Szerkesztő:KAIRSESV/Macedón hangtan és írás

Hangtan és írásrendszer

Hangtan

Mássalhangzók

A következő táblázat a macedón mássalhangzók rendszerét foglalja össze. A táblázat vízszintes tengelye mentén találhatók a képzési helyek és a zöngésség, a függőleges tengelyen pedig a képzés módja. Az egyes hangoknál felül áll a Nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) szerinti és – ha ettől különbözik – a magyar hangjelölés egyenlőségjellel elválasztva. Alul a macedón hangjelölés.

	bilabiális		labiodentális		alveoláris		posztalveoláris		palatális		veláris		laringális
	zöngétlen	zöngés	zöngétlen	zöngés	zöngétlen	zöngés	zöngétlen	zöngés	zöngétlen	zöngés	zöngétlen	zöngés	zöngétlen	zöngés
nazálisok		m м				n н				ɲ = ny њ
zárhangok	p п	b б			t т	d д			c = ty ќ	ɟ = gy ѓ	k к	g г
réshnagok			f ф	v в	s = sz с	z з	ʃ = s ш	ʒ = zs ж						h х
zár-rés hangok					t͡s = c ц	d͡z = dz ѕ	t͡ʃ = cs ч	d͡ʒ = dzs џ
közelítő hangok						r р l л				j j ʎ = ly љ

A macedón mássalhangzórendszer sokban hasonlít a magyar rendszerre. A macedón mássalhangzók között nem találunk olyat, amely ne lenne meg a magyarban is. A fonémák szembenállása is a magyarhoz hasonló megkülönböztető jegyeken alapul: a fő képzési módokon túl a zöngés-zöngétlen, valamint a nem palatális-palatális szemenálláson.

Magánhangzók

	Elöl képzett	Hátul képzett
Felső nyelvállású	i = i = и	u = u = у
Középső nyelvállású
Alsó nyelvállású	ɛ = e = е	ɔ = a = о
Legalsó nyelvállású		a = ȧ = а

A táblázatban a vízszintes tengelyen a nyelv vízszintes, a függőleges tengelyen pedig a nyelv vízszintes mozgása szerinti képzési jegyek találhatók. A hangoknál első helyen az IPA, aztán a magyar, végül a macedón hangjelölés áll egyenlőségjelekkel elválasztva.

A macedón magánhangzórendszer kevés elemet tartalmaz. A legszembeötlőbb a rövid-hosszú szembenállás hiánya. Az ⟨e⟩-vel jelölt hang a mi e-nkkel egyezik meg, nem pedig a rövid é-vel. Az ⟨o⟩-val jelölt hang a mi a-nknak felel meg, nem pedig az o-nknak. Az ⟨a⟩ a mi á-nk rövid változatával, nyelvészetben ȧ-val jelölt hanggal azonos.

A macedón nyelvben nincsenek diftongusok. A hosszú-rövid szembenállás helyett a magánhangzók lehetnek hangsúlyosak vagy hangsúlytalanok a szóban. A szóhangsúly a három vagy több szótagos szavakban hátulról a harmadik szótagon van, a két szótagosoknál pedig hátulról a másodikon.

Írásrendszer

A macedón írásrendszer a cirill ábécé macedón nyelvre adaptált változata. Az írás hangjelölő: egy fonémának egy graféma felel meg. A macedón grafémák monográfok, vagyis egyetlen elemből állnak. Hogy jelöljék azokat a fonémákat, amelyek a korai cirill ábécében nem volt írásbeli megfelelője, más grafémákat láttak el mellékjelekkel vagy vontak össze. A macedón ábécé 31 tagból áll, amelyek betűrendben a következők:

Аа Аа

Бб Бб

Вв Вв

Гг Гг

Дд Дд

Ѓѓ Ѓѓ

Ее Ее

Жж Жж

Зз Зз

Ѕѕ Ѕѕ

Ии Ии

Јј Јј

Кк Кк

Лл Лл

Љљ Љљ

Мм Мм

Нн Нн

Њњ Њњ

Оо Оо

Пп Пп

Рр Рр

Сс Сс

Тт Тт

Ќќ Ќќ

Уу Уу

Фф Фф

Хх Хх

Цц Цц

Чч Чч

Џџ Џџ

Шш Шш

A macedón hangoknak más írásrendszerekben való jelölése

Macedón	IPA	Magyar hang	Cirill betűs		Latin betűs
			Bolgár	Szerb	Horvát	Szlovén	Albán
ќ	c	ty	кя	‒	‒	‒	q
ѓ	ɟ	gy	гя	‒	‒	‒	gj
њ	ɲ	ny	ня	њ	nj	‒	nj
љ	ʎ	ly	ля	љ	lj	‒	‒
ј	j	j	й	j	j	j	j
ѕ	d͡z	dz	дз	ђ	đ	c	x
џ	d͡ʒ	dzs	дж	џ	dž	dž	xh
ж	ʒ	zs	ж	ж	ž	ž	zh
ш	ʃ	s	ш	ш	š	š	sh
ц	t͡s	c	ц	ц	c	c	c
ч	t͡ʃ	cs	ч	ч	č	č	ç
‒	tɕ	‒	‒	ћ	ć	‒	‒

• Más cirill betűs írásokhoz hasonlóan bizonyos betűk különböznek nem kurzív és kurzív alakjukban:
  г - г, д - д, и - и, т - т.
• A macedón ábécé bizonyos karakterekei a szerb cirill ábécéből származnak. A ma is használt szerb ábécét Vuk Stefanović Karadžić (1787–1864) szerb nyelvész alkotta meg. 1818-ban adta ki a Српски рјечник истолкован њемачким и латинским ријечма vagyis Szerb szótár párhuzamos német és latin szavakkal című munkáját, ebben használta először a következő grafémákat:
  ⟨Ј ј⟩, ⟨Љ љ⟩, ⟨Њ њ⟩, ⟨Ћ ћ⟩, ⟨Ђ ђ⟩, ⟨Џ џ⟩.
  Ezek közül a ⟨j⟩ a latin j átvétele, a ⟨љ⟩ a ⟨л⟩ és a ⟨ь⟩ betűk, a ⟨њ⟩ pedig a ⟨н⟩ és a ⟨ь⟩ betűk összevonásával hozták létre; ⟨ћ⟩ és a ⟨ђ⟩ a djervnek nevezett korai cirill betű újjáélesztése; a ⟨џ⟩ pedig a ⟨ч⟩ betű egy változata, amit korábban a román cirill ábécében használtak a XV. századtól. Az új grafémák betűkombinációkat váltottak.
  A Karadžić által kidolgozott ábécé 1868-ban vált hivatalossá Szerbiában, a macedón írás pedig átvette a ⟨ј⟩, ⟨љ⟩ és ⟨њ⟩ jeleket.
• A macedón területek 1944-es visszafoglalása után az akkori kormányzat létrehozott egy bizottságot a macedón nyelv és ábécé sztenderdizálására, ennek eredményeként 1945-ben megszületett a ma is ismert betűkészlet. Hivatalossá tették a szerb ⟨j⟩, ⟨њ⟩, ⟨љ⟩ és ⟨џ⟩ grafémák használatát, felélesztették a korai cirill ábécé ⟨ѕ⟩ betűjét, valamint megalkották a ⟨ќ⟩ és ⟨ѓ⟩ formákat, amelyek a ⟨к⟩ és a ⟨г⟩ betűk éles ékezetes változatai. A ⟨ќ⟩, ⟨ѓ⟩ és ⟨ѕ⟩ betűk csak és kizárólag a macedónban fordulnak elő.
• A macedón és a bolgár nyelv mind hangtanilag, mind nyelvtanilag, mind pedig szókészletileg igen közel áll egymáshoz. Hangjelölésükben mégis jelentős különbség, hogy míg a macedón nyelv monográfokat használ, addig a bolgárban jellemzőek a digráfok. A palatalizáltságot alapvetően a ⟨я⟩ betű hozzáadásával fejezik ki, bár a bolgár nyelvben – az oroszhoz hasonlóan – a ⟨я⟩, ⟨ю⟩ és a ⟨ьо⟩ hangok előtt a bizonyos mássalhangzók lágyulnak vagy palatalizálódik. További eltérés a macedónhoz képest, hogy a dz és dzs hangokat is betűkombinációkkal írják, a dz-t a d és a z hangokat jelölő betűk kombinációjával: ⟨дз⟩, a dzs-t pedig a d és a zs hangokat jelölőkkel: ⟨дж⟩. A területen egyedül a bolgár őrizte meg az j jelölésére a ⟨й⟩-t.

Szabványos átírások

Macedón	Аа	Бб	Вв	Гг	Дд	Ѓѓ	Ее	Жж	Зз	Ѕѕ	Ии	Јј	Кк	Лл	Љљ	Мм	Нн	Њњ	Оо	Пп	Рр	Сс	Тт	Ќќ	Уу	Фф	Хх	Цц	Чч	Џџ	Шш
Magyaros	Aа	Bb	Vv	Gg	Dd	Gj gj	Eе	Zs zs	Zz	Dz dz	Ii	Jј	Kk	Ll	Lj lj	Mm	Nn	Nj nj	Oо	Pp	Rr	Sz sz	Tt	Tj tj	Uu	Ff	Hh	Cc	Cs cs	Dzs dzs	Ss
Hivatalos macedón	Aа	Bb	Vv	Gg	Dd	Gj gj	Eе	Zh zh	Zz	Dz dz	Ii	Jj	Kk	Ll	Lj lj	Mm	Nn	Nj nj	Oо	Pp	Rr	Ss	Tt	Kj kj	Uu	Ff	Hh	Cc	Ch	Dzh dzh	Sh sh
ISO 9	Aа	Bb	Vv	Gg	Dd	Ǵǵ	Eе	Žž	Zz	Ẑẑ	Ii	J̌ǰ	Kk	Ll	L̂l̂	Mm	Nn	N̂n̂	Oо	Pp	Rr	Ss	Tt	Ḱḱ	Uu	Ff	Hh	Cc	Čč	D̂d̂	Š š
BGN	Aа	Bb	Vv	Gg	Dd	Đđ	Eе	Žž	Zz	Dz dz	Ii	Jj	Kk	Ll	Lj lj	Mm	Nn	Nj nj	Oо	Pp	Rr	Ss	Tt	Ćć	Uu	Ff	Hh	Cc	Čč	D̂d̂	Š š

• Az átírások között a magyarosként megjelölt az az átírás, amit a Wikipédia is használ, ennek irányelve, hogy az adott macedón hangot a magyar hangjelöléssel írjuk. A mássalhangzók tehát nem kapnak mellékjeleket, és az alakokat nem a horvát átírás szerint használjuk. A palatalizált hangoknál viszont a palatalizáltságot egy j hozzáírásával jelöljük.
• A hivatalos macedón átírás az, amelyet a macedón tudományos élet és a macedón statisztikai hivatal használ. Ez a palatálizáltságot egy j, a posztalveoláris rés- és zár-rés hangokat pedig egy h hozzáadásával jelöli.
• Az ISO 9 a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO - International Organization for Standardization) 9-es számú szabványa, amely a cirill ábécékkel írt nyelvek latin betűs átírását rögzíti. Ez 1997 óta a hivatalos átírás Magyarországon.
• A BGN rövidítéssel jelölt átírás az egyesült államokbeli és a brit átírást takarja, ezt használják a földrajzi nevek átírásával foglakozó szervezetek, mint például a United States Board on Geographic Names (BGN) vagy a United Nations Conference on the Standardization of Geographical Names.