Franz Josef Strauss
| Franz Josef Strauss | |
 | |
| 1982-ben | |
| Bajorország 8. miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1978. november 6. – 1988. október 3. | |
| Elnök | 1961 - 1988 |
| Előd | Alfons Goppel |
| Utód | Max Streibl |
| Az NSZK pénzügyminisztere | |
| Hivatali idő 1966. december – 1969. október | |
| Előd | Theodor Blank |
| Utód | Alexander Möller |
| Az NSZK hadügyminisztere | |
| Hivatali idő 1956. október – 1962. december | |
| Előd | Kurt Schmücker |
| Utód | Kai-Uwe von Hassel |
| Az NSZK atomügyi minisztere | |
| Hivatali idő 1955. október – 1956. október | |
| Utód | Siegfried Balke |
| Az NSZK Különlegesügyi minisztere | |
| Hivatali idő 1953 – 1955 | |
| Előd | Hermann Schäfer |
| Utód | Robert Tillmanns |
| Született | 1915. szeptember 6. München |
| Elhunyt | 1988. október 3. (73 évesen) Regensburg |
| Sírhely | Rott am Inn |
| Párt | CSU |
| Házastársa | Marianne Strauß (1957. június 4. – 1984. június 22.) |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás | politikus |
| Iskolái | Lajos–Miksa Egyetem |
| Halál oka | szívelégtelenség |
| Vallás | katolicizmus |
| Díjak |
|
 | |
| Franz Josef Strauss aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Franz Josef Strauss témájú médiaállományokat. | |
Franz Josef Strauss (eredetileg Franz Josef Strauß), (München, 1915. szeptember 6. – Regensburg, 1988. október 3.) német politikus. A Bajor Keresztényszociális Unió Párt elnöke, Bajorország miniszterelnöke.
Élete
[szerkesztés]Egy azonos nevű német mészáros és Walburga asszony második gyermekeként született, 1915-ben, Münchenben. A Müncheni Egyetemen filológiát és történelmet hallgatott, 1935 és 1939 között. Közben, 1937-ben referensként belépett egy kerékpáros sportegyesületbe, de 1939-ben kilépett, mert a sport politikai propagandacélokra való felhasználásával nem értett egyet. A második világháborúban a Wehrmachtban harcolt a keleti és a nyugati fronton. A tüzérfőhadnagyi rangig vitte. Közben letette egyetemi államvizsgáit is. A háború után megtanult angolul és az amerikaiak segítségével tartományi CSU-főtitkár lett. 1957-ben házasságot kötött Marianne Zwicknagllal (1930–1984). Három gyermekük született, Max Josef, Franz Georg és Monika.
Politikai pályája
[szerkesztés]A háború után az amerikai megszállók megyei vezetőnek jelölték, és részt vett a Bajor Keresztényszociális Unió Párt (CSU) helyi megszervezésében. 1949-ben tagja lett az első német parlamentnek, a Bundestagnak. 1953-ban tagja volt Konrad Adenauer második kormányának.
Az 1960-as évek elején két botrányban is érintett volt, az egyik 1961-ben a Lockheed-ügy,[1] a másik 1962-ben a Spiegel-ügy.
1966-ban Kurt Georg Kiesinger kormányában ismét pénzügyminiszter lett.
Európai Egyesült Államok
[szerkesztés]Strauss az Entwurf für Europa című könyvében írt az európai egyesülésről. Hitt egy Európai Egyesült Államok létrejöttében.[2]
Magyar kapcsolatok
[szerkesztés]Franz Josef Strauss az 1960-as évek második felében, szövetségi pénzügyminisztersége idején érdeklődött a magyarországi gazdasági és politikai reformok iránt, elsősorban azért, mert a magyarországi fejleményekben lehetőséget látott a „szocialista tábor” megosztására.[3] 1966-ban és 1968-ban is igyekezett meghívást szerezni Magyarországra, egy „inkognitóban” teendő látogatásra. Strauss azonban politikusként gyakran tett radikális antikommunista és szovjetellenes kijelentéseket, ezért magyarországi meghívását, a Szovjetunióra és az NDK-ra való tekintettel is az MSZMP vezetése nem tartotta hasznosnak. Csak mintegy tíz év múlva, az enyhülés, valamint az NSZK és a „keleti tábor” közötti viszony javulásának idején, a gazdasági-kereskedelmi együttműködés fellendülésével változott a helyzet. Strauss 1977-ben újra jelezte látogatási szándékát Hamburger László bonni magyar nagykövetnek. Közölte: „sokat hallott a magyar vadászati lehetőségekről és a maga részéről szívesen látogatna magánemberként Magyarországra. Különösen örülne, ha ennek során megfelelő szintű partnerekkel politikai megbeszélést folytathatna.” Budapesti döntés után a nagykövet 1977. július 26-án a magyar kormány nevében meghívást adott át neki „magyarországi vadászatra, magánemberként”. A szeptemberi látogatás előtt az MSZMP KB Politikai Bizottsága döntött arról, hogy Kádár János a magyar KÜM javaslata ellenére nem találkozik Strauss-szal, de házigazdája Nagy János külügyminiszter-helyettes lesz, valamint tárgyalópartnerként fogadja őt Apró Antal, az Országgyűlés elnöke és Puja Frigyes külügyminiszter. Strausst sportrepülőgépén elkísérte Magyarországra Max Streibl pénzügyminiszter is, aki külön tárgyalt Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkárral a nyugatnémet/bajor–magyar kapcsolatokról, különösen az ipari együttműködésről.
Strauss az ezt követő évek során többször látogatott még Magyarországra vadászatra, és 1986 decemberében Kádár János is hivatalos találkozón fogadta őt. Erről a találkozóról Strauss meleg szavakkal emlékezett meg Grósz Károly miniszterelnök 1987-es hivatalos NSZK-beli látogatása alkalmával.[4]
Magyarul megjelent művei
[szerkesztés]- Kihívás és válasz; Kossuth, Bp., 1968
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Time magazine Archiválva 2013. június 24-i dátummal a Wayback Machine-ben 13 September 1976
- ↑ Beatrice Heuser, "The European Dream of Franz Josef Strauss", in Journal of European Integration History Vol. 3 No. 1 (Spring 1998).
- ↑ Schmidt-Schweizer - Dömötörfi
- ↑ Népszabadság
Források
[szerkesztés]- ↑ Népszabadság: Győri Sándor—Léderer Pál: Grósz Károly látogatása az NSZK-ban. Népszabadság, XLV. évf. 239. sz. (1987. október 10.) 3. o. (fizetős hozzáférés)
- ↑ Schmidt-Schweizer - Dömötörfi: Schmidt-Schweizer Andreas - Dömötörfi Tibor: Meghívás "vadászatra, magánemberként" - Franz Josef Strauss első látogatása Magyarországon, 1977. Történelmi Szemle, LIV. évf. 4. sz. (2012) 655–659. o. (fizetős hozzáférés)
- Biography (németül)
- Website with Strauss quotations (németül)
- "Plisch und Plum" caricature (1967) Archiválva 2007. február 24-i dátummal a Wayback Machine-ben Luis Murschetz (németül)
További információk
[szerkesztés]- Pálfy József: A "keményfejű" bajor, Franz Josef Strauss; Zrínyi, Bp., 1990
