Ugrás a tartalomhoz

Ludwig Karl Wilhelm von Gablenz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ludwig Karl Wilhelm von Gablenz
Ludwig Angerer fényképfelvétele, 1860
Ludwig Angerer fényképfelvétele, 1860
Született1814. július 19.[1][2]
Jéna[3]
Elhunyt1874. január 28. (59 évesen)[4][2]
Zürich[5]
Állampolgársága
HázastársaHelene von Gablenz-Eskeles
SzüleiHeinrich Adolph von Gablenz
Foglalkozása
  • katona
  • politikus
  • katonatiszt
  • hadvezér
Tisztségeaz Osztrák Birodalmi Tanács főrendiházának tagja (1867. április 1. – )
Kitüntetései
  • Katonai Mária Terézia-rend parancsnoka
  • Pour le Mérite
  • a katonai Mária Terézia-rend lovagkeresztje[1]
  • Bécs város díszpolgára (1864)
Halál okalőtt seb
SírhelyeGablenz's Obelisk in Trutnov (1868–)
A Wikimédia Commons tartalmaz Ludwig Karl Wilhelm von Gablenz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ludwig Karl Wilhelm von Gablenz (Jena, 1814. július 19.Neumünster, Zürich mellett, 1874. január 28.) osztrák báró, tábornok.

Élete

[szerkesztés]

Apja szász tábornok volt, ő is ott kezdte pályafutását, de már 1833-ban osztrák szolgálatba lépett. 1848-ban előbb Olaszországban szolgált, azután Magyarországon mint Schlick táborkarának vezetője. Neki tulajdonították a Mészáros fölött Kassánál kivívott győzelem érdemét. Mint ezredesre a béke idején több ízben diplomáciai küldetéseket is bíztak reá. 1855-ben Jassy parancsnoka volt, midőn az osztrák sereg a dunai fejedelemségeket megszállotta. 1859-ben úgy Magentánál mint Solferinónál különösen a visszavonulás biztosítása körül tűnt ki. 1864-ben ő volt a vezére a Dánia ellen küldött osztrák hadtesteknek. Szerencsésen csatázott Oberselknél és Oeverseenél. 1865-ben a gasteini szerződés értelmében Holstein helytartója lett, de onnét már 1866 júniusának elején kénytelen volt a poroszok elől kivonulni. Az 1866-os háborúban ő vívta ki az egyetlen győzelmet a poroszok fölött, június 27-én, Trautenaunál. Másnap azonban ugyanott vereséget szenvedett. Ennek dacára a császár és királyi hadsereg egyik legkiválóbb vezérének tartották és 1867-ben Horvátország, 1869-ben pedig Magyarország fő hadiparancsnokának nevezték ki. 1871-ben nyugalomba vonult. Pénzügyi zavarok okozták, hogy a nagy tekintélyben álló, közkedveltségű katona öngyilkosságot követett el.[6]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Gablenz, Karl Wilhelm Ludwig Freiherr von (BLKÖ)
  2. a b Hrvatski biografski leksikon (horvát nyelven), 1983
  3. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 29.)
  5. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  6. V. ö. Innek, Aus dem Leben des Gen L. Freiherrn v. Gablenz (Bécs 1874); Sybel, Gründung des deutschen Reiches (IV-V. köt.).