Ugrás a tartalomhoz

Ergonómia

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az ergonómia az ember-gép-munkakörnyezet kapcsolatát vizsgáló tudományág. Az ergonómia a görög ergon = ’munka’ (görögül: ἔργον), valamint a nomos = ’tan, törvény’ (görögül: νόμος) szavakból alkotott szóösszetétel. Célja a szűkebb és tágabb munkakörnyezet, a gépek, munkaeszközök emberhez igazítása, az emberi adottságoknak lehető legjobban megfelelő munkaeszközök és munkakörnyezet kialakítása. Egyszerűen így lehetne definiálni az ergonómiát: A munkakörnyezetnek kell illeszkedni a személyhez, nem pedig a személynek a munkakörnyezetéhez.[1] Az ergonómia legfontosabb ágai: a termék-, a munkafolyamat- és a szoftver-ergonómia.[2]

Az ergonómia ágai

[szerkesztés]

Termékergonómia

[szerkesztés]

A termékergonómia a termékekben (berendezés, gép, munkaeszköz) érvényesülő ergonómiai szemléletet jelenti, amely növeli a használhatóságot, a kezelhetőséget, az egyszerűbb működést és karbantartást. Az ergonómiai követelmények érvényesítése megjelenik a tárgy méreteinek, alakjának, kialakításában, a súlyban, a jelző és kezelőelemek elhelyezésében, az anyag megválasztásában stb. Fontos, hogy a tárgy működésmódja ne legyen kényelmetlen, fárasztó, ne jelentsen megerőltetést a használóra vagy annak környezetére.[2]

Munkafolyamat-ergonómia

[szerkesztés]

A munkavégzés-ergonómia foglalkozik a munkahely, a munkaeszközök, a munkakörnyezet kialakításával, a munkavégzés során fellépő terhelő hatások meghatározásával, értékelésével, csökkentésének módjaival. A feladatok megoldása a fizikai munkát végző embereknél elsősorban a terhelés mérséklésére, munkájuk hatékonyságának növelésére, a munkahelyi balesetek kockázatának csökkentésére irányul.[2]

Szoftver-ergonómia

[szerkesztés]

A szoftver-ergonómia funkciója az információközlés módjának, illetve tartalmának kialakítása annak érdekében, hogy az ember és a számítógép közötti párbeszéd a felhasználó igényeihez igazodjon. A szoftver-ergonómia alkalmazásával csökkenthető a pszichés terhelés, megteremthetők a kevésbé fárasztó folyamatos munka feltételei, növelhető a felhasználók munkájának hatékonysága.[2]

Ergonómiai vizsgálatok, módszerek

[szerkesztés]

Az ergonómiai értékelő módszer lényege, hogy a munkavégzéssel kapcsolatos, élettani hatásokat befolyásoló körülményeket objektíven kvantifikálja. Alapvetően a dolgozó testhelyzete, az erőkifejtés mértéke, az erőkifejtés időtartama és gyakorisága határozza meg a fizikai igénybevétel mértékét. Egy munkaállomás ergonómiai értékelésénél vizsgálni kell a munkahely szempontjából a környezeti, fizikai tényezőket, illetve a dolgozó adottságait.

Ismertebb ergonómiai értékelő módszerek[3]

[szerkesztés]

Virtuális ergonómiai elemző rendszerek

[szerkesztés]

Az ipar fejlődése megkövetelte a gyorsabb, pontosabb ergonómiai vizsgálatokat. A hagyományos papír-ceruza módszerekkel a munkahelyeket a kiértékelés után kell átalakítani, javítani. A 20. század második felében azonban megjelentek az első digitális embermodellek amelyek segítségével már a tervezési fázisban, proaktív módon lehetett korrigálni a munkahelyek, termékek kialakításán[4] A digitális ergonómiai szoftverekbe implementálva vannak a hagyományos kiértékelő módszerek így még a gyártási szakasz előtt szimulálni lehet, hogy az elvégzendő feladat során milyen kritikus testtartások jelentkezhetnek. A hagyományos vizsgálatokon túl lehetőség van elérhetőség-, láthatósági-, testerő-, és kognitív terhelési vizsgálatot végezni.

Ismertebb ergonómiai verifikációs szoftverek

[szerkesztés]
  • Anthropos
  • Sammie
  • ViveLab
  • Jack

Források

[szerkesztés]
  1. Mi az ergonómia? (magyar nyelven). www.printker.hu. [2019. szeptember 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 3.)
  2. a b c d Bevezetés az ergonómiába | Természettudományok | Sulinet Tudásbázis. (Hozzáférés: 2016. február 26.)
  3. Munkahelyek ergonómiai ellenőrzése | Az ergonómiai gyakorlata |. (Hozzáférés: 2018. július 18.)
  4. Az emberszimuláció rövid története | |. (Hozzáférés: 2018. július 18.)