Szerkesztő:Offiseven
1. Munkakörnyezet definíciója
2. Munkakörnyezet összetevői
3. Munkakörnyezet egészségügyi hatásai
4. Munkakörnyezet gazdasági hatásai
5. Munkakörnyezet kutatás
A munkakörnyezet az összefoglaló neve azoknak a tárgyi (fizikai környezeti tényezők és használt eszközök) jellemzőknek és módszereknek, melyek meghatároznak és leírnak egy elsősorban munka céljára használt teret.
A munkakörnyezet főként az irodák esetében alkalmazott kifejezés, több kutatás is (Stoddart Review)[1] igazolja, hogy milyensége erősen befolyásolja az ott dolgozók hatékonyságát, teljesítményét, sőt egészségi állapotukat és lojalitásukat is. A munkakörnyezet és a munkakörnyezet tanácsadás egyre nagyobb hangsúlyt kap az utóbbi időben elsősorban a szakemberhiánynak köszönhetően, hiszen lényeges HR eszközzé vált.
Hazánkban a munkakörnyezet tanácsadás egyik meghonosítója és jelentős képviselője az OFFISEVEN[2] (alapítás: 2017, alapítók Végvári Zsuzsi, Horgos Lénárd)
A munkakörnyezet összetevői'
[szerkesztés]
- Árnyékolás, világítástechnika: a megfelelő fényviszonyok télen és nyáron, valamint a monitorok láthatósága elengedhetetlen feltétele az irodai munkavégzésnek
- klíma, levegőminősége: a friss levegő és a megfelelő hőmérséklet kiemelkedően fontos az irodai környezetben, ahol több, különböző ember igényeit kell kielégíteni
- zajcsökkentő lehetőségek: az open office-okban a legtöbben a folyamatos zajra panaszkodnak, ezért fontos a megfelelő akusztika kialakítása, a környezeti zajterhelés kiszűrésére hangelnyelő megoldásokra van szükség, a nyugodt elvonulás lehetősége pedig a kisebb létszámú irodákban is lényeges szempontból
- operatív munkahelyek kialakítása: az ergonómia a bútorok kiválasztásánál és elrendezésénél is lényeges
- optimális tárolás megtervezése: bár az informatikai megoldásoknak köszönhetően a dokumentumok tárolása egyre kisebb helyet igényel, de egyes iparágakban még mindig fontos az eszközök és papírok optimális elhelyezése, ami a hozzáférhetőséget biztosítja, ugyanakkor a lehető legkevesebb helyet veszi el a térből
- közös eszközök használata: a fénymásolótól a nyomtatóig számos olyan berendezés van, amit egyszerre több személy használ, ezeknek megfelelő helyet kell találni
- önálló iroda kialakítása: a személyes igények, a munkafolyamatok és az adottságok összehangolása nélkül nem lehet megfelelő munkakörnyezetet létrehozni
- terek, folyamatok összehangolása: minden cég más működési modell alapján végzi a munkát, ezek megismerése, a vállalati DNS leírása elengedhetetlen ahhoz, hogy az adott cég igényeinek leginkább megfelelő munkakörnyezet jöjjön létre
- közösségi terek kialakítása azért fontos, mert ezek az informális terek (konyha, étkező, pihenő szoba, stb.) megtörik a hagyományos munkatereket. Arányuk meghatározása több tényező függvénye.
- Design: A hatékony iroda kialakítása során fontos tényező az exkluzív megjelenés is, amely igazodhat a cég arculatához, de akár el is térhet attól.
Munkakörnyezet egészségügyi hatásai
[szerkesztés]Az irodai munka számos egészségügyi kockázattal jár, hiszen a napi 6-8 órás folyamatos ülés, a rossz testtartás, a mesterséges fények és a monitorok szemet irritáló hatása hosszútávon egészségromláshoz vezethet. Ezek minimalizálása a munkakörnyezet tanácsadás egyik alapvető célja.
A megfelelő, ergonómikus bútorok (székek, állítható asztalok, dönthető billentyűzet) nemcsak kényelmesebbé teszik az irodai munkát, de a gerincet érő negatív hatásokat is csökkentik. A legmegfelelőbb, ha az adott munkanapon belül is váltogatható az hol? és hogyan? dolgoznak a munkavállalók (formális és informális munkaterek).
Emellett a monitor helyes beállítása, a megfelelő fényviszonyok megteremtése is alapvető feladat, ha jó munkakörnyezetet kívánunk létrehozni.
Munkakörnyezet gazdasági hatásai
[szerkesztés]1. munkaerő toborzásban
[szerkesztés]Miközben a megszerezni kívánt dolgozó számára a cég által kínált előnyök egy része (fejlődési lehetőség, képzések, stb. ) nem kézzel fogható, addig egy vonzó, jól használható munkakörnyezet - melyet az állásinterjú során megtapasztalhat a kiválasztott munkatárs - komoly előnyt jelenthet.
Egy jól kialakított irodai környezet sokat elárul a cég prioritásairól és annak arculatát is kidomboríthatja.
2. munkaerő megtartásban
[szerkesztés]Ahol a munkavállalók jól érzik magukat, ahol reflektálnak igényeikre és megfelelő környezetet teremtenek számukra, sokkal hamarabb alakul ki és lesz erősebb a lojalitás a cég iránt, mint ahol erre nem vagy kevés figyelmet fordítanak.
3. a hatékonyság növelésében
[szerkesztés]A Stodart Review [3]kutatása azt mutatja, hogy a hatékony mukahelyek termelékenysége akár 3,5%-kal is magasabb lehet, mint a kevésbé ideális munkakörnyezetben tapasztalt. Annak belátása, hogy a jól kialakított környezet boldogabbá, ennél fogva kreatívabbá teszi a munkavállalókat nem nehéz.
Ugyanakkor az egészséges környezet csökkenti a betegszabadságon töltött időt vagyis így is növeli a hatékonyságot az ergonómikus kialakítás.
Munkakörnyezet kutatása
[szerkesztés]Az OFFISEVEN [4]2017-ben végzett online felmérést, hogy megismerje a magyar munkavállalók igényeit és preferenciáit. A felmérésből kiderült, hogy vannak különbségek az egyes korcsoportok (az X, az Y és a Z generáció) elvárásai között.
Ugyanakkor az is kiderült, hogy a többség elutasítja a népszerű open office-okat és, sokkal kisebb jelentőséget tulajdonít a design-nak és nagyobbat az ergonómiának, mint azt a vállalatok eddigi működése mutatta.
- ↑ The Stoddart Review | The Stoddart Review (brit angol nyelven). stoddartreview.com. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
- ↑ HOME - OFFISEVEN (hu-HU nyelven). OFFISEVEN. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
- ↑ The Stoddart Review | The Stoddart Review (brit angol nyelven). stoddartreview.com. (Hozzáférés: 2018. március 8.)
- ↑ HOME - OFFISEVEN (hu-HU nyelven). OFFISEVEN. (Hozzáférés: 2018. március 8.)