Szerkesztő:L. Lukács/próbalap
Erdei angyalgyökér
[szerkesztés]Az erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris L.) a zellerfélék családjába tartozó, 1-2,5 méter magasra is megnövő gyógy-, és fűszernövény.[1]
Erdei angyalgyökér | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Erdei angyalgyökér (Angelica sylvestris)
| ||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Magyarországon nem védett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Angelica sylvestris L. | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Erdei angyalgyökér témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Erdei angyalgyökér témájú kategóriát. |
Elterjedése
[szerkesztés]Réteken, magaskórósokban, ligetekben, mocsarakban, lápokban egyaránt előfordul. Az erdőségek mozaikos fényénél, félárnyékos erdőszéleken, és ritkán még teljesen árnyékos területeken is fellelhető. Laza (homokos), félig kötött, valamint kötött (agyagos) talajokon is megél. Az angyalgyökér éppúgy elterjedt savanyú, mint bázikus vagy semleges talajon. Megtelepedik a zárt lombkoronájú erdők árnyékos belsejében, a félárnyékos nyílt lombkoronájú erdőkben, és napos helyeken is. Mind nedvesebb, mind szárazabb környezetben megél, de számára a nedves lejtő a legoptimálisabb élettér. Félkultúr (legelők), és kultúr életközösségek, valamint folyópartok egyik gyorsan terjedő növénye.
Ökológia
[szerkesztés]Napjainkban ezt a növényt invazív gyomként tartják számon a kanadai Új-Brunswick tartományban, és a breton-foki szigeten, Új-Skóciában. "Az Új-brunswicki Invazív Fajok Tanácsa szerint, ha nem kontrollálják a faj terjedését, akkor egész Kanadában elterjedhet, kiszorítva ezzel más vegetációkat."[2][3] Ugyanis ez a növény önbeporzó, és több ezer magot is képes egy megérlelni.
Felhasználása
[szerkesztés]Egészen a 20. századig zöldségként hasznosították. A könnyen eltartható növény segít megelőzni a skorbutot. A szára frissen is fogyasztható, a leveleit pedig megpárolhatjuk, amitől tovább áll el. Később tej hozzáadásával ízletes ételt főzhetünk. Az ínységesebb időkben az angyalgyökér fontos táplálékforrás volt. A növény még festékek készítéséhez is alkalmas. Az erdei angyalgyökér gyökerét a hagyományos osztrák gyógyászatban is felhasználták belsőleg tea- vagy tinktúraként az emésztőrendszer, a légzőrendszer, valamint az idegrendszer egyes betegségeinek kezelésében, továbbá a láz csillapításában, valamint fertőzések és az infulenza gyógyításában.
Képek
[szerkesztés]-
A növény
-
A levelei
-
A szára
-
Virágzati ernyő
-
Levelei
-
A levélnyél csatornája
-
A levélnyél csatornája (rajz)
-
Virágzata
Források
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben az Angelica sylvestris című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Woodland Angelica - Angelica sylvestris
- ↑ http://www.natureconservancy.ca/site/News2?page=NewsArticle&id=13554&news_iv_ctrl=0&abbr=at_ncc_[halott link]
- ↑ http://www.nbisc.ca/Species/Angelicasylvestris.html
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Kínai angyalgyökér (Angelica sinensis)
- Orvosi angyalgyökér (Angelica archangelica)
- Gyógynövény
- Fűszer
- Illóolaj
- Gyógytea