Szerkesztő:Gymate/IC+
| MÁV IC+ | |
 | |
| Pályaszám | |
| prototípus:
Bpmz 20-91 400–401 többcélú: Bbdpmz 84-91 400– | |
| Általános adatok | |
| Gyártó | 2012–2014: MÁV-GÉPÉSZET Zrt. 2014–: MÁV-START Zrt. |
| Gyártásban | 2012–2013 2017– |
| Szolgálatba állás | prototípus: 2014 többcélú: 2018. december 8. |
| Darabszám | 2 (prototípus) 20 (többcélú; gyártásban) 50 (normál; tervezett) db |
| Műszaki adatok | |
| Nyomtávolság | 1435 mm |
| Fékezés | DB és UIC vészfékáthidaló-rendszer |
| Teljesítmény | |
| Névleges | 55 kW |
| Engedélyezett legnagyobb sebesség | prototípus, többcélú: 200 km/h normál (tervezett): 160 km/h km/h |
| Ütközők közötti hossz | 26 400 mm mm |
| Fékek | |
| Típusa | EP |
| Kiegészítőfék | mágneses sínfék |
| Villamos vontatás | |
| Áramellátás | 1000 V 16 2/3 Hz; 1500 V 30–51 Hz; 1500 V DC; 3000 V DC; 3000 V 50 Hz |
| Kocsi / Motorkocsi | |
| Ülőhelyek száma | prototípus: 80
nemzetközi többcélú: 37 + 10 családi + 3 kerekesszékes belföldi többcélú: 52 + 10 családi + 2 kerekesszékes normál 2. osztály (tervezett): 52 + 2 kerekesszékes normál 1. osztály (tervezett): 17 + 8 prémium + 12 csendes + büfé db |
| Alacsony padlós rész | 0 % |
| Osztályok | prototípus: 2.; többcélú: 2.; normál (tervezett): 1. vagy 2. |
| Hasznos tömeg | 48,5 + 1 t t |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az IC+ egy InterCity- és EuroCity-forgalomra szánt személykocsitípus-család, melyet 2014 januárjáig a MÁV-GÉPÉSZET Zrt.[1] tervezett és gyártott, azóta pedig a MÁV-START Zrt. gyárt a Szolnoki Járműjavítóban. A kocsik a MÁV-START saját felhasználására[2], nagyrészt külföldi alkatrészekből készülnek. Az első tervek közt 20 többcélú – kerékpárszállításra alkalmas, akadálymentes –, illetve 50 normál kocsi gyártása szerepelt. A normál kocsik két prototípusa 2014-ben, két éves késéssel készült el. A sorozatgyártás a többcélú kocsikkal indult, 2018-ban, öt éves késéssel.[2] A kocsik nevével megegyező vonatnem bevezetését is tervezték.[3]
Története
[szerkesztés]Okok
[szerkesztés]Öregedő járműpark
[szerkesztés]A MÁV az IC+-kocsik tervezése előtt nagyobb mennyiségben utoljára 1998-ban vásárolt távolsági személykocsikat[4], holott a távolsági járművek átlagéletkorának szinten tartásához évente körülbelül 150 kocsit kellett volna beszerezni.
//Egyébként az utolsó, magyar gyártónál elkészült, új gyártású személykocsik a dunakeszi üzemből gördültek ki. Az ezredforduló környékén (1999–2002) az osztrák vasút (ÖBB) megrendelésére fekvőhelyes kocsik, az olimpia lázában égő görög vasutaknak (OSE) intercity forgalomra alkalmas ülőhelyes járművek, a svájci HUPAC társaságnak pedig kísérőkocsik épültek a RoLa-vonatokhoz. A magyar vasút utolsó, új gyártású személykocsijai a DWA licence alapján Dunakeszin gyártott fülkés, Z1 típusú (19-91.300 és 21-91.300 sorozat) személykocsik voltak, amelyek utolsó példányait 1998-ban vehette át megrendelője, a MÁV.[5]
Mivel ez nem történt meg, a magyar vasút járműparkja a 2010-es évekre jelentősen elöregedett.
//Márpedig új járművekre szükség van. A személykocsipark átlagéletkora közel 30 év.[6]
A MÁV-GÉPÉSZET ezt felismerve egy új, hazai és nemzetközi igényeknek megfelelő vasúti kocsitípus megtervezését és megépítését javasolta. Az IC+-nak elkeresztelt vasúti kocsi két prototípusát a Szolnoki Járműjavítóban szándékoztak megépíteni, mely ekkor a MÁV-GÉPÉSZET tulajdona volt. A vállalat vezetői az 1994 óta szünetelő magyar vasúti személykocsigyártás feltámasztását tűzték ki célul, mellyel a hazai járműgyártási iparág szereplőinek kívántak partnerséget nyújtani.[7][8][9]
//De ez egyáltalán nem biztos. Információink szerint a Startnál akár négyszáz korszerű IC-vagont (illetve az ennek megfelelő kapacitású IC-motorvonatot) is szívesen látnának. Ekkora tortából pedig juthatna mindenkinek.[8]
//Az ünnepségen Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a támogatási szerződés aláírása fontos mérföldkő a vasúttársaság számára: "Mindannyian jól tudjuk, hogy a 30 év feletti átlagéletkorú járműállomány megfiatalítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a nemzeti vasúttársaság olyan szolgáltatói szemléletű társasággá váljék, amely feladataihoz megfelelő színvonalú eszközökkel is rendelkezik. Személyszállítási leányvállalatunk egyik legnagyobb árbevétel-növelési lehetősége éppen a nagyvárosok közötti IC-szolgáltatás színvonalának fejlesztése, e téren különösen fontos tehát, hogy versenyképes alternatívát nyújtson az egyéni közlekedéssel szemben".[10]
Az előd
[szerkesztés]
A Bombardier MÁV Kft. 2008-ban 10 darab 3G IC-kocsit gyártott a Dunakeszi Járműjavítóban Schwarz István vezetése alatt. Schwarz István később a MÁV-START-hoz került, közvetlenül Csépke András vezérigazgató helyetteseként, aki a MÁV-GÉPÉSZET vezérigazgatója volt[11], így alkotta meg az IC+-ot.
számos helyen IC3+-ként hivatkoznak rá[7][12], mintha a folytatása lenne
//Kívülről pont úgy néznek ki, mint a 3G IC-kocsik. Nem is kellett sokat bajlódni a Photoshoppal, hogy előállítsák az „IC+” látványtervét
//A kocsik nem mellesleg megszólalásig hasonlítanak a Bomberdier által Dunakeszin (át)épített 3G IC-kocsikra. A hírek szerint nem véletlenül: a MÁV-GÉPÉSZET a 3G IC-kocsikat tervező szakembereket csábította át Szolnokra.
//A hasonlóság nem a véletlen műve. Az „IC+” meglehetősen közeli rokonságban áll a képek szerint a harmadik generációs IC-kocsikkal[11]
//Ez akár pikánsnak is tűnhet első pillanatban, hiszen az ugyancsak MÁV érdekeltségű (igaz, itt csak kisebbségi tulajdonos a vasúttársaság) dunakeszi járműjavítóval már 2006-ban szerződtek egy hasonló, korszerű IC-kocsikat eredményező projektre. Ennek keretében 2008-ban el is készült tíz , harmadik generációsnak nevezett vagon. A Bombardier Transportation MÁV Kft. többségi tulajdonosának, a kanadai-német Bombardiernek Budapesten tárgyaló vezetői néhány napja erősítették meg, hogy – más üzletek mellett – érdekelné őket a 3G IC-kocsikra annak idején kikötött ötvendarabos opció lehívása.
//Ezek a járművek elvileg felújításként készülnek a csaknem kétharmadrészt a Bombardier, 25 százaléknál hajszállal nagyobb részben a MÁV és 10 százalékban a dolgozók által tulajdonolt Kft.-ben, de a forgóvázak kivételével gyakorlatilag új építésű kocsikról van szó.
Célok
[szerkesztés]Magyar gyártás, hazai beszállítók
[szerkesztés]//A Gépészet úgy tervezi, a részegységek és alkatrészek zömét hazai beszállítóktól vennék, a megépítés költségeit pedig saját erőből és uniós pályázatokból fedeznék.[8]
//Stósz István elmondta, sok hazai vállalkozással állnak kapcsolatban, akik hazai megrendelések hiányában külföldre értékesítik termékeiket, melyek egyébként igen jó minőséget képviselnek.[2]
//A sorozatgyártás megvalósulása esetén lehetőség nyílik a 18 éve szünetelő hazai járműgyártás újraindítására, amely közel 200 munkahely megtartásával és további 100 fős munkahelybővítéssel számol, a járműgyártási iparág – köztük hazai cégek – szereplői számára kínálva partnerséget.[10]
//Ez a telephelyen várhatóan 150-200 főnek jelentene munkát és ugyanennyinek a beszállítóknál. Mivel a személyszállító vasúttársaság személykocsicsaládban gondolkodik, kedvező esetben rendelhet a szolnoki IC-ből a fenti mellett első osztályú, étkező- és vezérlőkocsikat is. Információink szerint ilyen komfortfokozatú IC-személyvagonok beszerzésére kíván tendert kiírni a GYSEV is, amelyen természetesen a MÁV-Gépészet is indulni kíván.[6]
//Az IC+ kocsik hazai gyártásának köszönhetően új munkahelyek is létrejönnek, sorozatgyártás esetén mintegy kétszáz új munkahellyel számol a cég, amelyek a fogyatékossággal élők számára is elérhetőek lesznek.[13]
//Csépke András, a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. vezérigazgatója kifejtette, hogy "Az IC+ kocsik sikeres megvalósítása lehetőséget nyújt a házon belüli innovációs lehetőségek eredménytermelő képességének kiaknázására, továbbá, ezáltal felkészülünk arra, hogy eredményesen részt vegyünk a MÁV Csoport járműmegújítási programjában".[10]
//A beruházás értékének akár a 80 százaléka is származhat hazai beszállítóktól, de a tárgyalások még folynak.[3]
//A Gépészet szolnoki üzemében készítené a kocsikat, vagyis itt is, és Dunakeszin is egy alapvetően járműjavításra való gyár kapna, ha úgy tetszik, kiegészítő megrendelést. Félreértés ne essék, ezek az üzemek alkalmasak kocsik összeszerelésére, a hazai vasútijármű-gyártás története tele van ilyen történetekkel, a mai piaci helyzetben ráadásul égetően szükségük is volna a megbízásokra. Mégis állítható, hogy akár mindkét gyár boldoggá lenne tehető egy-egy közepes méretű, lehetőleg folyamatos munkát adó startos megrendeléssel. (Szebben mondva: segítség lenne a munkahelyek megőrzésében.) Sőt bőven jutna tér a fővonalak kiemelt vonatai között a motorvonatoknak is. Ha már a munkahelyeknél és a hazai vasútijármű-gyártásnál tartunk, egy esetleges stadleres rendelésnek is lehetne ilyen haszna: a svájci cég összeszerelő-üzemmel bővítené a szolnoki (de a Gépészet patinás járműjavítójától eltérően új, zöldmezős beruházásban épült) gyárát.[8]
//Mindaddig az esélyegyenlőségi előírásoknak is megfelel a vállalat, így rész-munkaidőre, távmunkára és fogyatékossággal élők részére is hoz létre új munkahelyeket.[14]
//Ha lesz sorozatgyártás, a MÁV-Gépészet Zrt.-nél, illetve a MÁV Csoportnál lehetőség nyílhat majdnem kétszáz új munkahely létrehozására, ezen felül a hazai járműipari beszállítóknál további 200-250 munkahely jöhet létre – jelezte a vezérigazgató.[15]
//A MÁV 2012 januárjában jelentette be, hogy két IC+ kocsi építésével újraéled a 18 éve szünetelő magyarországi járműgyártás.[15]
Finanszírozás
[szerkesztés]A projekt finanszírozásába a MÁV-GÉPÉSZET saját erőforrásai mellett uniós források bevonását is tervezi. A MÁV-GÉPÉSZET célja, hogy a külföldi beszerzési forrásokkal összevetve versenyképes áron kínált termékkel vegyen részt a MÁV-START tervezett járműkorszerűsítési programjában.[7]
//A kérdés persze a finanszírozás. Hivatalosan se újabb dunakeszi, se szolnoki vagonokra, se motorvonatokra, se semmilyen más IC-járműre nincs még megrendelés, és úgy tudni, a MÁV-os vagy kormányzati vezetők fejében sincs még döntés valamelyik változat mellett. (Az persze biztos, hogy az elővárosi közlekedésen kívüli egyetlen igazán perspektivikus személyszállítási szegmensben előbb-utóbb le kell cserélni a kiöregedő kocsiparkot.) Ennek fényében mindenképp figyelemre méltó, és ha úgy tetszik a nagy MÁV szétdarabolása egyik eredményének tekinthető, hogy a MÁV Gépészet vezetése ilyen önálló cselekvéssel próbálja előre mozdítani saját helyzetét, ahelyett, hogy kizárólag a MÁV illetve a Start megrendelésére várna.[8]
Gyártás
[szerkesztés]//
- korszerű többcélú terek alkalmazása a vezérlőkocsiban (nagy méretű csomag elhelyezését biztosító csomagtartó, kerékpártartók),
- vezérlőkocsis vonat-összeállítás,
- nagy intelligenciájú, távfelügyeleti rendszerrel egybeépített vonat/kocsi vezérlő és diagnosztikai rendszer,[11]
Egyedi vonatnem
[szerkesztés]//Az ünnepségen Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a támogatási szerződés aláírása fontos mérföldkő a vasúttársaság számára: "Mindannyian jól tudjuk, hogy a 30 év feletti átlagéletkorú járműállomány megfiatalítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy a nemzeti vasúttársaság olyan szolgáltatói szemléletű társasággá váljék, amely feladataihoz megfelelő színvonalú eszközökkel is rendelkezik. Személyszállítási leányvállalatunk egyik legnagyobb árbevétel-növelési lehetősége éppen a nagyvárosok közötti IC-szolgáltatás színvonalának fejlesztése, e téren különösen fontos tehát, hogy versenyképes alternatívát nyújtson az egyéni közlekedéssel szemben".[10]
//A távolsági forgalomban új vonatnemet vezetnek be, az IC Pluszt. Ezek 2019-től kétórás ütemben fognak közlekedni. A hagyományos IC-k viszont a jelenleginél több helyen állnak majd meg. Ezzel párhuzamosan egyes fővonalakon bevezetik a 160 kilométer per órás közlekedést, így a debrecenin is. Az IC Pluszok többcélú termes kocsijaiban tilos lesz a mobiltelefonálás – tehát már a 2011 óta formálódó IC+ kocsikról beszélünk; az első húsz járművet 2018 márciusa és szeptembere között adja ki Szolnok.[3]
//IC+ vonatnem is lesz: ritkább megállásokkal (azaz a klasszikus intercity lesz ez, a klasszikus gyorsvonatok pedig sima IC-ként fognak majd futni, amikor meglesz a megfelelő méretű járműállomány)[16]
Más gyárak
[szerkesztés]//A kiváló üzemeltetési és utastapasztalatokat begyűjtő hatvan Flirt motorvonat szállításával, ezek pusztaszabolcsi karbantartásával és szolnoki alumíniumkocsitest-üzemével tekintélyt kivívó svájci Stadler például nem is titkolja, hogy szívesen szállítaná a Flirtök hosszabb távú utazásra berendezett, IC-verzióját, de egy esetleges tender alighanem versenytársai érdeklődését is felkeltené.[8]
Előkészületek, tervezés
[szerkesztés]//Érdekes közlemény jött a MÁV-tól: a cég igazgatósága elfogadta leányvállalata, a MÁV Gépészet kezdeményezését, hogy a járműfenntartó és -javító cég építsen két korszerű InterCity-kocsit. Tehát nem megrendelésről van szó, a szövegben még csak ígéret sincs ilyesmire, csupán a Gépészet önálló pilotprojektjének támogatásáról.[8]
//A hónap végén indulhat két másodosztályú Inter-City vasúti személykocsi prototípusának gyártása a MÁV-Gépészet Zrt. szolnoki bázisán. Az egyenként mintegy 320 millió forintba kerülő járműveket a tervek szerint 2012 végén levizsgáztatva veszi át a MÁV-Start Zrt.
//A MÁV Zrt. igazgatóságának jóváhagyásával megkezdődött két másodosztályú IC+ személykocsi tervezése a MÁV-Gépészet Zrt.-nél. A vasúti járművek javításával, karbantartásával és felújításával foglalkozó leányvállalat önerőből finanszírozza a kocsinként 320 millió forint körüli költségeket, de uniós támogatásra is pályázik. „Ez az ár jóval alacsonyabb annál, mint amilyen ajánlatokat a MÁV-Start a nemzetközi piacról beszerzett” – mondta Zaránd György, a MÁV-Gépészet vezérigazgatója a beruházás ismertetésekor.
//A gyártás szeptember végén kezdődik a közelmúltban felújított, kibővített és motorvonat összeszerelésre is alkalmassá tett szolnoki járműjavítóban.
//Lesz hamarosan IC-felújítási pályázat is.[6]
//A projekt tervezői kapacitása jelenleg nyugdíjas tervező vezetésével lelkesen végzi feladatát. A húsz fős csapatban fiatalok is jelentős szerepet vállalnak. Együtt egy közös csapatként tanulják az idősebb kollegáktól a szakma rejtelmeit. A Társaság célja, hogy egy mentorprogram keretében a fiatal tervezőket aktívan bekapcsolja a vasúti járműgyártás, karbantartás, továbbá a K+F+I tevékenységek körébe[5]
//A Sopronban zajló vasúti konferencia második napja Stósz István előadásával kezdődött. A MÁV-Gépészet járműfőmérnökség vezetője bemutatta a tervezett kocsicsaládot, és ismertette a főbb paramétereket.
//Az ülőhelyek foglaltságát elektronikus rendszer jelzi majd a fedélzeten, és természetesen wifi elérhetőség is lesz. A MÁV-Start kérésére a belső berendezés „mediterrán színvilágot” kap majd.
//Október végén megkezdődik Szolnokon a két prototípus alváz-összeszerelése. Jelenleg az ehhez szükséges előkészületek zajlanak, úgy mint az eszközgyártás és beszerzés. A tervek szerint 2012 nyarán kezdődhetnek meg a típusvizsgálatok, a sorozatgyártás megindítását pedig 2013-ra tervezik. A MÁV-Gépészet a jövőben az IC+ projekt mellett is komoly szerepet szán a szolnoki javító- és gyártóbázisnak.[2]
A két prototípust 2012 márciusában tervezték befejezni és bemutatni.[11][8][9][6][14][17]
Az "IC+" tervezett járműcsalád első két tagja a tervek szerint még 2012-ben elkészül, és a hatósági engedélyeztetés után jövőre már utasokat szállíthat a belföldi és a nemzetközi forgalomban egyaránt.
A prototípus kocsik
[szerkesztés]Finanszírozás
[szerkesztés]2012. január 31-én a Szolnoki Járműjavítóban a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. aláírta a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel (NFÜ) az Új Széchenyi Terv keretében elnyert támogatási szerződést. Ezzel egy időben került sor a megfelelőség értékelési megállapodás aláírására is a TÜV Rheinland InterCert Kft. képviselőjével.[14]
//A Gazdasági Operatív Programból támogatott, 200 km/h megengedett sebességű kocsik innovációs fejlesztéséről szóló projekt elszámolható költsége 1,4 milliárd forint, amelyből 462 millió forintot tesz ki az Európai Unió támogatása. A vállalat komplex technológiai innovációjának támogatására irányuló összegből, valamint a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. saját pénzügyi forrásából a szolnoki összeszerelő műhelyek felszereltsége új eszközökkel is bővül a járművek leendő tulajdonosa, a MÁV-START Zrt. vezetése által megfogalmazott minőségi jellemzők biztosítása érdekében.[14]
//Bemutatták az „IC+” fantázianevű személykocsi látványtervét és támogatási szerződést kötött a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. A két prototípus járműhöz összesen 462 millió forint támogatást kap a magyar társaság az EU forrásaiból.
//„A Gazdasági Operatív Programból támogatott, 200 km/h megengedett sebességű kocsik innovációs fejlesztéséről szóló projekt elszámolható költsége 1,4 milliárd forint, amelyből 462 millió forintot tesz ki az Európai Unió támogatása. A vállalat komplex technológiai innovációjának támogatására irányuló összegből, valamint a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. saját pénzügyi forrásából a szolnoki összeszerelő műhelyek felszereltsége új eszközökkel is bővül a járművek leendő tulajdonosa, a MÁV-START Zrt. vezetése által megfogalmazott minőségi jellemzők biztosítása érdekében”[11]
//A kocsikra szánt 1,4 milliárd forintból 462 milliót az Európai Unió adott, a többi a Gépészet forrása. Persze egy IC+ kocsi nem kerül 700 millióba, a prototípusokat ki kellett fejleszteni, a termelőkapacitásokat létre kellett hozni, eszközöket és szoftvereket kellett fejleszteni. Számítógépes modellt dolgoztak ki, hogy különféle kocsi számú ingavonati konfiguráció esetén milyen mértékű energiaemésztés szükséges a vontató pótkocsikon, az első, második, és így tovább besorolású kocsiknál. A nagysebességű TSI-tanúsításokhoz ez elengedhetetlen. Szintén létrehoztak egy adatbázist, ami a fejlesztést támogatja.
//Az európai uniós támogatási időszak 2011. augusztus 12-én kezdődött és 2013. március 30-án zárult le. A sajtó előtt 2012. január 31-én jelent meg a Gépészet a kocsikkal, ekkor a tetőelemek és néhány nagyobb alkatrész már felismerhető valójában állt a szolnoki csarnokban. E jeles alkalommal az öltönyös menedzserek azt ígérték, hogy a két prototípus 2012-re elkészül, és a hatósági vizsgák teljesítése után 2013-ban szolgálatba is áll. Egyúttal két fontos dokumentumot is aláírtak.[5]
//A két, most próbázó IC+ kocsi gyártása 1,4 milliárd forintba került, amelyhez az Európai Unió 462 milliós támogatást adott.[18]
//Az 1,4 milliárd forint költséggel járó projekt része az Új Széchenyi Tervnek, és elnyerte az Európai Unió 462 millió forintos támogatását.[15]
Gyártás
[szerkesztés]//A Támogatási Szerződéssel egy időben megtörtént a TÜV Rheinland Csoport magyarországi leányvállalatának képviselőjével a Megfelelősség Értékelési Megállapodás aláírása is.[14]
//Projektindító Szolnokon. Balról jobbra: Siba Ignác, az NFÜ főigazgatója; Csépke András, a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. vezérigazgatója; Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója és Szarka László, a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatója
//„A MÁV-GÉPÉSZET a támogatási szerződés keretében vállalta, hogy a beruházással létrehozott termelő kapacitásokat, információs technológiai fejlesztéseket a projekt befejezését követő 5. év, azaz 2018 végéig fenntartja, illetve teljesíti. Mindaddig az esélyegyenlőségi előírásoknak is megfelel a vállalat, így rész-munkaidőre, távmunkára és fogyatékossággal élők részére is hoz létre új munkahelyeket.”
//A kocsik két prototípusa még idén elkészül és a tervek szerint – a szükséges hatósági engedélyek megszerzése után – az utazóközönség is találkozhat a járművekkel.[11]
//Véleménye szerint a jelenleg próbafutásukat teljesítő IC+ kocsik nem maradnak el a menzetközi színvonaltól Ungvári Csaba szerint, épp ezért megérné a sorozatgyártást is folytatni, erről a jövő év elejéig döntés születhet. Ezzel a gyártó és az utazóközönség egyaránt jól járna: a járműjavító kapacitását kihasználnák, és korszerűbb szerelvényeken utazhatunk majd.[18]
Szolnoki bemutató
[szerkesztés]A 2012-es határidőt meghaladva, végül 2013. május 9-én mutatták be a Szolnoki Járműjavítóban a sajtó számára a prototípus IC+-okat. Ekkor az egyik kocsi 90, a másik pedig 60%-os készültségi állapotban volt: mindkét kocsi fényezett állapotban volt, az első utasterébe pedig a padló, a válaszfalak, a poggyásztartók, a műanyag burkolati elemek, a légcsatornák, az ülések és az asztalok voltak beépítve. A mellékhelyiségek kialakítása, a kézifék és a kapcsolószekrények beépítése, illetve az alváz alatti szerelvényezés ekkor még egyik kocsin sem történt meg. Ekkor egy hónapon belül tervezték fogóvázra helyezni a kocsikat, továbbá üzembe helyezni a feljáróajtókat és a klímaberendezést, és azt ígérték, a típusvizsgálatok 2013 nyarán fognak indulni.[15]
szolnok bem https://www.youtube.com/watch?time_continue=1&v=l1JqOoOMBWk
Az utasok a tervek szerint év végén találkozhatnak először a hazai gyártású, korszerű személyszállító vagonokkal.
//A bemutató kitűnő példája annak, hogy egy tradicionális magyar vállalat, a 170 éves magyar vasút egy több mint 100 éve működő telephelyen tud újat nyújtani, és megtalálja azokat a lehetőségeket, amivel a modern kornak megfelelő utazási igényeket is ki tudja elégíteni - mondta Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára a bemutató alkalmából rendezett sajtótájékoztatón.
//Az utasok a tervek szerint év végén találkozhatnak először a hazai gyártású, korszerű személyszállító vagonokkal.
//Szalay Ferenc, Szolnok fideszes polgármestere azt emelte ki, hogy a városban generációk nőttek fel vasútgépészeti szakemberként, és a vasutas családokban meglévő szakértelemre alapozva egy kiválóan működő céggé vált napjainkra az egykori járműjavító.[15]
//Az első kocsi egy év késéssel, 2013 júniusának második hetében készült el, és ugyanekkor indult el a klímaberendezés vizsgálatára.[13]
Engedélyezés
[szerkesztés]A két Bpmz betűjelű vasúti kocsit elkészültük után Ausztriában a legkülönfélébb próbáknak és teszteknek tették ki. A bécsi Rail Tec Arsenal vizsgálóközpontban szélcsatorna- és hőtesztnek vetették alá az előbb elkészült kocsit,[19][20][21] majd a Bécs–Salzburg-vasútvonalon végeztek vele nagy sebességű próbafutást és fékteszteket.[5]
//A világ legnagyobb szélcsatornájában tesztelték az első IC+ kocsi prototípusát – közölte a MÁV-Gépészet. Bécsben a Rail Tec Arsenal klíma-szélcsatornájában szélsőséges időjárási körülményeket szimulálva, 300 kilométer per órás menetszélben, mínusz 50 fokos hidegben is működőképesnek kell maradniuk a tesztelt járműveknek. Az első IC+ kocsin befejeződtek a fedélzeti utaskomfort-vizsgálatok, a jármű megfelelt a teszteken, július 10-én indul vissza Ausztriából Szolnokra.
//A MÁV-Gépészet Zrt. május elején mutatta be az akkor még 90 százalékban és 60 százalékban elkészült IC+ kocsijait. Az azóta eltelt időszakban a két jármű közül az egyik összeszerelését már befejezték a szakemberek, a másik kocsi üzembe helyezése júliusban megkezdődik.
//A már elkészült IC+ kocsi gyártásának minőségbiztosítási követelményei teljesültek, így elindulhatott az első típusmérésekre a bécsi Rail Tec Arsenal mérőbázisára. Ott mérőműszereket szereltek fel rá, a belső térben több mint 200 érzékelő ellenőrizte a fűtést és a klímaberendezést. Az utasokat az üléseken különböző eszközökkel, légnedvesítőkkel és fűtőpárnákkal szimulálták. Ezt követően a szélcsatornában normál és kifejezetten extrém körülményeket is generáltak a kocsi számára.
//Vizsgálták a vízrendszer elfagyásvédelmét, a fel- és leszállást biztosító ajtókat, az ablakokat, az utastájékoztatót, a fűtés és a hűtés működőképességét, hatékonyságát, a belső tér levegőjének páratartalmát és hőmérsékletét. A mérőkamrában mínusz 25 és plusz 40 fok közötti hőmérsékletet állítottak elő, és 200 kilométer per órás menetszelet is szimuláltak. A mérések során a kocsi megfelelt az előírásoknak, a feltárt minimális eltéréseket pedig kijavították. Az elvégzett vizsgálatról a Rail Tec Arsenal mérési jegyzőkönyvet állít ki.
//A további próbák várhatóan augusztusban folytatódnak, ekkor a maximális 200 kilométer per órás sebesség melletti működést tesztelik. Az IC+ kocsik várhatóan az év végén állhatnak forgalomba.[21]
//2013 májusának elején újabb jeles nap következett: bemutatták a MÁV Szolnoki Járműjavítóban a két kocsit. Az egyik nagyjából készen volt, a másik pedig erősen félkész. A két Bpmz-kocsi pályaszáma: 55 20-91 400-8 és 61 55 20-91 401-6, ezek műszakilag és design terén is azonosak. Még ekkor is arról volt szó, hogy nyáron a vagonok megkapják a Siemens-forgóvázakat (ezek a railjet forgóvázaival nagyjából megegyeznek), és idén október–november körül megszerzik a közlekedéshez szükséges engedélyeket. Ez így is történt, többek megdöbbenésére június kilencedikén az egyik IC+ már sínen volt, és száguldott Ausztria felé. Ekkor voltak az árvíz miatti terelések, ezért egy kicsit kalandosabbra sikerült a vagon útja, de eljutott Bécsbe, ahol a Rail Tec Arsenal klímakamrájában vetették alá mindenféle mostoha körülményeknek.
//A következő osztrák látogatáson már mindkét gépészetes termék részt vett október közepén, hiszen augusztusra a második kocsi is elkészült. Az IC+ vagonok az ÖBB mérőkocsijával kiegészülve különböző futópróbákon és méréseken vettek és vesznek részt jelenleg is Ausztriában.[5]
//Jövőre bárki utazhat a vasúttársaság két éve épülő járművein.
//A MÁV Gépészetnél Szolnokon megépült két IC+ kocsit nyár óta tesztelik, vetik alá különféle vizsgálatoknak, hogy a járművek megszerezzék a kellő tanúsítványokat a hazai és a külföldi közlekedéshez. Jelenleg féktechnikai méréseket folytatnak a 401-esen Ausztriában a Westbahnon, ezeket a próbákat négyszer kell elvégezni azonos körülmények között. Néhány hétig a kocsik még a szomszédos országban futnak, a mérések a kocsiszekrény nyomásállóságára is kiterjednek majd az alagutas szakaszokon. Aztán jövőre Svájcban folytatják a futópróbákat, ahol az IC+ vagonok zajterhelését mérik.
//Csupa műszer, drót, számítógép és ballasztsúly a vizsgált IC+ kocsi. A háttérben a cefréshordókban szappanos víz van. A szép üléshuzatot a halberstadtikból ismert szövettel burkolták
//November 28-án a MÁV meghívására a szaksajtó képviselői is részt vehettek az egyik IC+ ausztriai fékútmérésein. Három sebességnél is leakasztották a kocsit az őt vontató Taurusról, pontosabban a mozdony egy további kocsijáról, majd vészfékkel megállították. A teszteket a Westbahnon végezték Amstetten és St. Peter-Seitenstetten között – a 200 kilométer per óráról történő megállást az új, gyorsabb pályán, a 140 és 100 kilométeres sebességről való lassítást pedig a régi pályán (kétszer két vágány fut párhuzamosan, az egyik pár 230 kilométeres óránkénti sebességre is alkalmas, a másik két vágány csak 160-ra).
//A Gépészet reményei szerint a két IC+ kocsi várhatóan 2014 második félévében állhat forgalomba.[5]
Bemutatás, forgalomba állás
[szerkesztés]A próbákon átesett kocsikat 2014. március 5-én a magyar sajtónak és közönségnek a Nyugati pályaudvaron,[22][23]
//https://www.youtube.com/watch?v=IL1meTfG0z0 kormányvideo
//Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára hangsúlyozta: büszkék lehetünk azokra, akik Szolnokon 1,4 milliárd forint költséggel kifejlesztették a járművet, és minden remény, szándék szerint megvalósulhat majd a sorozatgyártás. Ezzel lehetőség nyílhat 200 új munkahely teremtésére – köztük a fogyatékkal élők számára is – a beszállítóknál pedig további 200-250 új munkahely jöhet létre – tette hozzá.
//Ungvári Csaba, a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója elmondta: a járművek utolsó tesztpróbájukra, a zajmérésre indulnak hamarosan Svájcba az eddigi osztrák pályákon végzett futás- és fékpróbák után, ezt követően kezdődhet az engedélyeztetési folyamat.
//Az államtitkár szerint a magyar közlekedési gépgyártás a sajátfejlesztésű vasúti kocsikkal bizonyította, hogy megfelel a 200 éves tradícióknak és folytatni tudja a hagyományokat.[24]
a nemzetközi szakembereknek pedig szeptemberben a berlini InnoTrans vasúti szakkiállításon mutatták be.[25]
//A MÁV-START szakértői jelentős európai, például német, osztrák, francia, cseh vasútvállalatokkal folytattak kétoldalú tárgyalásokat az új intercity járművel kapcsolatos országonként változó esetleges igényekről, de jelentős kínai érdeklődés is mutatkozott. Rajtuk kívül a prototípus kocsit az Orosz Államvasutak személyszállító leányvállalatának delegációja is megnézte a kiállításon.[25]
//A kocsit először itt láthatta széles körű külföldi közönség, a MÁV-Start szakértői jelentős európai (német, osztrák, francia, cseh) vasútvállalatokkal folytattak tárgyalást, de orosz és kínai érdeklődés is mutatkozott.[26]
A magyarországi Nemzeti Közlekedési Hatóság 2014 szeptemberében engedélyezte az IC+-ok próbaüzemben való használatát,[27] így a kocsik 2014 október 21-én először menetrend szerinti forgalomban közlekedhettek.[28]
//Gödöllő sajttáj https://www.youtube.com/watch?v=0cnD2ZyAa7I https://www.youtube.com/watch?v=F7rwhOAOPPk
//A két prototípus kocsi október 22-től közlekedik, eleinte beforgatják mindenfelé, hogy minél többen utazhassanak vele. Először a Budapest–Debrecen–Nyíregyháza vonalon lehet majd látni őket (október 22-31-ig a 1650-1657-1654-1653-as vonatokon), aztán Sopron és Szombathely felé. Ezután a pécsi oldalba forgatják be őket, végül a miskolci intercityken dolgoznak majd a következő néhány hétben. A két IC+-kocsi most elkezdi a 250 ezer kilométeres utasforgalmi próbaüzemet belföldön, a MÁV közleménye szerint a sorozatgyártás pedig jövőre indulhat.
//IC+-ok Isaszegnél. Eredetileg a Mátyás-Traxxot tervezték a vonatra, de az le van korlátozva 80 kilométer/órára, ezért inkább tehervonatokon keressük... Viszont Weöres Sándor színben (is) jobban passzolt
A végleges típusengedélyt a 250 ezer kilométer teljesítése után kapták meg a kocsik 2015 júniusában.[30][31] A kocsik 2015 őszén először jártak Párkányban, hogy a külföldi vasutak személyzete is elsajátíthassa a kezelésüket. Az elkészült két prototípus-kocsit 2015 decemberétől a Budapest-Prága-Hamburg vasútvonal EuroCity és EuroNight vonataiban állították szolgálatba.[32]
A többcélú kocsik
[szerkesztés]Gyártás
[szerkesztés]
A MÁV-START a sorozatgyártás elkezdését 2016-ra tervezte, az elképzelések szerint a kocsi nemzetközi változata 200, a belföldi változat 160 km/h sebességgel közlekedhetne. A MÁV-START vezérigazgatója terveiben előbb 50,[33] majd 100[34] részben magyarországi, részben nemzetközi IC+ kocsi 2016-os gyártásáról számolt be. 2016 elején Fónagy János egy parlamenti képviselő kérdésére válaszolva 20 kocsi gyártásáról írt 2017-es kezdéssel.[35] A sorozatgyártás megkezdéséről végül 2016 áprilisában született döntés: a Kormány 100 kocsi 2017 és 2019 közötti gyártásának finanszírozásáról határozott.[36] Még ugyanabban a hónapban a MÁV megkezdte 20 nemzetközi kivitelű (10 termes elrendezésű és 10 többcélú teres) kocsi gyártásának előkészítését.[37] A 2018 során zajló sorozatgyártás eredményeként elsőként megépült 61 55 84-91 400-1 pályaszámú Bbdpmz kocsit a Vasúttörténeti Parkban mutatták meg az érdeklődőknek 2018 nyarán, majd a nemzetközi szakmai közönségnek is a berlini InnoTrans 2018 kiállításon szeptember közepén.
//2019-től roboghatnak a Szolnokon gyártott IC kocsik – Először többcélú, így kerékpárok és kerekesszékek szállítására is alkalmas kocsik, majd másodosztályú, termes járművek készülnek. Ezt követően épülnek első osztályú kocsik is.
//Megkezdődött az új vasúti kocsik (IC+) sorozatgyártása a MÁV-START Zrt. szolnoki járműjavító üzemében, a munkához szükséges beszerzési eljárások jelentős része lezárult A Start húsz, saját fejlesztésű és nemzetközi forgalomra is alkalmas IC+ kocsi előállítását kezdte meg, az első két jármű jövő tavasszal gördülhet ki a gyárkapun. Először többcélú, így kerékpárok és kerekesszékek szállítására is alkalmas kocsik, majd másodosztályú, termes járművek készülnek. Ezt követően épülnek első osztályú kocsik is A belföldi használatra szánt IC+-ok gyártása is hamarosan elindulhat, a sorozatgyártás 2018-2020 között valósulhat meg, a járművek egy része 2019-től állhat forgalomba. A tervek szerint a húsz nemzetközi kocsi mellett száz új IC+ épül a belföldi forgalom számára. [38]
//https://www.youtube.com/watch?v=0cnD2ZyAa7I 2018.03.09. Homolya polgi sajttáj:
//53 000 alkatrészből, átlagosan 5500 munkaóra alatt készül el a MÁV-START első saját fejlesztésű, IC+ elnevezésű kocsija. Az új generációs InterCity-járműcsalád nemzetközi forgalomra alkalmas, már sorozatban gyártott első darabját várhatóan nyár elejére fejezik be. 250 szakember és mérnök, valamint ugyanennyi beszállítói dolgozó összehangolt munkájának eredményeként év végéig összesen 20 darabot gyártanak, ezt követően kezdődhet el 70 darab, belföldi forgalmú IC+ összeszerelése. A több mint ötvenszázalékos hazai beszállítói aránnyal épülő új flottát az utasok minden bizonnyal kedvelni fogják, mert nemcsak modern, dizájnos, hanem praktikus, kényelmes, ráadásul a kocsik egy része családbarát és akadálymentesített is lesz. A prémiumszolgáltatásra vagy csendre, nyugalomra vágyók igényeihez alkalmazkodó fülkék is lesznek az első osztályokon.
//A MÁV-START szolnoki járműgyártó telephelyén Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, Csépke András, a MÁV-START Zrt. vezérigazgatója, Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere és dr. Kállai Mária, Jász-Nagykun-Szolnok megye kormánymegbízottja mutatta be az IC+ kocsik sorozatgyártását
//A MÁV-START mérnökei és szakemberei által tervezett IC+ kocsik sorozatgyártása – két prototípus elkészítése, engedélyeztetése, tesztelése és több mint egymillió kilométernyi üzemeltetése után – 2017-ben indult el a szolnoki Vasúti Járműjavítási Telephelyen. Az új generációs kocsik összeszerelését 21 közbeszerzési eljárás, 95 szerződéskötés előzte meg
//Első körben – 2018 végéig – húsz darab nemzetközi forgalomra alkalmas, új generációs InterCity-kocsit gyárt a MÁV-START, saját forrásból. Az első sorozatgyártású IC+ kocsi típusvizsgálatai és üzemi próbái júniusban kezdődhetnek, a huszadik, külföldi pályán is közlekedő jármű gyártása pedig várhatóan 2018 decemberében fejeződik be. Jövőre kezdődhet el a hetven darab, belföldi forgalomra tervezett IC+ összeszerelése, amelyhez saját forrás mellett kormányzati költségtérítést is kap a vasúttársaság. A hetven kocsi mintegy harmada 2019-ben, a maradék 2020-ban készülhet el.
//A nemzetközi forgalomra szánt kocsik közül tíz darab másodosztályú, 200 km/h-s sebességre alkalmas, tíz darab pedig akadálymentesített, többcélú teres, szintén 200 km/h-s sebességre alkalmas lesz. A másodosztályú járművekre Szlovákia, Csehország, Ausztria, Németország, Szlovénia, Svájc, Lengyelország és Románia vasúttársaságai már megadták a nemzeti engedélyeket; a több célra felosztott belterű kocsik engedélyezésére a típusvizsgálatok után kerülhet sor.
//Ugyanilyen szolgáltatások állnak majd az utasok rendelkezésére a 35 belföldi, osztott terű kocsik esetében is. A különbség az lesz, hogy a belföldön futó kocsikon 52 ülőhely lesz, további két, kerekes székesek számára fenntartott hellyel. A szintén 35 darab első osztályú kocsi termes részében tizenheten foglalhatnak helyet, és büfét is kialakítanak, amit bárki igénybe vehet. A prémiumszolgáltatásra vágyók számára két emelt színvonalú, négy ülőhelyes fülkét különítenek el, és lesz két csendes kabin is (hat-hat ülőhellyel) a nyugalmat igénylőknek.
//Összesen hozzávetőleg 4100 alkatrészféleségből, 53 000 alkatrészből átlagosan 5500 munkaóra alatt állítanak elő egy-egy IC+ kocsit. Kiemelt cél volt, hogy a gyártásban a magyar beszállítók a lehető legnagyobb mértékben vállalhassanak szerepet. A hazai hányad meghaladja az 50 százalékot, így az IC+ kocsik jelentős munkahelyteremtő hatással is bírnak: évente 50 kocsi gyártása mintegy 250 főnek biztosít munkát a MÁV-START-on belül és legalább ugyanennyinek a beszállítóknál.
//A folyamatos pályarekonstrukcióknak köszönhetően a jövőben az ország több fővonala válik alkalmassá a 160 km/h-s közlekedésre, ezért a belföldi forgalomban is egyre több ennek megfelelő személykocsira lesz szükség. Az IC+ kocsik számát évről évre növelve lehetőség lesz az IC-hálózat kiterjesztésére is, így további területek vonhatók be a minőségi vasúti szolgáltatásba. Az eddigi és az idei beruházások és beszerzések akár évi 40-50 darab IC+ jármű gyártását is lehetővé teszik. Így kerülhet sor – a jelenlegi InterCity-forgalomban közlekedő járművek fokozatos cseréjével – az utazási komfort növelésére. A MÁV-START hosszú távon szeretné folytatni a sorozatgyártást, mivel legalább 300 új IC+ kocsira van szüksége a személyszállítási piac 2023-ban várható megnyitásáig.[39]
//Az első húsz kocsiból tíz első osztályú, tíz pedig többcélú vagon lesz[16]
Forgalomba állás
[szerkesztés]//Végre valami: a Szolnoki Járműjavítóban épülő IC+-kocsik közül négy egység nemrég megkapta a próbaüzemi engedélyeket. Ez fontos lépcső a forgalomba állításuk felé: a következő napokban mindegyiknek le kell futnia ezer kilométert problémák nélkül. Ha ez megvan, jöhetnek az utaspróbák, amikor a kocsik már élesben, utasokkal a fedélzetükön mozognak a hálózaton – de még mindig próbavonatként.
//Csütörtökön Sopronban fordult meg két többcélú, termes kocsi, pénteken pedig a 402-es és a 403-as pályaszámú IC+-okat sorozták a Nyíregyházára tartó 562-es Jázmin, valamint az onnan a Keletibe visszatérő 654-es Rigó Intercitykbe.
//Idén márciusban a MÁV-Start meghívására megnézhettük az induló sorozatgyártást Szolnokon. Az akkor elhangzó tervek szerint a 2018-as évben húsz kocsinak kellett volna elkészülnie, a termelés felfutásával 2019-ben huszonháromnak, 2020-ban pedig már negyvenhétnek. Sajnos az új ütemterv szerint idén csupán hat vagonnak kell kijönnie a gyárból, de ezt legalább teljesíteni tudják a szolnokiak. [17]
Az első többcélú teres IC+-kocsi 2018. december 8-án kezdte meg utasforgalmi próbaüzemét. 2019. február 26-án már 6 kocsi szállított utasokat, mely napon az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Vasúti Hatósági Főosztálya az egyik többcélú IC+-kocsi hatósági futópróbája során az ajtóműködésben műszaki rendellenességet tapasztalt az oldalajtók zárásának vezérlésével összefüggésben. Az ITM azonnali hatállyal kivonta a kocsikat a forgalomból, az utasforgalmi próbaüzemet a fellépő hiányosság megoldásáig és a hatóság részére történő bemutatásáig átmenetileg felfüggesztették.[40]
Műszaki jellemzők
[szerkesztés]Általános tulajdonságok[10]
[szerkesztés]- TSI-, UIC- és EN-szabványoknak való megfelelés
- 100%-os villámvédelem
- tűzjelző rendszer
- belső kamerarendszer
- műanyag nagypaneles utastérburkolat
- légkondicionált utastér
- zártrendszerű WC pelenkázóasztallal
- elektronikus ülőhely-foglaltsági rendszer
- GPS-vezérelt, fedélzeti és külső audiovizuális utastájékoztató rendszer
- háromnyelvű (magyar, német, angol), adaptív hangosbemondás, amely az utastér zajszintjéhez igazítja a hangerőt
- Wi-Fi
A TÜV Rheinland InterCert Kft. látja el a műszaki paraméterek megfelelőségi értékelését, amely a vonatkozó irányelvek (2009/131/EK és 2011/18/EU irányelvekkel módosított 2008/57/EK irányelv) szerint biztosítja a hagyományos és nagysebességű európai vasúti rendszerekben a kölcsönös átjárhatóságot.[41]
További jellemzők
[szerkesztés]Prototípus
[szerkesztés]Többcélú kocsi[11]
[szerkesztés]- mozgáskorlátozottak számára használható feljárólift és WC
- minden ülésben
- 2 darab 5 V-os USB-A csatlakozó
- 1 darab 230 V 50 Hz konnektor
- elektromos kerékpárok és kerekesszékek töltésére alkalmas aljzatok
- 8 darab kerékpárhely
- a kocsi levegős rendszerét használó „pumpa”
A céldátumok listája
[szerkesztés]| céldátum | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| a sorozatgyártás | |||||||
| dátum | esemény | helyszín | elhangzottak | a prototípus elkészítésére | a típusvizsgálatok megkezdésére | megkezdésére | befejezésére |
| 2011. július 22. | sajtóközlemény | – | [8] rb ic-kocsit | 2012 | |||
| 2011. szeptember xx. | [6] | 2012 vége | |||||
| 2011. október | vasúti konferencia | Sopron | műszaki jellemzők ismertetése, első céldátumok[2] | 2012. nyár | 2013 | ||
| 2012. január 31. | uniós támogatás aláírása | Szolnok | uniós ic kocsi rb eu-s támogatással máv | 2012 | 2013 | ||
| 2012. szeptember 28. | projektterv | Szolnok | 2012. március 20. (!) | 2013. június 30. | |||
Kritikák
[szerkesztés]A gyártás során a vasút számos nehézséggel szembesült: főként a szabályok időközbeni szigorodása hátráltatta a munkát.
//A 2011-es célkitűzések között szerepelt a munkahelyteremtés, a hazai gyártási potenciál fejlesztése, a hazai közlekedés fejlesztése itthoni szellemi tőkéből – és még a hazai járműgyártás felélesztését is hozzátették. Hét évvel később már alig találni munkást, aki a kocsikat építse. Pedig az intercity-kocsikra égető szüksége van a magyar hálózatnak, sajnos mindennapossá vált, hogy a Start nem tud kellő számú és komfortfokozatú kocsit kiadni egy-egy járatra. A Facebookot pedig nagyon hamar körbejárja egy posta Bhv-kocsikból kiállított vasárnap délutáni IC képe...[17]
//az egyik terhelési teszt során az egyik kocsi váza a nem kellő számú hegesztési pont miatt megroppant[5]
További információk
[szerkesztés]- MTI: Gazdaság: IC-kocsik gyártásába fog a MÁV Gépészet - HVG.hu. hvg.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. november 3.)
- MTI: Profit: Jöhetnek a magyar IC-kocsik - hirszerzo.hu. hirszerzo.hu, 2011 [last update]. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 3.)
- Magyarics, Zoltán: Személykocsit álmodtak: az IC+ a formatervező szemével. regionalbahn.hu, 2013-04-26 [last update]. (Hozzáférés: 2013. április 26.)
- H-TRAINS. Személykocsik: IC+ - Bpmz [YouTube]. (Hozzáférés ideje: 2019-03-18.)
- többcélú duma https://www.youtube.com/watch?v=dCDJQPbT3Ro
- imázsfilm vizualizáció https://www.youtube.com/watch?v=vfvBjlKft_k
- eredeti ütemezés http://iho.hu/img/galery/110711_villamospotlas/130509-icplusz.jpg
- galéria 2018 szolnok http://iho.hu/hir/sorozatgyartasban-az-ic-180310
Források
[szerkesztés]- ↑ Bemutatkozás MÁV-START Zrt. (magyar nyelven). MÁV-csoport, 2014. október 10. (Hozzáférés: 2019. március 15.)
- ↑ a b c d e Beindult az IC+ projekt. iho.hu, 2011. október 13. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
- ↑ a b c IHO - Vasút - A vasút nehézségei és az új vonatnem, az IC Plusz. iho.hu. (Hozzáférés: 2019. március 18.)
- ↑ MÁV-Start személykocsik :: Vonatösszeállítás. www.vonatosszeallitas.hu. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
- ↑ a b c d e f g Vörös Attila: Vészfékezés kétszázról (magyar nyelven). Indóház, 2013. november 29. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
- ↑ a b c d e Kitörési pont: új Inter-Cityt épít a MÁV (magyar nyelven). Világgazdaság, 2011. szeptember 12. (Hozzáférés: 2019. március 17.)
- ↑ a b c Kiss László: A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. saját gyártású vasúti jármű fejlesztésébe kezd (magyar nyelven). Mozdonyvezetők Szakszervezete, 2011. július 24. [2016. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
- ↑ a b c d e f g h i Tevan, Imre: Verseny a MÁV IC-járműveiért?. iho.hu, 2011. július 22. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
- ↑ a b Halász, Péter: IC-kocsit gyárt a MÁV-GÉPÉSZET. regionalbahn.hu, 2011. július 22. (Hozzáférés: 2019. március 17.)
- ↑ a b c d e EU-támogatással startolhat az IC-gyártás Szolnokon (magyar nyelven). mosz.co.hu. Mozdonyvezetők Szakszervezete, 2012. február 1. (Hozzáférés: 2019. március 18.)
- ↑ a b c d e f g Halász, Péter: Uniós IC-kocsi. regionalbahn.hu, 2012. január 31. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
- ↑ A MÁV-GÉPÉSZET Zrt. saját gyártású vasúti jármű fejlesztésébe kezd (application/pdf objektum). vasutgepeszet.hu, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. november 2.)
- ↑ a b Szolnok. Szolnok Város hivatalos oldala. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
- ↑ a b c d e MÁV Zrt. - Kommunikációs Igazgatóság: EU-támogatással startolhat az IC-gyártás Szolnokon (magyar nyelven). MÁV-Start Zrt., 2012. január 31. [2012. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
- ↑ a b c d e Vasúti személykocsi prototípusát mutatták be Szolnokon. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. MTI, 2013. május 9. (Hozzáférés: 2019. március 18.)
- ↑ a b IHO - Vasút - Sorozatgyártásban az IC+. iho.hu. (Hozzáférés: 2019. március 18.)
- ↑ a b c Vörös Attila: IHO - Vasút - IC+-fejlemény: nemsokára hat új kocsival utazhatunk!. iho.hu, 2018. december 7. (Hozzáférés: 2019. március 17.)
- ↑ a b IHO - Vasút - IC+ szériában?. iho.hu. (Hozzáférés: 2019. március 19.)
- ↑ Jól teljesített az extrém körülmények próbáján az IC+ kocsi (magyar nyelven). Magyar Közlekedés, 2013. július 19. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
- ↑ Hőségbe, zimankóba és szélviharba küldték az új IC+ kocsit (magyar nyelven). HVG, 2013. július 8. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
- ↑ a b IHO - Vasút - Bécsi próba. iho.hu. (Hozzáférés: 2019. március 18.)
- ↑ Bemutatták az IC+-kocsikat (magyar nyelven). Indóház, 2014. március 5. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
- ↑ Megjöttek a MÁV saját fejlesztésű IC-i (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2014. március 5. (Hozzáférés: 2015. május 12.)
- ↑ Bemutatták az IC+-t!. regionalbahn.hu. MTI, 2014. március 5. (Hozzáférés: 2019. március 18.)
- ↑ a b InnoTrans: ezrek szemlélték meg a magyar IC+ kocsit a nemzetközi premierjén (magyar nyelven). Magyar Közlekedés, 2014. szeptember 30. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
- ↑ IHO - Vasút - Ezrek látták az új IC+-kocsit az InnoTrans kiállításon. iho.hu. (Hozzáférés: 2019. március 18.)
- ↑ MÁV: Van engedélye a MÁV-Start saját fejlesztésű IC+ kocsijának (magyar nyelven). HVG, 2014. szeptember 10. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
- ↑ LM: Csatasorba álltak a szolnoki IC+ kocsik (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2014. október 21. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
- ↑ IHO - Vasút - Várkert Bazár–IC+ 3–3. iho.hu. (Hozzáférés: 2019. március 18.)
- ↑ Típusengedélyt kaptak az IC+-kocsik (magyar nyelven). Indóház, 2015. június 1. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
- ↑ Típusengedélyt kapott a MÁV-Start új IC+ kocsija (magyar nyelven). HVG, 2015. június 1. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
- ↑ Korcsmáros Gábor: Ablakpárkány (magyar nyelven). Indóház, 2015. október 30. (Hozzáférés: 2015. november 2.)
- ↑ Jámbor Gyula: Kezdődhet a vasúti kocsik sorozatgyártása (magyar nyelven). Magyar Idők, 2015. szeptember 21. (Hozzáférés: 2015. október 12.)
- ↑ Jámbor Gyula: Hamarosan indul a magyar vasúti kocsik gyártása (magyar nyelven). Magyar Idők, 2015. november 22. (Hozzáférés: 2015. november 24.)
- ↑ Jövőre jönnek az új IC+ kocsik (magyar nyelven). Tőzsdefórum, 2016. január 12. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
- ↑ Tevan Imre: Harmincmilliárdért gyárt magának vasúti kocsikat a MÁV-Start (magyar nyelven). Origo, 2015. október 30. (Hozzáférés: 2016. április 7.)
- ↑ Száguldó vonatok gyártására készül a MÁV (magyar nyelven). Napi Gazdaság, 2016. április 23. (Hozzáférés: 2016. április 24.)
- ↑ 2019-től roboghatnak a Szolnokon gyártott IC kocsik (magyar nyelven). kisalfold.hu, 2017. november 15. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
- ↑ Nyárra elkészülhet a MÁV-START első sorozatgyártású IC+ kocsija (magyar nyelven). MÁV-csoport, 2018. március 9. (Hozzáférés: 2019. március 18.)
- ↑ Ajtóhiba miatt ideiglenesen szünetel az IC+ kocsik próbaüzeme (magyar nyelven). MÁV-csoport, 2019. február 28. (Hozzáférés: 2019. március 1.)
- ↑ Mozdonyvezetők Szakszervezete: EU-támogatással startolhat az IC-gyártás Szolnokon (magyar nyelven). mosz.co.hu, 2012. február 1. (Hozzáférés: 2019. március 16.)
