Szerkesztő:MarkgrafvonComorn/próbalap
MarkgrafvonComorn szerkesztő 2. szintű.
A következő szint eléréséhez a következő feltételek teljesültek:
Frissítve: 2025. február 02., 05:29 |
1864. évi dán hadjárat emlékérme | |
Adományozza | |
Típus | emlékérem |
Kaphatják | az 1864-es porosz–osztrák–dán háborúban részt vevő osztrák katonák |
Hadjárat | 1864-es porosz–osztrák–dán háború |
Státusz | nem adományozható |
Statisztikák | |
Alapítás dátuma | 1864. november 10. |
Viselési sorrend | |
Magasabb rangú kitüntetés | Hadiérem |
Alacsonyabb rangú kitüntetés | Tirol védelméért emlékérem |
Az 1864. évi dán hadjárat emlékérme (németül: Erinnerungs-Medaille an den Feldzug 1864 gegen Dänemark) egy osztrák kitüntetés, amelyet az 1864-ben vívott porosz–osztrák–dán háború résztvevőinek adományoztak. Az érem anyagát a zsákmányolt dán ágyúk anyagából nyerték. A kitüntetésnek létezett porosz változata is.
Története
[szerkesztés]Az Osztrák Császárság Poroszország szövetségeseként vett részt a Dánia elleni, 1864 február 1. és október 30. között zajló háborúban. Az osztrák vezetés egy 27000 fős hadtestet (40 gyalogzászlóalj, 10 lovasszázad, 40 löveg[1]), valamint a hadtengerészet egyes egységeit (mivel Poroszországnak ekkor még nem volt számottevő flottája) küldte a dánok ellen. Az osztrák szárazföldi erők parancsnoka báró Ludwig von Gablenz altábornagy volt.
A hadtestbe az alábbi magyarországi kiegészítésű alakulatok tartoztak:
- cs. kir. 6. (Coronini-Cronberg) sorgyalogezred, Újvidék
- cs. kir. 34. (I. Vilmos porosz király) sorgyalogezred, Kassa
- cs. kir. 72. (Ramming) sorgyalogezred, Pozsony
- cs. kir. 9. (Liechtenstein) huszárezred egy osztálya
Az osztrák erők három nagyobb összecsapásban vettek részt, február 3-án Oberselknél, 6-án Overseenél, és március 8-án Veljénél. Május 9-én Helgolandnál a Wilhelm von Tegetthoff sorhajókapitány vezette osztrák flottakötelék ütközött meg a dán hadihajókkal. A háború Dánia vereségével végződött. A két győztes uralkodó, I. Ferenc József császár és I. Vilmos király 1864. november 10-én alapította meg a dániai hadjárat emlékérmét, amelyet minden résztvevő katona megkapott.
A kitüntetés leírása
[szerkesztés]1864 áprilisában a dánok kiürítették Fredericia városát. A települést körülvevő erődítményekben a bevonuló porosz és osztrák csapatok több, mint 200 használhatatlanná tett ágyút találtak, amiket a dánok nem tudtak elszállítani. A háború után az itt zsákmányolt ágyúk bronzát használták fel a győztesek az emlékérmek elkészítéséhez.
Az érem átmérője 29 mm. Előlapján a két uralkodó névjele látható, balról-jobbra I. Ferenc József és I. Vilmos (ezek a porosz változaton felcserélődnek). Hátoldalán az UNSER TAPFERN KRIEGERN 1864 (bátor harcosaink) felirat olvasható, babérkoszorúval övezve. Az érem peremébe az AUS EROBERTEM GESCHUETZ (zsákmányolt ágyúból) szöveget vésték. A kitöntetés szalagja 40 mm széles, fekete színű, a szegélyétől 2-2 mm-re 5 mm-es sávokkal, amely a bal oldalon fehér, jobb oldalon sárga színű. A szalag így a fekete-fehér porosz, és a sárga-fekete osztrák színeket adja ki. A poroszok a nem harcoló állomány számára ugyanilyen, de acélból készült érmet adtak ki, ezen értelem szerűen nem szerepelt peremirat. A későbbi években pótlásként vert bronz érmekről ugyancsak hiányzik az ágyúkra utaló felirat.
Az érmet Friedrich Leisek tervezte. [2]
További információk
[szerkesztés]Az érmet bal oldalon, háromszögszalagon kellett viselni. Sorrendben a Hadiérem után és a Tirol védelméért adományozott emlékérmek között volt a helye. Adományozó okirat vagy igazolvány nem járt hozzá. A tiszti névkönyvben (Schematismus für das k. u. k. Heer und für die k. u. k. Kriegs-Marine) az 1900-as évtől tüntették fel a kitüntetések között.
Személyek
[szerkesztés]- Fejérváry Géza táborszernagy
- Esterházy Alajos
- Pacor Vilmos
- Hermann von Spaun
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Österreichs Kriege seit 1495 (német nyelven), 151. o. (1878)
- ↑ Leisek, Friedrich. (Hozzáférés: 2025. január 31.)
Források
[szerkesztés]- Bodrogi Péter Molnár József Zeidler Sándor: Nagy magyar kitüntetéskönyv - A magyar állam rendjelei és kitüntetései. Budapest, 2005.
- Felszeghy Ferenc – Rátvay Imre – Petrichevich György – Ambrózy György (szerk. biz.): A rendjelek és kitüntetések történelmünkben. Budapest, é. n. [1943.] 406
- Johann Stolzer – Christian Steeb (szerk.): Österreichs Orden vom Mittelalter bis zur Gegenwart. Graz, 1996. 251 252