések

773 - 804 Nagy Károly frank király - Szász hadjáratai

eretnekek üldözése, dogmák betartatása

Az római egyház szerint eretnekek azok, akik nem fogadják el a római központ által kitalált és felállított egyre sokasodó dogmát, kinyilatkoztatást és a kiépült egyházi hierarchikus rendet; akik megkérdőjelezik a megerősödött egyházi vezetői pozíciókat; akik ellenzik az egyház elvilágiasodását; akik az egység veszélyeztetői.

hivatalos egyházi elnevezéseik

ókori

→adamiták, →adopcianizmus, →adventisták, →aftartodoketizmus, →albigensek, →alogoszok, →anabaptisták, →anomoianusok, →antinomizmus, →antitrinitáriusok, →antropomorfiták, →apollinarizmus, →arianizmus, →arminianizmus, →bazilidiánusok, →circumcelliók, →doketizmus, →donatizmus, →ebioniták, →enkratiták, →etiópizmus, →flagellánsok, →gajaniták, →generacianizmus, →gnózis, →joachimitizmus, →julianisták, →kiliazmus, →makedonianizmus, →marannusok, →markioniták, →mellusziánusok, →monarchianizmus, →monofizitizmus, →monotheletizmus, →nesztorianizmus, →patripasszionizmus, →pelagianizmus, →spiritánusok, →szabellianizmus, →valentinianizmus. -

középkori

→katarok, →táboriták, →anabaptisták, →cseh testvérek (hasonló tanokat vallanak, mint az →adamiták,), husziták,

---

A II. Vatikáni Zsinat csak annyi engedményt tanúsított, hogy az egység ellen elkövetett bűnökért „alázatosan könyörögve kérünk bocsánatot Istentől is, különvált testvéreinktől is, viszont mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek”.

• 385. korai inkvizíció: Ávila püspökének, Priscillianusnak és híveinek megkínoztatása és kivégeztetése
• 1022-ben Jámbor Róbert király parancsára 12 kanonok kivégzése Orléans-ban
• 1029 Milánó
• 1034 Milánó
• 1141 Pierre Abélard vitája a kor pápapárti elméletgyártóival, Clairvaux-i Szent Bernáttal és Saint-Thierry Vilmossal, a sens-i zsinaton elítélték, eretnek lett állítólagos teológiai tévedései miatt; a vita Abaelard életfogytig tartó kolostorba zárásával végződött. (a legújabb időkig sem ismerte el az egyház, hogy alaptalanul vádolták meg eretnekséggel)
• 1155: Rómában kivégzik Bresciai Arnoldot, aki a pápa világi hatalma ellen lép fel. Követői arnoldisták-ként ismertek.
• 1184 III. Lucius pápa a veronai zsinaton, ahol több kánoni törvényt is hoztak, elrendelte az eretnekség vizsgálatát (az inkvizíció lett ez az eljárás), ezekért a vizsgálatokért a helyi püspököket tette felelőssé.
• 1231-ben a domonkos rendre bízták az inkvizíciós feladatok irányítását
• 1252-ben engedélyezték a kínzás alkalmazását, feltéve, hogy nem folyik vér, és nem okoznak maradandó károsodást

keresztes hadjáratok

• 1099 Jeruzsálem elfoglalásakor a lakosságot a keresztesek mind felkoncolták és megölték, nem csak a muzulmánokat, a keresztényeket és a zsidókat is
• 1096-ban a Rajna mentén a keresztesek pogromokat hajtottak végre zsidó közösségek ellen, sokat megkínozták, a legtöbbet lemészárolták
• 1204 Konstantinápoly elfoglalásakor a keresztesek gyilkoltak, templomokat raboltak ki

II. János Pál pápa: a bocsánatkérések pápája

elvitatta az egyház fogalmát a többi felekezettől

2000. március 12-én: bűnbánati liturgia

* Nagy Jubileumi Év nagyböjtjének első vasárnapján II. János Pál pápa bűnbánati liturgia keretében az egész egyház nevében bocsánatot kért Istentől az egyház tagjai által a múltban és a jelenben elkövetett minden bűnért.

Bocsánatkérései:

• a szabadgondolkodókkal szembeni bűnök: mint Galileo Galilei
• a protestánsokkal szembeni bűnök:
• a zsidókkal szembeni bűnök:

Eretnekség meghatározása

angol

Az eretnekség (/ ˈhɛrəsi /) bármilyen meggyőződés vagy elmélet, amely erősen eltér a megállapított hiedelmektől vagy szokásoktól, különösen az egyház vagy vallási szervezet által elfogadott hiedelmektől. Az eretnek az ilyen állítások vagy hiedelmek támogatója. [1] Az eretnekség különbözik mind a hitehagyástól, azaz a vallás, az alapelvek vagy az ok kifejezett lemondásától, [2] és az istenkáromlástól, amely egy Istennel vagy szent dolgokkal kapcsolatos értelmes kijelentés vagy cselekedet. [3]

A kifejezést általában a fontos vallási tanítások megsértésére utalják, de az olyan nézetekre is használják, amelyek határozottan ellenzik az általánosan elfogadott ötleteket. [4] Különösen a kereszténység, a judaizmus és az iszlám vonatkozásában használják. [5]

Bizonyos történelmi keresztény, muzulmán és zsidó kultúrákban - többek között - az eretnekségnek tartott ötletek támogatására került sor, és egyes esetekben még mindig megbirkóztak vele az exkommunikációtól a halálbüntetésig.

német

Az eretnekség (az ókori görög αἵρεσις haíresis, "választás", "intuíció", "iskola" alapján) egy kijelentés vagy tantétel szűkebb értelemben vett kifejezése, amely ellentétes az egyházi-vallási hiedelmekkel. Tágabb értelemben eretnekség az általánosan elismerttől eltérõ gondolkodásmód, tanítás, vélemény, tan, eszmerendszer, filozófia, vagy világnézet. Az eretnekség képviseli az eretnekséget.

Alternatív megoldásként beszélhetünk heterodoxiáról (ἑτεροδοξία heterodoxia, "eltérő, eltérő vélemény, tévtan") vagy eretnekségről vagy eretnekségről. Ezzel ellentétes az ortodoxia (ortodoxia). Elvileg egy tant, vagy életmódot csak egy másikhoz viszonyítva lehet eretneknek nevezni - a megítélése szerint lehet ortodoxia, vagy heterodoxia.[2]

Az eretnekség kifejezést elsősorban a katolikus egyházban használják, de az ortodox, protestáns és protestáns egyházak összefüggésében, valamint a judaizmus, az iszlám és néhány más vallás vonatkozásában is. Meg kell különböztetni az eretnekektől a skizmatikusokat, akik - bár elkülönülnek egy adott mozgalomtól vagy egyháztól - de nem dolgoznak ki olyan tanokat, amelyek jelentősen eltérnének az az általánosan elfogadott, elismert alaptanóktól.

francia

Az ókorban az eretnekség egyszerűen csak egy gondolati iskolát jelentett: az Epikurosz kertje ilyen hareszis volt. A keresztény dogmákat korszakunk első évezredében fokozatosan meghatározó tanácsok során az "eretnekség" fogalma gyakran ellentétes az "ortodoxia" fogalmával. Pejoratív értéket szerzett a háromságbeli katolikus (katolikus vagy ortodox) egyházak historiográfiájában, és azóta az eretnekség mindenekelőtt azt a véleményt, tanítást vagy dogmát jelöli, amelyet úgy tekintenek, hogy elhagyja annak a keretét, amely általánosan elfogadott vagy magától értetődőnek tekinthető. a gondolat, a tudás és a vallás területei. Michel Serres szerint az ember mindig eretneksége: valamennyien a trinitritusok "eretnekek" azoknak a kalcedóniai pre-kalcedón keresztényeknek a szemében, akik 451 év előtt megőrizték a tanokat.

A heresiológus az eretnekségek kutatásának szakember, vagy az eretnekségekkel szembeni munkák írója.