Szerkesztő:Milei.vencel/dem.
2010 óta Magyarországot Orbán Viktor és jobboldali Fidesze alatt a demokratikus visszaesés kiemelkedő példájaként tartják számon. [1] [2] [3] [4] Lengyelországhoz hasonlóan a kormány törvényhozó és végrehajtó ágának politikai beavatkozása veszélyezteti az igazságszolgáltatás intézményi függetlenségét. [5]
2012-ben a törvényhozás hirtelen 70 évről 62 évre csökkentette a bírák nyugdíjkorhatárát, így 57 tapasztalt bírósági vezető (köztük a Legfelsőbb Bíróság elnöke) nyugdíjba vonulásra kényszerült. [6] Miután az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy ez a döntés sérti a foglalkoztatási egyenlőségre vonatkozó uniós jogszabályokat, a kormány hatályon kívül helyezte a törvényt és kártérítést fizetett a bíráknak, de nem helyezte vissza a nyugdíjba kényszerülteket. [5] [7] [8] [9] A 2012-es igazságszolgáltatási reform a bíróságok igazgatását is az újonnan megalakult Országos Bírósági Hivatal alá helyezte, amelynek élén akkor Handó Tünde ( a Fidesz prominens tagjaként feleségül vett ügyvéd) állt. [5] [6] Handó alatt az OBH gyengítette a bírói önkormányzat intézményeit is, kiváltva azt, amit az Európai Bírák Szövetsége, az Amnesty International és a Magyar Helsinki Bizottság „alkotmányos válságnak” nevezték a magyar igazságszolgáltatáson belül. [10] Az Amnesty International által megkérdezett magyar bírák is aggodalmukat fejezték ki az igazságszolgáltatás és az egyes bírák ellen a politikusok és a médiában elkövetett támadások miatt. [5]
A Göteborgi Egyetem V-Dem Intézetének 2020-as jelentése szerint Magyarország 2019-re az első EU-s tagállam, amely autoriter rezsim lett. [11]
A Freedom House éves jelentéseiben tíz egymást követő évben is csökkent Magyarország demokrácia-besorolása. [12]
A szervezet alapján Orbán Viktor miniszterelnök 2010-es választási hatalomátvétele óta a Fidesz olyan alkotmányos és jogi változtatásokat hajtott végre, amelyek lehetővé tették számára, hogy megszilárdítsa az ország független intézményei feletti ellenőrzést, valamint olyan törvényeket fogadott el, amelyek hátráltatják a kormánypárttal szemben kritikus, vagy a Fidesz által egyébként kedvezőtlennek ítélt ellenzéki csoportok, újságírók, egyetemek és civil szervezetek (NGO-k) működését.[13]
A Fidesz–KDNP többség által kialakított választási kereteket a kormánykoalíció politikai érdekei alapján rendszeresen módosították, és 2010 óta a Fidesz a maga javára húzta át a választókerületi határokat.[14]
A választási hatóságok nem függetlenek. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tagjait a köztársasági elnök jelöli, és a parlament erősíti meg kilenc évre. Nincs hivatalos parlamenti vita vagy nyilvános konzultáció az NVB-tagok kiválasztásánál, és a megfigyelők aggályokat fogalmaztak meg a testület pártatlansága miatt.[15]
Az egyes ellenzéki politikusok rágalmazási kampányokkal néznek szembe az országot uraló kormányzati médiában. A hatóságok az ellenzékiek békés politikai tevékenységeibe is beavatkoztak.
A korrupció továbbra is kirívó probléma Magyarországon, és a magas szintű kormányzati korrupció eseteit nem vizsgálták ki megfelelően. A Fidesz ellenőrzést alakított ki az ellenőrző és nyomozó szervek, köztük az Állami Számvevőszék felett.
2020-ban az ország besorolását „demokráciáról” „átmeneti vagy hibrid rezsimre” minősítették vissza; így Magyarország volt az első EU-tagállam is, amely csak a "részben szabad" kategóriába került.[16] [17] 2024-es jelentésében is csak a részben szabad kategóriában áll
A Journal of Democratia-ban megjelent 2018-as cikk Magyarországot hibrid rezsimként jellemezte. [12]
2021 nyarán a nemzetközi oknyomozó újságírási kezdeményezés, a Pegasus Project által szerzett kiszivárgott adatok azt sugallták, hogy a magyar kormány az NSO Group Pegasus spyware-jét használhatta fel ellenzéki újságírók megtámadására.[18] A magyar tisztviselők elismerték, hogy megvásárolták a kémprogramot, de megjegyezték, hogy minden esetben engedélyt kaptak a bíróságtól vagy az Igazságügyi Minisztériumtól. [19]
- ↑ Licia Cianetti (2018. december 7.). „Rethinking "democratic backsliding" in Central and Eastern Europe – looking beyond Hungary and Poland”. East European Politics 34 (3), 243–256. o. DOI:10.1080/21599165.2018.1491401. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.) „Over the past decade, a scholarly consensus has emerged that that democracy in Central and Eastern Europe (CEE) is deteriorating, a trend often subsumed under the label 'backsliding'. ... the new dynamics of backsliding are best illustrated by the one-time democratic front-runners Hungary and Poland.”
- ↑ Kingsley. „As West Fears the Rise of Autocrats, Hungary Shows What's Possible”, The New York Times, 2018. február 10.. [2018. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2019. május 27.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Bozóki (2018. október 3.). „An externally constrained hybrid regime: Hungary in the European Union”. Democratization 25 (7), 1173–1189. o. DOI:10.1080/13510347.2018.1455664. ISSN 1351-0347. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
- ↑ Bogaards (2018. november 17.). „De-democratization in Hungary: diffusely defective democracy”. Democratization 25 (8), 1481–1499. o. DOI:10.1080/13510347.2018.1485015. ISSN 1351-0347. (Hozzáférés: Hiba: Érvénytelen idő.)
- ↑ a b c d Hungary: Fearing the Unknown – How Rising Control Is Undermining Judicial Independence in Hungary (angol nyelven). www.amnesty.org, 2020. április 6. [2020. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ a b Opinion on Act CLXII of 2011 on the Legal Status and Remuneration of Judges and Act CLXI of 2011 on the Organisation and Administration of Courts of Hungary, adopted by the Venice Commission at its 90th Plenary Session (Venice, 16–17 March 2012). [2021. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ CURIA – Documents. curia.europa.eu. [2021. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ A strasbourgi pereskedés is kellett ahhoz, hogy visszavonják a bírák kényszernyugdíjazását. helsinki.hu. Magyar Helsinki Bizottság, 2018. december 20. [2019. július 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ Nem volt jogsértő a bírák nyugdíjazása. jogaszvilag.hu. Wolters Kluwer, 2019. január 9. [2021. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 3.)
- ↑ A Constitutional Crisis in the Hungarian Judiciary. [2020. március 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
- ↑ Autocratization Surges–Resistance Grows: Democracy Report 2020 Archiválva 2020. március 30-i dátummal a Wayback Machine-ben., V-Dem Institute, University of Gothenburg (March 2020).
- ↑ a b Krekó (2018. december 7.). „Orbán's Laboratory of Illiberalism” (angol nyelven). Journal of Democracy 29 (3), 39–51. o. [2020. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1353/jod.2018.0043. ISSN 1086-3214. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
- ↑ Hungary: Country Profile (angol nyelven). Freedom House, 2023. július 27. (Hozzáférés: 2024. március 9.)
- ↑ Hungary: Freedom in the World 2024 Country Report (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2024. március 9.)
- ↑ Hungary: Freedom in the World 2024 Country Report (angol nyelven). Freedom House. (Hozzáférés: 2024. március 9.)
- ↑ Dropping the Democratic Facade (angol nyelven). Freedom House. [2020. május 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 23.)
- ↑ „Hungary Becomes First 'Partly Free' EU Nation in Democracy Gauge”, Bloomberg.com, 2019. február 5.. [2020. november 25-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. október 23.) (angol nyelvű)
- ↑ Viktor Orbán accused of using Pegasus to spy on journalists and critics. TheGuardian.com, 2021. július 18. [2021. december 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 25.)
- ↑ Hungarian official admits its government bought NSO Group's Pegasus spyware. The Times of Israel. [2021. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 25.)