Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:LazaTom/próbalap

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a makedón hercegnőről és az épeiroszi régenskirálynéről, Kleopátráról szól. Hasonló címmel lásd még: Kleopátra (egyértelműsítő lap).
Kleopátra
Születetti. e. 355/354 körül
Elhunyti. e. 308
Szardeisz
HázastársaI. Alexandrosz épeiroszi király
GyermekeiII. Neoptolemosz
Kadmeia
SzüleiII. Philipposz (apa)
Olümpiasz (anya)
Halál okagyilkosság
Sablon • Wikidata • Segítség

Makedóniai Kleopátra (görögül: Κλεοπάτρα της Μακεδονίας; i. e. 355/354 körül – Szardeisz, i. e. 308), vagy Épeiroszi Kleopátra (görögül: Κλεοπάτρα της Ηπείρου) ókori makedón hercegnő, később épeiroszi régenskirályné. II. Philipposz makedón király és Épeiroszi Olümpiasz leánya, aki III. Alexandrosz (Nagy Sándor) egyetlen édestestvére volt. Két lánytestvérrel (Thesszaloniké, Künané) és még egy fiútestvérrel (III. Philipposz) rendelkezett.

Élete

[szerkesztés]

Korai évek

[szerkesztés]

Kleopátra anyja mellett és gondoskodása közepette nőtt fel Makedónia fővárosában, Pellában.[1] Olümpiasz táplálta lányába a családi kötelékek fontosságát, és biztosította, hogy „következetes politikai, erkölcsi és kulturális nevelésben és tapasztalatszerzésben”[2] részesüljön bátyjával, III. Alexandrosszal (Nagy Sándor) együtt. Kleopátra szoros kapcsolatot ápolt egyetlen édestestvérével. De apjuk, II. Philipposz makedón király Sándort tizenhárom éves korában Miezába küldte, hogy Arisztotelésztől tanuljon, néhány évvel később pedig már komoly feladatokat is kapott az ifjú herceg. I. e. 338-ban Kleopátra Pellában maradt apjával, míg egy trónörökléssel kapcsolatos heves vita után anyja és testvére elhagyta az udvart. Olümpiasz Dodonába menekült a fivéréhez, I. Alexandrosz épeiroszi királyhoz (Kleopátra nagybátyja), míg Sándor a makedónok ősi ellenségnél lelt menedékre Illíriában, és csak hat hónap múlva tért vissza engedéllyel. Philipposz békülés és további viszály elhárításának céljából hamarosan szövetségre lépett I. Alexandrosszal, felajánlva neki lánya kezét.[3][4] I. e. 336 októberében tartották meg Kleopátra és I. Alexandrosz esküvőjét Aigaiban, de az ünnepségek alatt Philipposzt megölte egy merénylő, ezután Sándor lett az új király. Kleopátra újdonsült férjével elhagyta Makedóniát, és az Épeiroszi Királyságba mentek.

Épeiroszi uralkodás

[szerkesztés]
Épeirosz az ókorban

Nem sokkal később, i. e. 334-ben I. Alexandrosz átkelt a tengeren az Appennini-félszigetre, hogy a görög gyarmat, Tarasz nevében hadjáratot indítson az italikus népek, lucanusok és bruttiusok ellen. Kleopátrát Épeiroszban hagyta régensként. Közben férje meghódította Hérakleiát, elfoglalta Sipontumot, valamint Cosenzát és Terint, de végül i. e. 331-ben a pandosziai csatában életét vesztette.[* 1] Halála után Athénból követséget küldtek részvétnyilvánítás céljából.[* 2] Az uralkodó hátra hagyta házasságuk két gyermekét, köztük egyetlen fiát, II. Neoptolemoszt, aki túl fiatal volt ahhoz, hogy a nyugati királyság trónjára lépjen. Kleopátra változatlanul tovább irányította Épeiroszt. Hellász többi részével ellentétben az epiróta szokás az volt, hogy ha a férj meghalt és az örökös túl fiatal volt átvenni a helyét, akkor az özvegyasszony lett a családfő.

Épeirosz és Makedónia baráti kapcsolatot tartott fenn egymással. Kleopátra hivatalosan bátyja, Nagy Sándor támogatását élvezte,[5] és valószínűleg szoros összeköttetésben álltak, amíg a testvére a keleti hódításait végezte. Sándor őt és Olümpiaszt tekintette baszileioszi belső körének.[2] I. e. 332 őszén Sándor hadizsákmányt küldött haza anyja, húga és közeli barátai számára.[* 3] I. e. 330 körül hiány idején gabonaszállítmányok címzettjeként és feladójaként tűnik fel. Kürénéből származó felirat szerint 50,000 mérő (medimnosz) gabona volt a nevén, a többlet pedig Korinthoszba került.[* 4] Bátyjának az élelmezéssel kapcsolatos politikájának végrehajtásában ugyancsak jelentős szerepet játszhatott.[4] Kleopátra arra is felhasználta befolyását, hogy közbenjárjon Hérakleiai Dionüsziosz türannosz érdekében, és a testvére nevében szólalt fel.[4][2]

Kleopátra látszólag Molosszia népének vallási vezetőjeként működött. Neve szerepel a theórodokoi („szent nagykövetek fogadói”)[4][6] listáján, a férje halála után nem sokkal alapított epiróta szövetségben. Jelzés értékű, hogy az egyetlen nő volt a listán. Ez a hivatalos pozíció lehetővé tette számára, hogy rajta tartsa a szemét mindenen, ami Görögországban történt, mivel Épeiroszban volt található az ókori görög világ egyik legfontosabb jósszentélye, Zeusz főisten dodonai jósdája, amelyet egy jelentős szent körút során felkerestek. Uralkodásának egy bizonyos pontján Olümpiasz csatlakozott Kleopátrához régensként, bár hatalmuk mértéke tisztázatlan.[5] Plutarkhosz megjegyzi, hogy „Olümpiasz és Kleopátra is fellépett Antipatrosz ellen, és megosztották a birodalmat; Olümpiasz kapta Épeiroszt, Kleopátra Makedoniát. Amikor Alexandrosz meghallotta a dolgot, kijelentette, hogy az anyja választott jobban, mert a makedónok úgysem tűrték volna el, hogy asszony uralkodjék rajtuk.”[7][* 5] A legtöbb forrás szerint Sándor támogatta Kleopátra tevékenységét,[2] viszont bátyja életének vége felé talán teljesen lemondott a molosszi régensségről.[5]

Nagy Sándor halála után

[szerkesztés]

I. e. 323-ban hirtelen és fiatalon meghalt Nagy Sándor Babilonban. A birodalom élére névleg IV. Sándor, Sándor csecsemőkorú fia és az uralkodásra szellemileg alkalmatlan III. Philipposz került, Perdikkasz régensként szolgált mellettük/helyettük. A diadokhoszok között szinte azonnal megindult a rivalizálás az örökségért. A testvére halála után Kleopátra státusza anyjáéhoz képest gyenge lábakon állt. Politikailag továbbra is együtt dolgoztak, és Olümpiasz valószínűleg úgy látta, hogy Kleopátra egy hadvezérrel kötött házassága, valamint leendő gyermekei a biztonságukat teremti meg.[4] Kleopátra kezét többen megkérték, akik úgy gondolták, hogy Sándor húgával való kapcsolat révén megerősíthetik befolyásukat a makedónoknál.[8] Leonnatoszt említik először, aki elmondta Kardiai Eumenésznek, hogy levélben ígéretet kapott a házasságra, ha eljön Pellába.[* 6] Kleopátra azért bólintott rá, mert jól ismerte és tudta, Leonnatosznak megvan az ambíciója és a képessége arra, hogy magához ragadja a hatalmat. De mielőtt Leonnatosz megérkezett volna, megállt felszámolni a Lamiában fellázadó görögök ostromát, megmentve Antipatroszt. Ebben a hadműveletben azonban meghalt,[9][10] így a házasságkötésre nem került sor.

I. e. 322/321-ben érkezett Kleopátra a lüdiai Szardeiszba, hogy feleségül menjen Perdikkaszhoz, de azt tapasztalta, hogy a férfi már elígérkezett Antipatrosz lányának, Nikaiának. Ugyan Eumenész állítólag támogatta Perdikkasz és Kleopátra házasságát, viszont Alketasz (Perdikkasz testvére) ellenezte ezt az egybekelést. Ennek ellenére Perdikkasz később azt tervezte, hogy elveszi Kleopátrát. Ez, valamint Künané meggyilkolása Perdikkasz ellen fordította Antipatroszt és Krateroszt.[4][* 7] Az időközben kitörő első diadokhosz háborúban azonban Perdikkaszt megölik egy katonai puccs során. Ezután is Kleopátra kezét kereste Nagy Sándor összes utóda, különösen Kasszandrosz, Lüszimakhosz, Ptolemaiosz és Antigonosz. I. e. 320 körül a csalódott Antipatrosz nyilvánosan szidta Kleopátrát a Perdikkászhoz és Eumenészhez fűződő kapcsolata miatt. Kleopátra azonban nem engedett, hanem saját vádjaival vágott vissza.[4][* 8]

Kleopátra rejtélyes körülmények között maradt Szardeiszban, ebben szerepet játszhatott Olümpiasz, unokaöccsei (Héraklész, Alexandrosz) és Eumenész meggyilkolása, valamint Antipatrosz halála, Thesszaloniké házassága egyaránt. Sokan úgy vélik, hogy Antigonosz kényszerfogságban tartotta őt, bár egy másik elmélet szerint saját házasulandóságát és megölésének negatív hatásait használta fel biztonságának elősegítésére.[4] I. e. 308-ban Kleopátra végül engedett Ptolemaiosz házassági ajánlatának, és megszökött Szardeiszból. A házasságkötésük előtt azonban elfogták, visszavitték a városba, és az egyik női szolgája sikeres merényletet követett el ellen,[8] állítólag Antigonosz parancsára, aki hogy minden gyanút elhárítson magáról, kivégezte a merénylőket és gyönyörű temetést rendezett Kleopátra tiszteletére. Antigonosz tisztában volt vele, hogy túl kockázatos életben hagynia egy ilyen nagy hatalmú és befolyásos uralkodóházat képviselő személyt.[1]

Utódai

[szerkesztés]

Kleopátrának és I. Alexandrosz épeiroszi királynak egy lánya, Kadmeia és egy fia, II. Neoptolemosz született. Miután az épeirosziak elűzték Pürrhoszt, Neoptolemosz újra megszerezte az Épeiroszi Királyság trónját i. e. 302-ben, de zsarnoki uralma miatt annyira népszerűtlen volt, hogy az öt évvel később visszatérő Pürrhosz a támogatóival sikeresen elérte a hatalom megosztását vele, azonban riválisa parancsára hamarosan megölték Neoptolemoszt.[11]

Megjegyzések

[szerkesztés]
  1. ↑ „s ugyanabban az évben az épeiroszi királyt, Alexandert megölte egy lucaniai száműzött [...] A csontjait visszaküldték az ellenséghez Metapontumba, ahonnan hajóval Épeiroszba szállították a feleségéhez, Kleopátrához és testvéréhez, Olümpiaszhoz, akik Nagy Sándor rokonai voltak, az utóbbi az anyja, az előbbi pedig a lánytestvére.” Titus Livius: A római nép története a város alapításától 8.24
  2. ↑ „Éppen a minap tetted lehetővé magadnak [Ktésziphón], hogy Kleopátrához, Philipposz lányához küldött követnek válasszanak részvétnyilvánítás véget, mert Alexandrosz, a molosszok királya meghalt; ennélfogva különös helyzetben lennél ma, ha azt mondanád, nem vagy alkalmas beszélni. Tehát a képességed megvan arra, hogy egy idegen asszonyt vigasztalj gyászában, de [...]” Aiszkhinész: Ktésziphón ellen 242
  3. ↑ „Ezután ostrom alá vette Gazát, Szíria legnagyobb városát. [...] Alexandrosz megsebesült a vállán, de elfoglalta a várost. A zsákmány java részét elküldte Olümpiasznak, Kleopátrának és barátainak” Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok – Alexandrosz 25
  4. ↑ „Ráadásul nem volt elég neki [Leókratésznek], hogy ily jelentős mértékben ártott a városnak. Megarában élve az Athénból elvitt pénzzen a Kleopátrától vásárolt gabonát Épeiroszból Leukaszba, onnan pedig Korinthoszba szállította.” Lükurgosz: Leókratész ellen 26
  5. ↑ N. G. L. Hammond történész és klasszicista elmélete szerint i. e. 324 körülre annyira megromlott Olümpiasz és fia helytartójának, Antipatrosznak a viszonya, hogy végül a két nő helyet cserélt. Végülis Olümpiasz épeiroszi, míg Kleopátra makedón volt elsősorban. Ha így történt, akkor nem valószínű, hogy anya és lánya között konfliktus zajlott (ahogy egyes helyeken írják); és lehetséges, hogy Sándor beleegyezésével történt a csere. Bár Kleopátra és Antipatrosz kapcsolata sem volt felhőtlen. (Whitehorne 2002: 60–61 o.)
  6. ↑ „A segítségnyújtásra, mondta [Leonnatosz], csak színből gondol, és ürügyül használja fel, s el van rá szánva, hogy mihelyt partra száll, igényt tart Makedoniára; megmutatta neki Kleopatra néhány levelét, amelyben hívja, hogy menjen Pellába és megígéri, hogy hozzá megy feleségül.” Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok – Eumenész 3
  7. ↑ „Ugyanebben az időben Makedóniából Iollasz és Arkhiasz kíséretében Antipatrosz lánya, Nikaia házassági ajánlattal érkezett Perdikkaszhoz. Nagy Sándor anyja, Olümpiasz is felajánlotta lánya, Kleopátra kezét. Kardiai Eumenész Kleopátrát pártolta, de testvére, Alketasz Nikaia elfogadására beszélte rá. [...] Antigonosz időközben Antipatrosz és Kraterosz mellett keresett menedéket Makedóniában, informálta őket az ellene irányuló Perdikkasz cselszövésekről, kijelentve, hogy azok egyformán mindenki ellen irányul. Künané halálát is oly túlzóan mondta el, hogy meggyőzte őket a Perdikkasz elleni hadakozásról. [...] Eumenész eközben Perdikkasz ajándékait vitte Kleopátrának Szardeiszba, mivel Perdikkasz úgy döntött, hogy elválik Nikaiától és Kleopátrát veszi el. Amikor ez Lüdia helytartója, Menandrosz révén Antigonosz tudomására jutott, tájékoztatta Antipatroszt és Krateroszt, akik még inkább elszántak lettek, hogy háborút indítsanak Perdikkasz ellen.” Arrianus: Sándor utáni események (Phótiosz összefoglalója) [13–17]
  8. ↑ „Miképpen került Eumenész majdnem összeütközésbe Antipatrosszal, amikor Szardeiszba érkezett, de Kleopátra (Sándor húga), hogy a makedón nép ne őt vádolja a háború okozójaként, rábeszélte Eumenészt Szardeisz elhagyására. Ennek ellenére Antipatrosz becsmérelte őt Eumenésszel és Perdikkásszal való barátsága miatt. Erőteljesebben védekezett, mint ahogy azt egy nőtől elvárható lett volna, ellenvádakat emelt ellene, de végül békésen váltak el.” Arrianus: Sándor utáni események (Phótiosz összefoglalója) [26]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Cleopatra of Macedonia (Livius)
  2. ↑ a b c d szerk.: D'Agostini, Monica; Anson, Edward M.; Pownall, Frances: Affective Relations & Personal Bonds in Hellenistic Antiquity – Studies in Honor of Elizabeth D. Carney (angol nyelven). Oxford: Oxbow Books (2020). ISBN 978-1-78925-499-0. OCLC 1204607533 
  3. ↑ szerk.: Bagnall, Roger S.; Brodersen, Kai; Champion, Craige B.; Erskine, Andrew; Huebner, Sabine R.: The Encyclopedia of Ancient History, 1. kiadás (angol nyelven), Wiley. DOI: 10.1002/9781444338386.wbeah04067 (2012-13). ISBN 978-1-4051-7935-5 
  4. ↑ a b c d e f g h Carney, Elizabeth D. (1988). „The Sisters of Alexander the Great: Royal Relicts” (angol nyelven). Historia: Zeitschrift für Alte Geschichte 37 (4), 385–404. o, Kiadó: Franz Steiner Verlag. ISSN 0018-2311. JSTOR 4436070. 
  5. ↑ a b c Carney, Elizabeth D..szerk.: Roisman, Joseph: Chapter Nine – Women in Alexander's Court., Brill's Companion to Alexander the Great, Brill's Companions to Classical Studies (angol nyelven). Leiden: Brill, 227–252. o.. DOI: 10.1163/9789004217553_010 (2002). ISBN 978-90-04-12463-9 
  6. ↑ Lyngsnes, Øystein Wiklund. "The Women Who Would Be Kings" – A study of the Argead royal women in the early Diadochoi Wars (323-316 BCE): The Rivalry of Adea-Eurydike and Olympias and the Death of the Argead dynasty (PDF), Master’s thesis in History, Master's Programme (angol nyelven), Trondheim: NTNU (2018) 
  7. ↑ Plutarkhosz  – Párhuzamos életrajzok: Alexandrosz 68
  8. ↑ a b szerk.: Carney, Elizabeth D.; Müller, Sabine: The Routledge Companion to Women and Monarchy in the Ancient Mediterranean World (angol nyelven). London: Routledge (2020). ISBN 978-1-138-35884-3. OCLC 1197815204 
  9. ↑ Ókori lexikon: Leonnatus. Arcanum
  10. ↑ Plutarkhosz  – Párhuzamos életrajzok: Phókión 25
  11. ↑ Ókori lexikon: Neoptolemus (2.). MEK

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Cleopatra of Macedon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:LazaTom/próbalap&oldid=27722150”