Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:KAIRSESV/Tibeti kiejtési segédlet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hangtan

[szerkesztés]

Mássalhangzók és jelölésük

[szerkesztés]

A tibeti mássalhangzók igen gazdag rendszert alktonak. A meglévő hangok közül nem mindegyiknek van önálló betűvel jelölve, mivel némelyik hang a nyelv fejlődése során a hangok egymásra hatásával jött létre. Mivel bizonyos hangok egymáshoz képest nem bírnak jelentésmegkülönböztető szereppel, ezért ezek egymás alternánsainak tekinthetők, ezek között az átírások során sem tesznek különséget.

A következő táblázat a sztenderd tibeti nyelv mássalhangzóit mutatja be.

  • Az esőgleges képzési módon túl (nazális, zárhang stb.) a másshangzóknak másodlagos képzési jegyei is lehetnek (zöngés ~ zöngétlen, aspirált ~ nem aspirált), ezek a táblázat első két oszlopában találhatóak. A jellemző képzési helyek a fejlécben találhatóak. Az egyes hangoknál az első helyen az IPA szerinti jelölés áll, ezt követi a magyar hangjelölés – amely nem azonos a szabványos átírással – végül pedig a hang tibeti jelölése.
  • A retroflex és a palatális hangoknál a latin betűket mellékjelek egészítik ki, amely segít megkülönböztetni azokat a hangokat, amelyre a magyarban és az átírásokban nincs külön jelölés. Ezek a mellékjelek a későbbiekben a hangáltozások nyomon követésénél lesz szükség, amúgy elhagyhatók. A retroflex zárhangoknál a hang retroflex voltát egy a betű alá tett pont jelzi – az dévanágari átírásra alapozva – a szibillánsoknál pedig a betű fölött található ez a pont. A palatális zárhangokat egy -y hozzáadása jelzi, ez a szokásos tibeti átírást tükrözi, a szibillánsok palatalizáltságát egy betű vagy betűkapcsolat feletti vessző mutatja.
  • Ahol a tibeti betű hiányzik, ott az adott hang csak hangkapcsolatokban fordul elő. A glottális zárhangot hagyományosan sem a tibeti, sem az átírások nem jelölik.
bilabiális alveoláris retroflex palatális veláris glottális
nazális hangok zöngés m = m = n = n = ɳ = ṇ = ɲ = ny = ŋ = ng =
zárhangok zöngétlen, aspirált pʰ = ph = tʰ = th = ʈʰ = ṭh = cʰ = tyh kʰ = kh =
zöngétlen, nem aspirált p = p = t = t = ʈ = ṭ = c = ty k = k = ʔ
zöngés b = b = d = d = ɖ = ḍ = ɟ = gy g = g =
zár-rés hangok zöngétlen, aspirált tsʰ = ch = ʈʂʰ = ċsh tɕʰ = ćsh =
zöngétlen, nem aspirált ts = c = ʈʂ = ċs tɕ = ćs =
zöngés dz = dz = ɖʐ = dżs dʑ = dźs =
rés-hangok zöngétlen s = sz = ʂ = ṡ = ɕ = ś = h = h =
zöngés w = w = z = z = ʐ = żs ʑ = źs =
közelítő hangok középső zöngés ɹ = r = j = j =
oldalsó zöngés l = l =

A legkiterjedtebb rendszere a zárhangoknak van.

  • A zárhangok lehetnek zöngések és zöngétlenek, a zöngétlenek pedig nem aspiráltak és aspiráltak. A bilabiális, alveoláris és veláris hangokon túl léteznek retroflex, vagyis a nyelv hátrahajtásával képzett, és palatális hangok is.
  • Az retroflex hangokat az IPA a betű alsó részének megnyúlásával jelöli. A táblázatban a latin betűket mellékjelekkel láttuk el egy alsó pont formájában. A tibeti írásban a retroflex hangokat az alveoláris hangokat jelölő betűk függőleges tengely menti tükörképe képviseli.
  • A palatális hangoknak az IPA-ban egyetlen karakterből álló, mellékjel nélküli jelölője van. A latin betűs írásban az alaphangnak tekintet hang jelöljét egy -y egészíti ki. A tibetiben az alveoláris vagy a veláris hangok betűi és egy alájegyzett másik betű, a j () jelöli ezeket a hangokat. Erről később lesz szó.

A szibilánsok – vagyis a zár-rés hangok és a réshangok közösen – szintén egységes, komplex rendszert altoknak. A zár-rés hangok lehetnek zöngések, zöngétlenek és zöngétlen aspiráltak, a réshangok csak zöngések vagy zöngétlenek. A képzés helye szerint lehetnek alveolárisak, retroflexek és palatálisak.

  • A réshangokat az IPA-ban egyetlen betű jelöli. A zöngétleneket az alveolárisoknál az s (sz), a retroflexeknél ennek alul farkos változata, a palatálsioknál a c alul hurkos farkos változata. A zöngéseknél a z farkos és hurkos változata. A retroflex és palatális réshangok nem egyeznek meg a magyar hangrendszerben található egyetlen hanggal sem, de a zöngétleneket s-nek, a zöngéseket pedig zs-nek szokás ejteni és átírni. A táblázatban a retroflexeket felső ponttal, a palatálisokat pedig felső vesszővel láttuk el.
  • A zár-rés hangokat az IPA-ban betűkombinációk jelölik, első elemük az alveolárisoknál és a palatálisoknál a zöngétlen t vagy a zöngés d, a retroflexnél ezek alul nyújtott verziója. A második elemük pedig a nekik képzés hely és zöngésség szerinti réshangok betűi. Az ilyen betűkombinációkat olykor alul vagy felül csónakkal kötik össze.
  • A tibeti írásban a retroflex szibilánsoknak nincs egyszerű jelölője, kivéve a retroflex s-nek. Ennek az azok, hogy ez a hang megtalálható a szanszkritban, ezért szükség volt rá az átvett szavakhoz. A retroflex s a palatális s fordított képe. A zár-rés hangoknál a palatális hang betűjét egy jobb olfalon felül farokkal ellátva az alveolárisok betűit kapjuk.

Hasonulások

[szerkesztés]

A bilabiális, alveoláris és veláris zárhangok hasonuláson mennek keresztül, ha r vagy j követi őket, ezeket a hangokat mindig aláírt betűl jelölik (r és j ).

Az r hatására a hang retroflexálódik vagy retroflexálódik és affrikálódik, a j hatására palatalizálódik vagy palatalizálódik és affrikálódik. A jelenséget a következő táblázat foglalja össze, amelyben – a megértés segítése végett – ugyanazok a színek szerepelnek, mint a mássalhangzókat bemutató táblázatban.

alaphangok palatális hangok retroflex hangok
bilabiális བ = b བྱ = dʑ = dźs བྲ = ɖr = ḍr
པ = p པྱ = tɕ = ćs པྲ = ʈr = ṭr
ཕ = pʰ ཕྱ = tɕʰ = ćsh ཕྲ = ʈʰr = ṭhr
alveoláris ད = d གྱ = ɟ = gy དྲ = ɖr = ḍr
ཏ = t ཀྱ = c = ty ཏྲ = ʈr = ṭr
ཐ = tʰ ཁྱ = cʰ = tyh ཐྲ = ʈʰr = ṭhr
veláris ག = g གྱ = ɟ = gy གྲ = ɖʐr = dżsr
ཀ = k ཀྱ = c = ty ཀྲ = ʈʂr = ċsr
ཁ = kʰ ཁྱ = cʰ = tyh ཁྲ = ʈʂʰr = ċshr


affixumok
prefixumok szuffixum
íráskép alapján: íráskép alapján:
preszkriptum szuperszkriptum szubszkriptum posztszkriptum
módosítja-e a tő magánhangzóját?
nem igen
nem ejtett a b d g m l r sz a d l sz d sz
ejtett b g ng r sz l n
szkriptum ejtett mgh. a b d g l m n ng r sz
pre- nem a b d g m
szuper- nem l r sz
szub- nem
aou a
äöü d l sz
igen aou b g ng r sz
äöü l n
poszt- nem aou d sz