Szerkesztő:Hamza
A Hamza Múzeum és Jász Galéria munkatársai szerkesztik a jászsági vonatkozású művészeti oldalakat.
A Hamza Gyűjtemény és Jász Galéria története:
Az 1995. július 15-én megnyitott képzőművészeti gyűjtőkörű kis múzeum gyűjteményével és kulturális kínálatával, immár közel másfél évtizede igyekszik szolgálni Jászberény és a Jászság lakóit, valamint az idelátogatókat. A közérdekű muzeális intézmény abból a képzőművészeti adományból szerveződött, melyet Hamza D. Ákos (1903-1993) festőművész, filmrendező 1987-ben Jászberény városnak és a Jászságnak ajándékozott, s mely festői életművének igen jelentős részét tartalmazza. Hamza D. Ákos életműve Magyarországtól távol, Párizsban, majd a brazíliai São Pauloban született. 36 évi brazíliai tartózkodás után 1989-ben települt haza. Hamza nagyapja, Hamza Pál jászberényi néptanító volt, így a festő gyermekévei nyarait e városban töltötte. Ez a kötődés indította arra, hogy utolsó lakhelyéül Jászberényt válassza, ahol haláláig, 1993-ig élt.
Az 1987-es ajándékozást követően az adomány a Jász Múzeum gyűjteményébe került mindaddig, míg Hamza D. Ákos kifejezett kérésére 1991 decemberében át nem szállították azokat a Gyöngyösi út 7. szám alatti lakóházba. A későbbiekben ez az épület lett nemcsak a festői életmű, hanem a hagyaték egészének otthona. Ma három szobában állandó kiállításon láthatják az érdeklődők a Hamza D. Ákos festészetét reprezentáló válogatást – mintegy 35 festményt – valamint 9 fa kisplasztikát s néhány személyes tárgyát. A Hamza-hagyatékkal ugyancsak a város tulajdonába került Hamza Lehel Mária több száz divatrajza. Ebből az anyagból a negyedik szobában helyeztek el kiállítási anyagot.
Sajnos a szűkös kiállítótér miatt hiányzik az állandó kiállításból Hamza D. Ákos filmrendezői munkásságának bemutatása, jóllehet, az 1930-40-es évek sikeres és elismert rendezőjeként tartja számon a magyar filmtörténet. A gyűjtemény számos dokumentummal rendelkezik ezzel kapcsolatban. A múzeum épp e hiány pótlására adta ki – együttműködve a Magyar Filmarchívummal – a Képek fekete-fehérben c. kötetét, mely valójában tudományos igénnyel készült filmográfia, felöleli Hamza filmes tevékenységének valamennyi fellelhető adatát, és tartalmazza Hamza személyi bibliográfiáját.
A Hamza hagyatékkal a múzeum gyűjteményébe került Hamza Lehel Mária szüleinek – Lehel Mária festőművész és Lehel Ferenc festőművész, művészeti író –több műtárgya és számos dokumentuma is. A múzeum működtetéséhez kezdetben az a magánalapítvány – a Hamza Múzeum Alapítvány – biztosított szerény anyagi hátteret, melyet Hamza Lehel Mária, a művész felesége hozott létre. A magánalapítvány több, mint öt évig működtette a köztulajdonban lévő műalkotások gyűjteményét.
Az alapító Hamza Lehel Mária különös körültekintéssel választotta és kérte fel az alapítvány kuratóriumának tagjait, hisz mindenképp biztosítani akarta az ajándékozáskor megfogalmazódott cél megvalósulását: a Hamza-gyűjteménnyel a Jász Képtár megalapozását. Így kapott felkérést Tálas László megyei múzeumigazgató, Varga Sándor nyugalmazott nagykövet, Terjék Mihály nyugalmazott nagykövet, Bartos Nándor mérnök, Búzás Sándor tanár, Deme Mária főiskolai docens, dr. Dobos László közgazdász-szociológus, Hamza Enikő közgazdász, Tóth János múzeumigazgató, dr. Magyar Levente polgármester (Jászberény), Sisa József iparművész, Szikra Ferenc polgármester (Jászárokszállás), Török Sándor polgármester (Jászapáti). A jogi segítő az alapító felkérésére dr. Knorr János ügyvéd volt.
A magánvagyon azonban – jelentősebb folyamatos támogatás híján – egyre apadt, s hovatovább a múzeum jövője is veszélybe került. Jászberény város – miután a jászsági települések lemondtak a hagyaték rájuk eső részéről Jászberény javára – komoly és fontos döntést hozott, mikor a kizárólagos tulajdonába került műtárgyak érdekében a múzeum támogatásáról és egyben működtetéséről döntött. E döntést segítette, hogy "A Jászságért" Alapítvány is lemondott kedvezményezetti jogáról, mely szerint a magánalapítvány megszűnését követően átveszi a Hamza-hagyaték kezelését, illetve az alapítvány vagyonát. Ez egy háromoldalú megállapodás keretében történt, melyet Jászberény város, a Hamza Múzeum Alapítvány, illetve "A Jászságért" Alapítvány képviselői írtak alá.
A város Önkormányzata 2000-ben létrehozta a Hamza Múzeum és Jász Galéria Közalapítványt, s ezzel biztosította a múzeum további működtetését. A Közalapítvány kuratóriuma kezdetben öt főből állt, elnöke dr. Kertész Róbert a Damjanich János Megyei Múzeum igazgatója, alelnöke dr. Stanitz Károly alpolgármester lett. A kuratórium további tagjai dr. Dobos László, "A Jászságért" Alapítvány delegáltja, dr. H. Bathó Edit a Jász Múzeum igazgatója, valamint Nagy András gimnáziumi igazgató, Jászberény város Önkormányzata Oktatási- és Közművelődési Bizottságának elnöke. A kuratóriumban 2003-ban újabb változások történtek. A legfontosabb módosítás az volt, hogy az addig funkcióhoz kötött kuratóriumi tagságot felváltotta a személyeknek szóló felkérés. Az új kuratóriumot az Önkormányzat szintén nagy körültekintéssel állította össze. Így a kuratórium elnöke dr. Stanitz Károly főigazgató-helyettes (SZIE-JFK), alelnöke Szikra István villamosmérnök lett, tagjai pedig: Piroskáné dr. Kertész Ilona jogász, Hortiné dr. Bathó Edit múzeum igazgató, dr. Horváth László, a JNSZ megyei múzeumok igazgatója, dr. Dobos László, "A Jászságért" Alapítvány és a Jászok Egyesülete ügyvivője, dr. Rédei István jogász. A jogi segítségnyújtásra a kuratórium ismét dr. Knorr János ügyvéd urat kérte fel. A Közalapítvány ekkor négy alkalmazottal működteti a múzeumot: 1 fő igazgató (B. Jánosi Gyöngyi), 1 fő múzeumi népművelő, 1 fő adminisztrátor és 1 fő részmunkaidős teremőr, takarító.
A Közalapítvány bejegyzése után Alapító Okiratának megfelelően megkezdte működését. A számára kijelölt feladatokból azonban csak a Hamza-hagyatékra vonatkozóakat tudja teljesíteni. A Jász Képtár (Jász Galéria) létrehozását, a Jászsághoz kötődő képzőművészek állandó kiállítását – mely működésének másik nagy területe lenne – a mai napig nem tudta megvalósítani. Ennek oka elsősorban az, hogy a jelenlegi épület e feladat megoldására alkalmatlan.
A múzeum 2002-ben kapott működési engedélyt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától. A működési engedély megjelöli a múzeum gyűjtőterületét, amely a Jászság 18 települése.
A Hamza Múzeum alaptevékenysége a rábízott gyűjtemény őrzése, nyilvántartása, lehetőség szerinti gyarapítása, feldolgozása és az, hogy azt kiállítások keretében széles körben bemutassa. Alaptevékenységéhez tartozik a Jászság képzőművészi értékeinek kutatása, valamint a kutatások eredményének publikálása. Jó kezdeményezésnek bizonyult az a könyvsorozat, mely a Jászsághoz kötődő művészek életét és munkásságát dolgozza fel. Így megjelentek a Hamza monográfián kívül a Hamza filmográfia, Gy. Riba János élete és festészete, Benke László élete és festészete, Vuics István élete és festészete, valamint Makay József élete és festészete című monográfiák. Emellett a múzeum közreműködött a Litkei József festőművész életét és munkásságát bemutató kötet megjelentetésében is.
A könyvsorozat kiemelkedő darabja a Jászsági festők arcképcsarnoka című kislexikon, mely az 1900-as évektől napjainkig tartó időszak klasszikus és kortárs művészeinek adatait tartalmazza. A múzeum tíz éves fennállását követően 2006-ban megjelentette Jubileumi Évkönyvét, majd 2007-ben a Jászság egyik legkülönlegesebb képzőművészeti kincsét, Aba-Novák Vilmos falfestményeit bemutatva a Jászszentandrási templom freskói című képes albumot is. Külön elismerésnek tekinti a múzeum, hogy a New York-i Frick Art Reference Library a múzeum internetes anyagából valamennyi kötetet megrendelte.
A kis múzeum azonban nem elégedett meg az alapszolgáltatások biztosításával, hanem mindig törekedett arra, hogy a képzőművészet területén további rendezvényekkel, időszaki kiállításokkal, ismeretterjesztő előadásokkal, galériabuszok indításával minél szélesebb képzőművészeti kínálatot biztosítson a város, illetve igény szerint a jászsági települések lakóinak.
Pályázatok kiírásával és kiállítási lehetőség biztosításával próbálta a helyi alkotókat is segíteni, és ugyanúgy a középiskolás diákok bemutatkozását is. Segített létrehozni és támogatja a fiatal képzőművészekből álló Hamza Studiót és együttműködik a Jászsági Képzőművészet-barátok Egyesületével.
Tevékenységéről gyakran írnak nem csak a helyi lapok, hanem szakmai folyóiratok is. Bár nem az országos múzeumi hálózat tagja, szakmai kapcsolatai vannak más múzeumokkal és a Pulszky Társasággal.
A múzeumnak megnyitása óta számos segítője van, akik anyagi és erkölcsi támogatásával érte el eredményeit. Támogatóinak száma egyre gyarapszik, melyet a múzeumban folyó munka elismerésének is lehet tekinteni.
Különösen fontosak a gyűjtemény gyarapításához felajánlott műtárgyak, hisz erre a múzeum költségvetésében eddig soha nem volt keret. Ezért meg kell említeni Litkeiné Fábián Rózsát, Vuics István örököseit, ifj. Benke Lászlót, dr. Riba Magdolnát, Máté Györgyöt, Palkó Tibort, a Palotásy János Zeneiskolát, Sáros András családját, Tősér Bélát, Telek Bélát és a Hamza Studió tagjait, akik jelentős számú és értékű alkotást ajánlottak fel a múzeum gyűjteményébe.
A Hamza Múzeum támogatói és a Képzőművészet-barát Klub tagjai a Jász Képtár létrehozásának segítésére 2004-ben létrehozták a Jászsági Képzőművészet-barátok Egyesületét. Az Egyesület a civil szervezetek jogaival és lehetőségeivel élve támogatni kívánja a jászberényi és jászsági képzőművészet ügyét és a Hamza Múzeum célkitűzéseit. A több mint 60 alapító taggal rendelkező, mára közel 100 főt számláló Egyesület a művészet bástyája lehet a kistérségben, s ez a múzeum hatékonyságát is befolyásolja.
Sajnos a múzeum épülete valójában alkalmatlan a nagyobb rendezvények lebonyolítására és nagyszabású időszaki kiállítások megrendezésére. Egy megfelelő épületben a múzeum tevékenysége kiszélesedhetne, s folyamatosan új és jelentősebb kiállításokkal, közösségeknek helyet adva működhetne. A múzeum tágasabb épületben történő elhelyezésének gondolatát sokan támogatják Jászberényben. Reméljük, hogy ez a közeljövőben meg is valósulhat. {{Segítséget kérek|}}
Sziasztok!
Új vagyok. Szerkesztettem négy oldalt. Szerintem elég informatív és használható. Kaptam levelet a Wikitől, hogy kér valamilyen jogosítványt, hogy mi alapján töltöttem fel a képeket.
Mi egy múzeum vagyunk és célunk a tájékoztatás. Fontos, hogy sok emberhez eljussunk és közkincsé váljanak az adataink.
Természetesen az igazgatónk is támogat ebben. Beleegyezett az adatok ilyen célú felhasználásába. Írtunk is a megadott címre egy ilyen igazoló levelet. Ez elég? Vagy egyszer csak azt látjuk, hogy leveszik a képeinket??
Kaptam ilyen levelet is, hogy nem elég enciklopédikus az irományunk. (A Hamza Studio szócikknél főként.) Változtattam rajta. Honnan fogom tudni, hogy amit írtam, az jó? Fogok kapni levelet?
Köszönöm a segítségeteket: Nagy Tamás (hamza)