Szerkesztő:KAIRSESV/A Benelux államok régiói

Tartományok

A Benelux államok történelmi régiói és tartományai.

1. Frízföld
2. Groningen
3. Drenthe
4. Észak-Holland
5. Dél-Holland
6. Utrecht
7. Zeeland
8. Flevoland
9. Overijssel
10. Gelderland
11. Észak-Brabant
12. Limburg
13. Antwerpen
14. Limburg
15. Flamand-Brabant
16. Nyugat-Flandria
17. Kelet-Flandria
18. Brüsszel
19. Hainaut
20. Vallon-Brabant
21. Namur
22. Liège
23. Luxembourg
24. Diekirch
25. Luxemburg
26. Grevenmacher

A tartományok összefoglaló táblázata

Ország	Kulturális régió	Tartomány
Ország	Kulturális régió	Magyarul	Hollandul	Franciául	Németül	Frízül	Limburgiul	Luxemburgiul
Hollandia hollandul: Nederland franciául: Pays-Bas németül: Niederlande frízül: Nederlân limburgiul: Nederland luxemburgiul: Holland	Frízföld	1. Frízföld	Friesland	Frise	Friesland	Fryslân	Frieslandj	Friesland
		2. Groningen	Groningen	Groningue	Groningen	Grinslân	Groninge	Groningen
		3. Drenthe	Drenthe	Drenthe	Drenthe	Drinte	Drenthe	Drenthe
	Hollandia	4. Észak-Holland	Noord-Holland	Hollande-Septentrionale	Nordholland	Noard-Hollân	Noord-Hollandj	Nordholland
		5. Dél-Holland	Zuid-Holland	Hollande-Méridionale	Südholland	Súd-Hollân	Zuud-Hollandj	Südholland
		6. Utrecht	Utrecht	Utrecht	Utrecht	Utert	Utrech	Utrecht
		7. Zeeland	Zeeland	Zélande	Seeland	Seelân	Zieland	Zeeland
	Kelet-Németalföld	8. Flevoland	Flevoland	Flevoland	Flevoland	Flevolân	Flevolandj	Flevoland
		9. Overijssel	Overijssel	Overijssel	Overijssel	Oerisel	Euverijssel	Overijssel
		10. Gelderland	Gelderland	Gueldre	Gelderland	Gelderlân	Gelderlandj	Gelderland
	Brabant-Limburg	11. Észak-Brabant	Noord-Brabant	Brabant-Septentrional	Nordbrabant	Noard-Brabân	Noord-Braobantj	Nordbrabant
		12. Limburg	Limburg	Limbourg	Limburg	Limburch	Limburg	Limburg
Belgium hollandul: België franciául: Belgique németül: Belgien frízül: Belgje limburgiul: Belsj luxemburgiul: Belsch		13. Antwerpen	Antwerpen	Anvers		Antwerpen	Antwerpe	Antwerpen
		14. Limburg	Limburg	Limbourg	német Limburg	Limburch	Limburg	Limburg
		15. Flamand-Brabant	Vlaams-Brabant	Brabant flamand	Flämisch-Brabant	Flaamsk-Brabân	Vlaams-Brabant	Flämesche Brabant
	Nyugat-Flandria	16. Nyugat-Flandria	West-Vlaanderen	Flandre occidentale	Westflandern	West-Flaanderen	Wes-Vlaondere	Westflandern
	Nyugat-Flandria	17. Kelet-Flandria	Oost-Vlaanderen	Flandre orientale	Ostflandern	East-Flaanderen	Oes-Vlaondere	Ostflandern
	Brüsszel	18. Brüsszel	Brussels	Bruxelles	Brüssel	Brussel	Brussel	Bréissel
	Vallónia	19. Hainaut	Henegouwen	Hainaut	Hennegau	Henegouwen	Henegouwe	Hainaut
		20. Vallon-Brabant	Waals-Brabant	Brabant wallon	Waals-Brabant	Waalsk-Brabân limburgis	Waals-Braobant	Wallounesche Brabant
		21. Namur	Namen	Namur	Namür	Namen	Name	Namuoer
		22. Liège	Luik	Liège	Lüttich	Luik	Luuk	Léck
	Nagy-Luxemburg	23. Luxembourg	Luxemburg	francia: Luxembourg	Luxemburg	Lúksemboarch	Luxemburg	Lëtzebuerg
Luxemburg hollandul: Luxemburg franciául: Luxembourg németül: Luxemburg frízül: Lúksemboarch limburgiul: Luxembörg luxemburgiul: Lëtzebuerg		24. Diekirch	Diekirch	Diekirch	Diekirch		Diekirch	Dikrech
		25. Luxemburg	Luxemburg	Luxembourg	Lëtzebuerg		Luxembörg	Lëtzebuerg
		26. Grevenmacher	Grevenmacher	Grevenmacher	Grevenmacher		Grevenmacher	Gréiwemaacher

A régiók története

A Frank Birodalom határait i. sz. 700-ig kiterjesztette a Maas folyó vonaláig. 722-ig a birodalomhoz csatolták a mai Benelux államok egész területét a fríz területek kivételével, a birodalom ezen részének neve Austrasia volt. A fríz területeket a frankok 734-ben foglaltak el, ennek neve Frisia volt.

Az egységes Frank Birodalom végét jelentő verduni szerződés értelmében 843-ban I. Jámbor Lajos frank császár három fia felosztotta egymás közt a birodalom területét, így létrejött a Nyugati Frank Királyság, a Keleti Frank Királyság és a Középső Frank Királyság. A mai régiók közül Nyugat- és Kelet-Flandria a Nyugati Frank Királyásg része lett Flandria néven, egészen 987-ig, amikor a megszülető Francia Királyság része lett. A többi terület a Középső Frank Királysághoz tartozott Lotaringia néven, 855-től ez az államalakulat a Lotaringiai Királyság nevet viselte.

A későbbi grófságok és hercegségek közül elsőként a Hainaut-i Grófság születik meg 900-ban, a többi már a Német-római Birodalom 962-es megszületése után alakul ki: 963-ban Luxemburg, 973-ban Aalst önálló városa, 980-ban a Liège-i Püspökség, 981-ben a Namuri Őrgrófság, 1003-ban a Leuveni Grófság, 1012-ben Zeeland, 1024-ben az Utrechti Püspökség, 1040-ben a Looni Grófság, 1046-ban Oversticht, 1085-ben Brabant megye, 1091-ben a Holland Grófság, 1096-ban a Gueldersi Grófság.

A 12. század elejétől a nemesi családok egyre nagyobb hatalomra tettek szert a Német-római Birodalmon és a Francia Királyságon belül is. Az egymással viaskodó nemesi családok közül több, később jelentős dinasztia is született, amelyek államhatároktól függetlenül szereztek maguknak területeket. A mai Benelux államok területén a következő házak jutottak fontosabb szerephez: Capeting-ház, Dampierre-ház, Flandria-ház, Holland-ház, Luxemburgi-ház, Normandiai-ház, Plantagenêt-ház, Utrechti érsekek, a Valois-ház és a Valois–Burgundi-ház.

A Valois–Burgundi-ház a Valois-ház egyik oldalága, 1363-ban alapították, amikor II. Jámos francia király Burgundiát legfiatalabb fiának, Merész Fülöpnek adományozta. Merész Fülöp 1384-ben feleségül vette III. Margit flamand grófnőt, aki Flamandia és Artois, Namur és Rethel örököse volt. Házasságukkal kezdődik Burgund-Németalföld korszak, amelynek folyamán 1482-ig Németalföld területének nagy része örökösödésen és háborúk révén a Valois–Burgundi-ház birtokába került. Burgund-Németalföldhöz tartozott Holland, Guelders, Brabant, Zeeland, Flamandia, Hainaut, Namur, Luxemburg, Artois, Vermandois és Pikárdia. Független maradt Liége; Utrecht és a hozzá tartozó Oversticht; Cambrai; Calais pedig Nagy-Britanniához tartozott.

A Valois–Burgundi-ház utolsó tagja I. Mária burgundi hercegnő volt, aki 1477-ben apja halála után megörökölte a tartományokat, XI. Lajos francia király fiának akarta megszerezni a hercegnő kezét, ezért seregével megtámadta a tartományokat. A hercegnő segítségére vőlegénye, a későbbi I. (Habsburg) Miksa sietett, és a franciákat sikerült kivernie a Német-római Birodalomhoz tartozó tartományokból, ugyanakkor elveszett Pikárdia, valamint a Burgundi Hercegség francia területre eső részei. 1482-ben, Mária halálával kihalt a Valois–Burgundi-ház, fia, a későbbi I. Fülöp kasztíliai király lett Németalföld ura, és evvel kezdetét veszi a Habsburg-Németalföld kora.

A Habsburg uralom központosítási törekvéseket hozott, ennek értelmében létrejött a Tizenhét Tartomány nevű egység: a korábbi területek perszonálunióban egyesületek, s a továbbiakban együtt öröklődtek. 1543-ban a terület a Habsburgok spanyol ágához került, ezért ekkor Spanyol-Németalföldnek nevezik. A katolikus befolyás ellen az északi, protesténs tartományok fellázadtak 1572-ben. 1579-ben az arrasi unió néven ismert szerződésben a déli tartományok kifejezték hűségüket a spanyol trón mellett, ekkor jött létre Dél-Németalföld, amely magába foglalta Flandriát, Brabantot (amelyhez Vallónia és Limburg is tartozott) és Luxemburgot. 1581-ben az északi tartományok kikáltották függeltenségüket és létrehozták az Egyesült Holland Tartományokat, ide tartozott Holland, Zeeland, Utrecht, Gelderland, Frízföld, Overijssel és Groningen, evvel végetért a Tizenhét Tartmány története. Liége továbbra is független maradt.

1714-ben a spanyol örökösödési háborút lezáró rastatti békeszerződés értelmében Dél-Németalföld a család osztrák ágához került, ezzel megszületett Osztrák-Németalföld. II. József reformjai ellen fellázadtak a flandriai és a brabant területek, ezt az ún. brabant forradalmat az Egyesült Holland Tartományok minden eszközzel támogatta. Végül 1789-es turnhouti csatában a lázadól legyőzték a Habsburg csapatokat, és kikiáltották Egyesült Belga Államokat, amely azonban csak rövid életűnek bizonyult, mivel 1790-en az osztrák helyőrség visszafoglalta Dél-Németalföldet.

A francia forradalmi hadsereg 1792-ben behatolt Oszták-Németalföld területére, 1794-ben pedig az egész területet annektálták. 1795-ben elfoglalták az egyesült holland területeket is, és megalapították a Batáviai Köztársaságot, amely aztán 1806-ban Holland Királysággá változott, miután Napóleon testvérét I. Lajos holland király néven az élére helyezte.

Napóleon legyőzése után, 1815-ben a bécsi kongresszus egy Franciaországgal szemben álló erős államot kívánt létrehozni, ezért megszületett az Egyesült Holland Királyság, amely magába foglalta a mai Benelux államok teljes területét. A belga területek a rájuk terhelt államadósság, a katolikus egyház ellenőrzése és a holland nyelv hivatalossá tétele miatt 1830-ban kinyílvánították a függetlenségüket, a legtöbb ország már 1831-ben elfogadta a Belga Királyság létrejöttét, Hollandia azonban csak 1839-ben. A kiegyezés keretében Belgium visszaadta Limburg és Luxemburg azon területeit, amelyek ma Hollandiához, illetve Luxemburghoz tartoznak. Luxemburg ebben az időben perszonálunióval egyesült Hollandiához. A perszonálunió végül 1890-ben ért véget. Ekkorra alakultak ki a Benelux államok mai határai.

Kulturális régiók

Frízföld

Fríz területek egykor (szürkével) és ma (csíkozottal).

Frízföld kulturális régió három tartományt foglal magában: Frízföldet, Groningent és Drenthét, itt található a fríz nyelvet beszélő frízek egykori szálláshelyei.

A fríz nyelv a nyugat-germán nyelvek közé tartozik, az angol legközelebbi rokona, mintegy 15.000-20.000 ember beszéli anyanyelvként.^[1] Ma három elkülönült nyelvjárásban él, ezek közül a keleti fríz, amelyet Hollandiában használnak, a sztenderd változat; a keleti avagy saterlandi egy szigetnyelvjárás Németország Saterland településének környékén, míg az északi nyelvjárást Schleswig-Holstein tartomány Észak-Frízia járásban beszélik.

A fríz népnévről azt tarják, hogy a fríz frisle 'hajfürtök’, göndör haj' szóból származik^[2], és a nép jellegzetes hajviseletére utal. A fríz frisle lehet a forrása a francia frisure 'hajfonat' szónak, amely a német Frisur 'frizura' szón keresztül a magyarba is eljutott.

Groningen tartomány Groningen településről kapta a nevét, erről úgy tartják, hogy személynévi eredetű^[3], a legenda szerint egy Grun nevű trójai alapított itt települést i. e. 453-brn.

Drenthe

Hollandia

A Hollandia avagy Holland földrajzi név sokáig csak a part menti területeket jelölte. A térséget a 12. századig a frízek uralták, ezután a Német-római Birodalomhoz csatolták egészen 1572-ig, amikor is a Németalföld része lett, 1806-ban Napóleon elfoglalta, végül 1815-ben tér vissza Hollandiához. A területet 1840-ben bontották szét a mai Észak-Holland, Dél-Holland, Utrecht és Zeeland tartományokra. A 17. században, a holland aranykor idején vonódott át a Hollandia név az egész országra.

A Holland név a nyugat-germán *holt 'erdő, fa' (vö. holland hout 'fa, faanyag', német Holz 'ua.') és *land 'terület, föld, ország' (vö. holland land, német Land, angol land) elemekből áll.^[4]

Utrecht tartomány az azonos nevű Utrecht városról kapta a nevét. Az ut- előtag 'kívül' jelentésű (vö. germán *ūt 'kívül', holland uit 'ua.', német aus 'ua.' és angol out 'ua.'), az utótag a latin traiectum 'átkelőhely' szóból származik. Az elnevezés arra utal, hogy ez az átkelő kijelebb, meszebb található, mint Maas folyón lévő átkelő, vagyis Maastricht.^[5]

Zeeland tartomány neve a holland zee 'tenger' és a land 'terület, föld' szavakból áll. A tartományról kapta a nevét Új-Zéland, amelyet 1642-ben fedezett fel Abel Janszoon Tasman holland hajós^[5], akiről viszont Tasmania kapta a nevét.

Kelet-Németalföld

Flevoland

Brabant-Limburg

Az Egyesült Holland Királyság (1815-1830) közigazgatása. Barnával Észak-Brabant (*Noord Brabant*), délre tőle zölddel Antwerpen, még délebbre sárgával Dél-Brabant (*Zuid-Brabant*), tőlük keletre Limburg.

Brabant nevében egy középholland brāke 'parlag' (mai holland braak 'parlag') és egy bant 'megye, határ' jelentésű szót fedezhetünk fel^[5], az elnevezés eredetileg csak a Brüsszel környéki területekre vonatkozott, a 13. századtól kezdve azonban az egész grófságra átvonódott a név.

A Brabanti Hercegséget 1183-ban alapították meg a Német-római Birodalom részeként. A Limburgi Hercegség egy örökösödési vita nyomán, az 1288-as Worringeni csata után került a Brabanti Hercegséghez. A két terület újra elvált egymástól, amikor létrejött a Tizenhét Tartomány néven ismert államalakulat 1482-ben.

Brabant északi része a németalföldi szabadságharc idején került a hollandokhoz, a déli részek a Habsburgok birtokában maradtak – kisebb megszakításokkal – egészen 1794-ig, amikor Napóleon elfoglalta a mai Benelux államok teljes területét, és új közigazgatás vezetett be, a déli terület ekkor vált szét Dél-Brabant és Antwerpen tartományokra.

Napóleon bukása után a bécsi kongresszus 1815-ben létrehozta az Egyesült Németalföldi Királyságot. Ebben az időben a korábbi Brabant hercegség területe három tartományra tagolódott: Észak-Brabantra, Antwerpenre és Dél-Brabantra.

1830-ban a belga szabadságharc nyomán megszületett Belgium, amely megszerezte Antwerpent és Dél-Brabantot, amelynek neve egyszerűen Brabant lett. 1993-ban, amikor a belga államreform és decentralizáció jegyében létrehozták a Vallon és a Flamand régiót, a Brabantból kiváltak a déli, francia nyelvű területek, az így létrejött Vallon-Brabant Vallóniához tartozik.

Limburg nevében a holland linde 'hárs' és burg 'vár' szavak fedezhetők fel^[5], a tartomány Limburg városról kapta a nevét, amely viszont Liège tartományban található. A tartomány története gyakorlatilag megegyezik Brabant történetével, a két terület teljesen együtt mozgott a történelem viharaiban.

Nyugat-Flandria

Flandria neve a germán *flauma 'elárasztott terület' szóra vezethető vissza, a holland nyelvben a szó valószínűleg fríz eredetű^[5]. A Flamand grófság a 9. és a 14. század között állt fenn a Nyugati Frank Királyság 6 grófságának egyikeként, és nem csak a mai nyugat-flandriai területeket foglalta magába, hanem a hódításoknak köszönhetően bizonyos ideig északon Tengermenti Flandriát, amely a mai Hollandia Zeeland tartományának déli részét, délen pedig Artois-i grófságot és Francia Flandriát, amelyek ma Franciaországhoz tartoznak.

A flamand grófi ház kihalása után a Burgundi Hercegség része lett, majd 1482-től a Tizenhét Tartomány egyike, és mint ilyen a Habsburgok uralma altt állt, a Német-Római Birodalom 1556-os felosztását követően a család spanyol ágához került. 1581-ban a tartományok közül a hét északi fellázadt a katolikus uralkodó ellen, Flandria azonban hűséges maradt.

Az Artois-i grófság területét XIV. Lajos francia király foglalta el, a többi terület 1794-ig Habsburg (immár az osztrák ág) birtokában maradt. A köztársaság és Napóleon idején Franciaország szerves része volt,a bécsi kongresszus viszont az Egyesült Holland Királyságnak adta (Tergermenti Flandria kivételével) Belgium 1830-as megszületéséig.

Jegyzetek

↑ Hutterer Miklós 1986. A germán nyelvek. Gondolat Kiadó. Budapest. 201. old.
↑ A fríz szócikk a Magyar etimológiai szótár-ban az Arcanumon.
↑ John Lothrop Motley 1867. History of the United Netherlands. 3. kötet. 270. oldal
↑ A holland címszó az Oxford English Dictionary-ben.
↑ ^a ^b ^c ^d ^e Kiss Lajos 1978. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai kiadó. Budapest.

[1] Hutterer Miklós 1986. A germán nyelvek. Gondolat Kiadó. Budapest. 201. old.

[2] A fríz szócikk a Magyar etimológiai szótár-ban az Arcanumon.

[3] John Lothrop Motley 1867. History of the United Netherlands. 3. kötet. 270. oldal

[4] A holland címszó az Oxford English Dictionary-ben.

[Kiss-5] Kiss Lajos 1978. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Akadémiai kiadó. Budapest.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]