Szerkesztő:MarkgrafvonComorn/próbalap

A GREYHOUND - Egy lehetetlen küldetés C S Forester háborús regénye, amelyet 1955-ben jelentetett meg. A történet a II. világháborúban játszódik, az úgynevezett atlanti csata részeként. Egy szövetséges hajókonvoj kel át az Atlanti-óceánon Észak-Amerikából Nagy-Britanniába, létfontosságú készleteket szállítva a hadban álló országnak. A regény főszereplője Ernest Krause amerikai fregattkapitány, aki a konvojt biztosító hadihajók parancsnoka.

Történeti háttér

A GREYHOUND - Egy lehetetlen küldetés cselekménye 1942 elején játszódik, nem sokkal az után, hogy az Amerikai Egyesült Államok belépett a II. világháborúba. Az Észak-Amerikából induló szövetséges hajókaravánok létfontosságú készleteket (fegyvert, hadianyagot, üzemanyagot és élelmiszert) szállítottak a háborúban álló Nagy-Britanniának. A német haditengerészet, a Kriegsmarine tengeralattjárói igyekeztek minél nagyobb veszteséget okozni ezeknek a hajóknak hogy elvágják, vagy jelentős mértékben csökkentség a britekhez érkező utánpótlás mennyiségét. Az ellenük való védekezés fő módszere volt a szállítóhajók konvojba szervezése, amelyeket hadihajók kísértek útjuk során. A szövetségeseknek azonban nem áll rendelkezésükre elegendő hadihajó, így a konvojok védelmét nagyon sokáig nem tudták kielégítő módon megoldani. További problémát jelentett a légi fedezet hiánya. A szárazföldről felszálló tengeralattjáró-elhárító repülőgépek hatótávolsága ugyanis korlátozott volt, ezért az atlanti-óceáni átkelés során a hajókaravánoknak viszonylag hosszú utat kellett megtenniük légi biztosítás nélkül. Ezt, a szövetséges légierők által el nem ért óceánrészt "fekete lyuknak" is nevezték, a sikeres tengeralattjáró-támadások többsége itt következett be. Ezt a problémát csak 1943 májusára sikerült megoldani a szövetségeseknek, a nagy hatótávolságú tengeralattjáró-vadász repülőgépek, valamint a konvojkísérő repülőgéphordozók rendszerbe állításával.

A mű szerkezete

A könyv három fejezetre oszlik, melyek közül a második, legnagyobb terjedelmű rész tartalmazza a cselekményt. Ez 52 órányi időtartamot ölel fel, amely 13, négy órás periódusra oszlik. Ezek a haditengerészetnél megszokott szolgálati beosztás szerinti négyórás őrségek alkotják a történet egyes szakaszait. A cselekmény a szerda délelőtti (8:00 - 12:00) őrséggel veszi kezdetét és a péntek délelőtti őrséggel (8:00 - 12:00) ér véget.

Bibliai utalások

A regény szövegében számos - mintegy negyven - bibliai idézet és utalás található, a szerző ezek szerepeltetésével is igyekszik Krause mély vallásosságát illusztrálni. Elhelyezkedésük a könyvben nem egyenletes, a bibliai szövegrészek fele az első két fejezetben található, viszont több fejezetből teljesen hiányoznak. Egyaránt találhatunk a műben Ó-, és Újszövetségi citátumokat, az író a Zsoltárok könyvéből merített a legtöbbet, mivel az idézetek negyede ebből származik.

A hadihajók

USS Keeling - Mahan osztályú rombóló, hívójele George

HMS James brit romboló hívójele Harry

Viktor, lengyel romboló, hívójele Eagle

HMCS Dodge kanadai korvett, hívójele Dicky

A hajónevek az HMS James-t kivéve kitaláltak, de valamennyi James nevű hajó 1700 előtt szolgált a brit haditengerészetben. A történetben említett USS Gamble romboló (Krause korábbi szolgálati helye) azonban valóban létezett és működött a II. világháború során.

Forester a könyv elején két amerikai tengerésztisztnek mond köszönetet: Ralph W. Christie altengernagynak (1893-1987), valamint J.D.P. Holdapp fregattkapitánynak (1917-2008). Christie tengeralattjárós tiszt volt, illetve torpedószakértő, Holdapp pedig nagyobbrészt rombolókon szolgált a II. világháború folyamán, 1945 májusától az USS Hall, Fletcher osztályú romboló parancsnoka volt.

https://en.wikipedia.org/wiki/Ralph_Waldo_Christie

J.D.P. Holdapp fregattkapitány USS Hall

https://www.geni.com/people/John-Hodapp-Jr-Commander/6000000044785731926

http://www.navsource.org/archives/05/583.htm

https://scrapsfromtheloft.com/books/the-good-shepherd-c-s-forester-review/

A regényt a Partvonal Kiadó adta ki magyar nyelven, 2020-ban Sziklai István fordításában, hagyományos és e-könyv formátumban.

https://www.fadedpage.com/showbook.php?pid=20181187

A cs. és kir. 5. Radetzky huszárezred emlékműve egy Komáromban álló I. világháborús emlékmű, Szentgyörgyi István szobrászművész alkotása. 1931-ben avatták fel az alakulat I. világháborúban elesett katonáinak tiszteletére, a Frigyes főherceg lovassági laktanya tiszti épülete előtti parkban. 1959-ben a laktanyából kivonuló MN alakulat az emlékművet magával vitte Nyíregyházára, csak 1959-ben került vissza Komáromba. 1988-ben áthelyezték a városháza mögötti parkba, 2011-ben eredeti helyén újra felállították.

Az emlékmű története

Az emlékműállítás ötlete 1928-ban merült fel, majd hamarosan gyűjtést hirdettek az ezred veteránjai körében, a szükséges pénzösszeg előteremtésére. A munkára Szentgyörgyi István szobrászművészt kérték fel. Helyszínnek az alakulat békehelyőrségét, Dél-Komáromot választották. Itt állt a Frigyes Főherceg lovassági laktanya, az emlékműbizottság a tiszti épület előtti parkos részt szemelte ki az emlékmű számára.

A kivitelezéssel Szentgyörgyi István szobrászművészt bízták meg, aki a Százados úti művésztelepen formázta meg az emlékmű gipszmintáját, amelyet utána bronzba öntöttek. Az emlékmű felavatására 1931. július 15-én, a II. piavei csata kitörésének évfordulóján került sor.

Az avatásra József főherceget kérték fel, a polgári hatóságok részéről baráthi Huszár Aladár főispán, Karcsay Miklós vármegyei főjegyző és Alapy Gáspár polgármester, valamint revisnyei Reviczky István járási főszolgabíró voltak jelen. Az egykori ezred tiszti karát többek közt Vetsey Ede ny. altábornagy, Bogyay Arthur ny. ezredes és vitéz Pongrácz Pál őrnagy képviselték, a m. kir. honvédség részéről vitéz Módly Zoltán tüzér ezredes vett részt az eseményen. Az egyházi szertartásokat Surányi Ferenc apátplébános, Sári Imre református és Fadgyas Aladár evangélikus lelkészek végezték.

1943-ban, a piavei csata 25. évfordulóján báró Török Géza nyugalmazott ezredes az ezred veteránjainak nevében egy 2500 pengős alapítványt létesített Komárom városának. Az alapítvány kamatait arra kellett fordítani, hogy minden évben június 15-én 11 órakor megkoszorúzzák az emlékművet, illetve emlékmisét és istentiszteletet tartsanak az elesettek emlékezetére. Az alapítvány tőkéjét tartalmazó betétkönyvet Alapy Gáspár polgármester vette át, aki egyúttal ígéretet tett a város nevében a megemlékezések megtartására.

1951-ben a laktanyából Nyíregyházára átvezényelt 1. lovashadosztály-parancsnokság a városi hatóságok értesítése nélkül az emlékmű bronz domborművét leszereltette, és magával vitte új állomáshelyére. Az alkotást csak 1959-ben sikerült visszaszerezni, ekkor eredeti helyén újra felállították.

1988-ban a Városszépítő Egyesület kezdeményezésére az emlékművet áthelyezték a városháza mögötti parkba, de a talapzat a helyszínen maradt. Eredeti helyére, a tiszti épület elé 2011-ben helyezték vissza, jelenleg is ott található (Klapka György út - Laktanya köz sarka). Egyúttal a város felelevenítette az Alapy Gáspár polgármester által tett ígéretet, így azóta minden év június 15-én 11 órakor megkoszorúzzák az emlékművet.

Az emlékmű leírása

Az emlékmű egy bronz dombormű, melynek fő alakja egy bal oldalról ábrázolt, lóháton ülő huszár. A művész a lovast az 1914-ben használt menetöltözetben örökítette meg, azonban a csákót - nyilván esztétikai okokból - nem borítja viaszosvászon huzat, és a lószőr forgó is fel van rá tűzve. A huszár jobbjával a kardjának a markolatát fogja, épp kirántani készül a pengét a hüvelyből.

A dombormű bal felső sarkában egy dombon, egy lóháton ülő huszártrombitás fújja a kürtjét. Régies egyenruhája az ezred megalapításának (1798) időszakára utal.

Az emlékművet megalkotó Szentgyörgyi István szignója a bronz dombormű alsó szegélyén látható, mellette az 1931-es évszám.

A felavatásról szóló sajtóbeszámoló részletesen közölte az emlékmű feliratait is. Eszerint elöl a következő szöveg állt:

„	Radetzky huszárok ! Emléketek örökké él bennünk, ha hiv a Haza, példátok követjük !	”

Az emlékmű hátára pedig ezt a feliratot vésték:

„	Ezen emlékmüvet az ezred és hősi halottai emlékére és kegyeletére állították fel és leplezték le 1931. június 15-én a volt cs. és kir. gróf Radetzky huszárezred tagjai és hozzátartozói. 1798. június 10. - 1918. október 27.	”

Bal oldalon az ezred tűzkeresztségére, a Novi csatára emlékező 1799-es évszám volt olvasható, míg jobb oldalt a megszűnés éve, 1918 szerepelt. Jelenleg azonban ez a felirat látható az emlékművön.

„	A piavei és az isonzói csatában elesett "Radetzky" huszárok emlékére.	”

Nagy valószínűséggel az 1959-es újrafelállítást megelőzően írták át az előlapon látható feliratot és tűntették el a többi vésetet.

Komárommegyei Hírlap 1931. június 20.  5. o.

Komáromi Lapok 1943. június 19. 5. o.

Számadó Emese: A komáromi méntelep és az I. osztályú lovassági laktanya 100 éve. In: Fülöp Éva – Kisné Cseh Julianna szerk.: Komárom – Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 11. (Tata, 2004).203-204.

• 24 óra, 2011. október (22. évfolyam, 230-255. szám)2011-10-21 / 247. szám 1. o.