Szerkesztő:Mrszantogabor/Aktuális
Páli Pāḷi | |
Kiejtés | [paːli] |
Terület | Ázsia |
Színhelye és használata | Kambodzsa, Banglades, India, Laosz, Burma, Nepál, Srí Lanka, Thaiföld, Vietnam |
Nyelvcsalád | Indoeurópai nyelvcsalád Indoiráni nyelvek Indoárja nyelvek páli nyelv |
Írásrendszer | Brahmi írás, Brāhmī-alapú írások és Latin ábécé |
Rang | nincs az első 100 között |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | pi |
ISO 639-2 | pli |
ISO 639-3 | pli |
A páli nyelv (Pāḷi) ókori ind (avagy indoárja vagy prakrit) nyelv. Leginkább arról ismert, hogy ezen a nyelven íródtak a legkorábbi fennmaradt buddhista szövegek, melyeket a Páli kánon vagy Tipitaka őriz. Ez a Théraváda buddhizmus liturgikus nyelve.
Eredete és kialakulása
[szerkesztés]A név eredete
[szerkesztés]A páli szó önmagában "vonal"-at vagy "(kanonikus) szöveg"-et jelent. Ez az elnevezés a buddhista magyarázószövegek időszakában alakulhatott ki. Ekkor használhatták megkülönböztetésként a páli-t a magyarázó vagy alapnyelvi fordításhoz képest. Emiatt nevének eredetét mindig vita képezte a tudósok között.
Osztályozása
[szerkesztés]A páli a prakrit nyelvcsalád irodalmi nyelve volt. A középind nyelvek közül a páli a legarchaikusabb. Amikor az i. e. 1. században Srí Lankán leírták a kanonikus szövegeket a páli még élő nyelvnek tűnt. Ugyanez a magyarázó szövegekről már nem mondható el.[1] Annak ellenére, hogy kitűnő tanulmányok születtek a probléma megoldására, még mindig nem világos, hogy a páli nyelvnek milyen kapcsolata volt az ókori Magadha királyságban használatos alapnyelvvel. vernacular spoken in the ancient kingdom of Magadha (a mai Bihár állam területén).
Mivel a páli nyelv a középind-árja nyelvek közé tartozik, ezért különbözik a szanszkrittól. Számos morfológiai és lexikai jellemző árulkodik arról, hogy a páli nem a [[Védikus szanszkrit|védikus szanszkrit[[ közvetlen folytatása, még akkor is, ha a kettő sok dologban hasonlatos. Sokkal inkább eredeztethető egy Rgvedic dialektusból (vagy dialektusokból).[2]
Az indoeurópai népek keleti ágára (balti-szláv, indo-iráni) jellemző palatalizáció, azaz a szájpadláshangok, mint cs, ty, ny, s kiterjedt használata. A páli nyelv hasonlóan gazdag, mint az ógörög, óiráni és óind nyelvtan, különös tekintettel az igeragozásra. Az ind nyelvek jellegzetességéhez hűen a páliban is kialakultak az úgynevezett retroflex (cerebrális, vagy kakuminális) hangok. A t, th, d, dh, n, r, l és s hangokra kétféle kiejtés létezik: dentális és retroflex.
Szókészlete
[szerkesztés]Úgy tűnik, minden páli szónak vannak rokonszava a többi prakrit középind-árja nyelvekben (pl. dzsáina prakrit). Kevésbé közvetlen a kapcsolata a korábbi szanszkrit nyelvvel. Történelmileg nézve a páli és szanszkrit kölcsönösen hatott egymásra. Gyakran eltúlozzák a páli nyelv hasonlóságát a szanszkrithoz. A páli sok szót kölcsönzött a középindből, majd később a szanszkritból is.
Hangrendszer
[szerkesztés]Alaktan
[szerkesztés]Páli írás
[szerkesztés]Asóka király oszlopokat emelt a rendeletei számára legalább három regionális prakrit nyelven, bráhmi írással.[3] Ezek mind nagyon hasonlatosak a pálihoz. A páli kánon első írott, történelmi szövegét Srí Lankán írták. A szigetország történetét elmesélő Mahavamsza állítása szerint egy nagy éhínség során buddhista szerzetesek írták le a páli kánont monks wrote Vattagamini király idején, i. e. 100-ban. Az írott páli nyelv továbbadásával kialakulhatott egy egyetemes ábécé rendszer, amelyek azonban meglepően széles skálán mozognak. Srí Lankáb például a páli szövegeket szinhala írással jegyezték le. Máshol a khmer, a burmai, a modern Thai (1893 óta), vagy a dévanágari és a mongol ábécét használták a páli írásához.
A 19. század óta a pálit latin betűkkel is írják. Frans Velthuis ajánlott egy új rendszert, amelynél diakritikus jel nélkül, egyszerűen ASCII kódolást használunk, viszont ez nehezebben olvasható.
A páli nyelv ábécéje betűrendben:
- a ā i ī u ū e o ṁ k kh g gh ṅ c ch j jh ñ ṭ ṭh ḍ ḍh ṇ t th d dh n p ph b bh m y r l ḷ v s h
ḷh, annak ellenére, hogy egyetlen hang, ligatúrával írják (ḷ és h).
Hivatkozások
[szerkesztés]Olvasmányok
[szerkesztés]- Gupta, K. M. (2006). Linguistic approach to meaning in Pali. New Delhi: Sundeep Prakashan. ISBN 81-7574-170-8
- Müller, E. (2003). The Pali language: a simplified grammar. Trubner's collection of simplified grammars. London: Trubner. ISBN 1-84453-001-9
- Oberlies, T., & Pischel, R. (2001). Pāli: a grammar of the language of the Theravāda Tipiṭaka. Indian philology and South Asian studies, v. 3. Berlin: Walter de Gruyter. ISBN 3-11-016763-8
- Hazra, K. L. (1994). Pāli language and literature: a systematic survey and historical study. Emerging perceptions in Buddhist studies, no. 4-5. New Delhi: D.K. Printworld. ISBN 81-246-0004-X
- American National Standards Institute. (1979). American National Standard system for the romanization of Lao, Khmer, and Pali. New York: The Institute.
- Russell Webb (ed.) An Analysis of the Pali Canon, Buddhist Publication Society, Kandy; 1975, 1991
- Soothill, W. E., & Hodous, L. (1937). A dictionary of Chinese Buddhist terms: with Sanskrit and English equivalents and a Sanskrit-Pali index. London: K. Paul, Trench, Trubner & Co.
- Collins, Steven (2006). A Pali Grammar for Students. Silkworm Press.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- A Buddha ujja
- Pali at Ethnologue
- Pali Text Society
- [2] Free searchable online database of Pali literature, including the whole Canon
- Eisel Mazard's excellent website on Pali resources, including
- Complete Pāli Canon in romanized Pali and Sinhala, mostly also in English translation (metta.lk)
- Pāli Canon selection
- A guide to learning the Pāli language
- "Pali Primer" by Lily De Silva
- Free/Public-Domain Elementary Pāli Course