Szerkesztő:MarkgrafvonComorn/próbalap
A GREYHOUND - Egy lehetetlen küldetés C S Forester háborús regénye, amelyet 1955-ben jelentetett meg. A történet a II. világháborúban játszódik, az úgynevezett atlanti csata részeként. Egy szövetséges hajókonvoj kel át az Atlanti-óceánon Észak-Amerikából Nagy-Britanniába, létfontosságú készleteket szállítva a hadban álló országnak. A regény főszereplője Ernest Krause amerikai fregattkapitány, aki a konvojt biztosító hadihajók parancsnoka.
Történet
[szerkesztés]Történeti háttér
[szerkesztés]A GREYHOUND - Egy lehetetlen küldetés cselekménye 1942 elején játszódik, nem sokkal az után, hogy az Amerikai Egyesült Államok belépett a II. világháborúba. Az Észak-Amerikából induló szövetséges hajókaravánok létfontosságú készleteket (fegyvert, hadianyagot, üzemanyagot és élelmiszert) szállítottak a háborúban álló Nagy-Britanniának. A német haditengerészet, a Kriegsmarine tengeralattjárói igyekeztek minél nagyobb veszteséget okozni ezeknek a hajóknak hogy elvágják, vagy jelentős mértékben csökkentség a britekhez érkező utánpótlás mennyiségét. Az ellenük való védekezés fő módszere volt a szállítóhajók konvojba szervezése, amelyeket hadihajók kísértek útjuk során. A szövetségeseknek azonban nem áll rendelkezésükre elegendő hadihajó, így a konvojok védelmét nagyon sokáig nem tudták kielégítő módon megoldani. További problémát jelentett a légi fedezet hiánya. A szárazföldről felszálló tengeralattjáró-elhárító repülőgépek hatótávolsága ugyanis korlátozott volt, ezért az atlanti-óceáni átkelés során a hajókaravánoknak viszonylag hosszú utat kellett megtenniük légi biztosítás nélkül. Ezt, a szövetséges légierők által el nem ért óceánrészt "fekete lyuknak" is nevezték, a sikeres tengeralattjáró-támadások többsége itt következett be. Ezt a problémát csak 1943 májusára sikerült megoldani a szövetségeseknek, a nagy hatótávolságú tengeralattjáró-vadász repülőgépek, valamint a konvojkísérő repülőgéphordozók rendszerbe állításával.
A mű szerkezete
[szerkesztés]A könyv három fejezetre oszlik, melyek közül a második, legnagyobb terjedelmű rész tartalmazza a cselekményt. Ez 52 órányi időtartamot ölel fel, amely 13, négy órás periódusra oszlik. Ezek a haditengerészetnél megszokott szolgálati beosztás szerinti négyórás őrségek alkotják a történet egyes szakaszait. A cselekmény a szerda délelőtti (8:00 - 12:00) őrséggel veszi kezdetét és a péntek délelőtti őrséggel (8:00 - 12:00) ér véget.
Bibliai utalások
[szerkesztés]A regény szövegében számos - mintegy negyven - bibliai idézet és utalás található, a szerző ezek szerepeltetésével is igyekszik Krause mély vallásosságát illusztrálni. Elhelyezkedésük a könyvben nem egyenletes, a bibliai szövegrészek fele az első két fejezetben található, viszont több fejezetből teljesen hiányoznak. Egyaránt találhatunk a műben Ó-, és Újszövetségi citátumokat, az író a Zsoltárok könyvéből merített a legtöbbet, mivel az idézetek negyede ebből származik.
A hadihajók
[szerkesztés]USS Keeling - Mahan osztályú rombóló, hívójele George
HMS James brit romboló hívójele Harry
Viktor, lengyel romboló, hívójele Eagle
HMCS Dodge kanadai korvett, hívójele Dicky
A hajónevek az HMS James-t kivéve kitaláltak, de valamennyi James nevű hajó 1700 előtt szolgált a brit haditengerészetben. A történetben említett USS Gamble romboló (Krause korábbi szolgálati helye) azonban valóban létezett és működött a II. világháború során.
Forester a könyv elején két amerikai tengerésztisztnek mond köszönetet: Ralph W. Christie altengernagynak (1893-1987), valamint J.D.P. Holdapp fregattkapitánynak (1917-2008). Christie tengeralattjárós tiszt volt, illetve torpedószakértő, Holdapp pedig nagyobbrészt rombolókon szolgált a II. világháború folyamán, 1945 májusától az USS Hall, Fletcher osztályú romboló parancsnoka volt.
https://en.wikipedia.org/wiki/Ralph_Waldo_Christie
J.D.P. Holdapp fregattkapitány USS Hall
https://www.geni.com/people/John-Hodapp-Jr-Commander/6000000044785731926
http://www.navsource.org/archives/05/583.htm
https://scrapsfromtheloft.com/books/the-good-shepherd-c-s-forester-review/
A regényt a Partvonal Kiadó adta ki magyar nyelven, 2020-ban Sziklai István fordításában, hagyományos és e-könyv formátumban.
https://www.fadedpage.com/showbook.php?pid=20181187
MarkgrafvonComorn szerkesztő 2. szintű.
A következő szint eléréséhez a következő feltételek teljesültek:
Frissítve: 2024. december 22., 23:28 |
Kászonjakabfalvi László Elemér Antal Kálmán (1864. október 5. Pest - 1941. október 2. Budapest) az osztrák magyar-haditengerészet címzetes ellentengernagya. Egyike a kevés magyar nemzetiségű tengerésztisztnek, akik elérték a tengernagyi állománykategóriát.
Élete
[szerkesztés]1864. október 5-én született Pesten, László Kálmán helytartótanácsi fogalmazó és Csörgeő Gizella gyermekeként, római katolikus családban. 1873-1877 között a budapesti református főgimnázium (Lónyay Utcai Református Gimnázium) négy osztályát végezte el, kitűnő eredménnyel. 1877-ben felvételt nyert a fiumei haditengerészeti akadémiára. Az első évben 50%-os tandíjmentességet élvezett, a második tanévtől tandíjmentesen tanulhatott. Az akadémiát kitűnő eredménnyel végezte, 26 fős évfolyamából 2. helyen a tanulmányi rangsorban. 1881. július 3-án 2. osztályú tengerészkadéttá nevezték ki.
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/118773#
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/118783#
1914 októberében Ferenc Szalvátor főherceg a magyar szent korona országai vöröskereszt egyletének megbízottjaivá nevezte ki.
- Budapesti Közlöny, 1914. október (48. évfolyam, 228-254. szám)1914-10-09 / 235. szám 1.o.
Kálmán
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/118784#
Irma
Anna
Erzsébet
Margit
https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/118330#
Előmenetele
[szerkesztés]- 2. osztályú tengerészkadét 1881. július 3.
- 1. osztályú tengerészkadét 1881. december 19.
- sorhajózászlós 1885. november 1.
- 2. osztályú sorhajóhadnagy 1891. november 1.
- 1. osztályú sorhajóhadnagy 1895. május 1.
- korvettkapitány 1905. május 1.
- fregattkapitány 1907. november 1.
- sorhajókapitány 1910. május 1.
- ellentengernagy (címmel és jelleggel) 1914. január 25.
Kitüntetései
[szerkesztés]- Vaskorona-rend 3. osztálya (1912)
- Ferenc József-rend lovagkeresztje (1901)
- Bronz Katonai Érdemérem vörös szalagon (1895)
- Tiszti Szolgálati Jel 3. osztálya (1907)
- Vöröskereszt tiszti díszjelvénye, hadiékítménnyel (1916) Budapesti Közlöny, 1916. január (50. évfolyam, 1-24. szám)1916-01-26 / 20. szám 4.o
- Jubileumi Érem a fegyveres erő számára (1898)
- Jubileumi Kereszt a fegyveres erő számára (1908)
1896. évi millenniumi kiállítás emlékérme
https://macse.hu/gudenus/mfat/fam.aspx?id=2487
Források
[szerkesztés]Schmidt-Brentano, Antonio 2000: Die österreichischen Admirale Band II: 1896-1914. Osnabrück.