Szerkesztő:Freewales/MUT projekt
Országos Urbanisztikai Konferencia
[szerkesztés]Az Országos Urbanisztikai Konferencia a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) legjelentősebb, évente megrendezett szakmai eseménye. A konferenciák helyszínt biztosítanak az aktuális urbanisztikai problémák megvitatására és fontos terei a különböző szakterületekről érkező, de településfejlesztéssel foglalkozó szakemberek közötti személyes kapcsolattartásnak. A konferencia a kommunista időszakban 1968–1991-ig az Országos Városépítkezési Tanácskozások nevet viselte, 1994 óta pedig új nevén tartják meg a rendezvényt. Itt adják át a Hild János-díjat, amelyet az urbanisztika területén . A legutóbbi, XXIX. számú Országos Urbanisztikai Konferencia 2023-ban került megrendezésre, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen.[1]
Országos Városépítési Tanácskozások
[szerkesztés]Az Országos Urbanisztikai Konferencia elődjét, az Országos Városépítési Tanácskozást elsőként 1963-ban tartották meg, 3 évvel a MUT létrejötte előtt. A kétnapos eseményt a Parlament épületében tartották dr. Perényi Imre, a Műszaki Egyetem rektorának vezetésével és több mint 600 szakember vett részt rajta. Ezt követően szabálytalan időközönként tartották meg a találkozót, 1991-ig összesen hét alkalommal ültek össze a szakma képviselői a MUT vezetésével, jellemzően olyan vidéki városokban mint Pécs, Szeged és Székesfehérvár. [2]
A rendszerváltás után
[szerkesztés]A rendszerváltás után a Magyar Urbanisztikai Társaságban lezajlott változások részeként a konferenciát is átalakították, évi rendszerességű lett és állandó jelleggel összekötötték a Hild János-díj átadásával. A találkozót az első hat évben Siófokon tartották egy hotel épületében, az esemény hamar nagy népszerűségre tett szert és a résztvevők száma évente elérte a 300-at. Később a konferenciákat felváltva tartották Magyarország városaiban és a programba bevonták az adott település jellegzetességeit, problémáit is. A 2000-es évekre a résztvevők létszáma 120-150 főre csökkent, de a konferencia így is a magyar urbanisztika legjelentősebb szakmai rendezvénye maradt.[3] Az Országos Urbanisztikai Konferencia a 2020-as években is nagy népszerűségnek örvend: a 2023-as eseményen 230 résztvevő, valamint 80 előadó és kerekasztalközreműködő vett részt.[1] A MUT számos partnerrel dolgozik együtt a konferenciákon, ilyen többek között a Portfolio.hu, a HÉTFA Kutatóintézet és a BME Urbanisztika Tanszaka is.
A szakma képviselői mellett az Urbanisztikai Konferenciák gyakori résztvevői a politikai élet magas rangú tagjai is, a legutóbbi, 2023-as konferencián például előadást tartott Karácsony Gergely budapesti főpolgármester és Fürjes Balázs is.[4]
Az Országos Urbanisztikai Konferenciák listája
[szerkesztés]Sorszám | Évszám | Helyszín | Honlap | Cím |
---|---|---|---|---|
I. | 1994 | Siófok | Az átmenet urbanisztikai kérdései | |
II. | 1995 | Siófok | A regionális és településtervezésről | |
III. | 1996 | Siófok | Piac és település | |
IV. | 1997 | Siófok | Folyamatok, lehetőségek, korlátok | |
V. | 1998 | Siófok | A jövő körvonalai | |
VI. | 1999 | Siófok | A formálódó jövő | |
VII. | 2000 | Eger | Hogyan teremtsük meg a 21. század vonzó élettereit? | |
VIII. | 2001 | Pécs | A siker titka | |
IX. | 2002 | Debrecen | A város jövő időben | |
X. | 2003 | Sopron | Urbanisztika az EU küszöbén | |
XI. | 2004 | Visegrád | Kommunikáció az urbanisztikában | |
XII. | 2005 | Kecskemét | Urbanisztikai feladatok a Kárpát-medencében | |
XIII. | 2006 | Keszthely | Településeink sebezhetősége, veszélyforrások a városokban | |
XIV. | 2008 | Gyula | Rehabilitáció és társadalom | |
XV. | 2009 | Siófok | Város a válságban | |
XVI. | 2010 | Pécs | Gazdaságfejlesztés és városfejlesztés –
a nagyrendezvények a város vonzerejének növelésében | |
XVII. | 2011 | Pécs | [5] | MaHolnap Urbanisztika |
XVIII. | 2012 | Hajdúböszörmény | [6] | A város és vidékének tervezése a rurális térségek szemszögéből |
XIX. | 2013 | Mosonmagyaróvár | [7] | Miből élünk jövőre?
(Változás és alkalmazkodás az urbanisztikában) |
XX. | 2014 | Budapest | [8] | Urbanisztika ma és holnap |
XXI. | 2015 | Budapest | [9] | CITY-GLOBE 2015
(Városi válaszok a globális gazdasági és társadalmi kihívások kezelésében) |
XXII. | 2016 | |||
XXIII. | 2017 | |||
XXIV. | 2018 | Budapest | [10] | Hogyan legyen okos a szakember az okosvilágban? –
avagy az urbanisztikát érő kihívások a digitális korszakban |
XXV. | 2019 | Budapest | [11] | Városfejlődés, lakáspiac |
XXVI. | 2020 | online | [12] | Urban development and pandemic |
XXVII. | 2021 | Debrecen | [13] | Újraiparosodó városaink |
XXVIII. | 2022 | Pécs | [14] | Az egyetemek változó szerepe a tudásipari forradalom városaiban |
XXIX. | 2023 | Budapest | [15] | Ki fejleszti a várost?
(Érdekek, konfliktusok és együttműködések a terület- és városfejlesztésben) |
A következő, XXX. számú Országos Urbanisztikai Konferencia 2024.11.14-én kerül megrendezésre Óbudán.[16]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Országos Urbanisztikai Konferencia 2023 | Ki fejleszti a várost? (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 9.)
- ↑ Aczél 2016 55-59. o.
- ↑ Aczél 2016 31. o.
- ↑ Balázs, Ambrus: Budapest bajban, mert elveszett a stratégia – állítja a főpolgármester (magyar nyelven). index.hu, 2023. október 19. (Hozzáférés: 2024. július 9.)
- ↑ https://www.epiteszforum.hu:+XVII. ORSZÁGOS URBANISZTIKAI KONFERENCIA (angol nyelven). https://www.epiteszforum.hu. (Hozzáférés: 2024. július 9.)
- ↑ https://www.epiteszforum.hu:+XVIII. Országos Urbanisztikai Konferencia (angol nyelven). https://www.epiteszforum.hu. (Hozzáférés: 2024. július 9.)
- ↑ https://www.epiteszforum.hu:+XIX. Országos Hild János Urbanisztikai Konferencia (angol nyelven). https://www.epiteszforum.hu. (Hozzáférés: 2024. július 9.)
- ↑ https://www.epiteszforum.hu:+XX. Országos Urbanisztikai Konferencia (angol nyelven). https://www.epiteszforum.hu. (Hozzáférés: 2024. július 9.)
- ↑ CITY-GLOBE 2015 - XXI. Országos Urbanisztikai Konferencia. Építészfórum. (Hozzáférés: 2024. július 10.)
- ↑ Országos Urbanisztikai Konferencia | Főépítészek. foepiteszek.hu. (Hozzáférés: 2024. július 9.)
- ↑ OUK 2019 (magyar nyelven). MUT. (Hozzáférés: 2024. július 9.)
- ↑ OUK 2020 (magyar nyelven). MUT. (Hozzáférés: 2024. július 9.)
- ↑ https://www.epiteszforum.hu:+XXVII. Országos Urbanisztikai Konferencia (angol nyelven). https://www.epiteszforum.hu. (Hozzáférés: 2024. július 9.)
- ↑ XXVIII. Országos Urbanisztikai Konferencia. (Hozzáférés: 2024. július 10.)
- ↑ Országos Urbanisztikai Konferencia 2023 | Ki fejleszti a várost? (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 9.)
- ↑ Országos Urbanisztikai Konferencia 2024 (magyar nyelven). MUT. (Hozzáférés: 2024. július 9.)
Források
[szerkesztés]- ↑ Aczél 2016: Aczél, Gábor. A Magyar Urbanisztikai Társaság 50 éve. Magyar Urbanisztikai Társaság (2016).
Elnökség
[szerkesztés]elnökség frissítése, kép áthelyezesése korrekt leírással, elnökök listája. elnökök cikkeibe beírni a mutot
Története
[szerkesztés]Megalakulása
[szerkesztés]A Magyar Urbanisztikai Társaság a Kádár-korszakban jött létre, alapító közgyűlését 1966 február 4-én tartották. Az eseményen Trautmann Rezső akkori építésügyi miniszter tartott beszédet, amelyben kifejtette az új szervezet működésének célját: a települések építésével és fejlesztésével foglalkozó politikusok és szakemberek munkájának összefogása, legyen szó építészekről, várospolitikusokról, szociológusokról, közlekedési szakemberekről, demográfusokról, vagy higiénikusokról. A Társaság célja lett a helyi tanácsokkal és a lakossággal való kapcsolattartás is a városfejlesztési kérdésekben. Trautmann javaslatára a MUT élére az MSZMP egyik fontos politikusát, Sarlós Istvánt, a Fővárosi Tanács elnökét (tehát a mai budapesti főpolgármesteri pozíció elődjét) nevezték ki. A Társaság első székháza a Rákóczi úton helyezkedett el.[1]
Tevékenysége a rendszerváltásig
[szerkesztés]A Magyar Urbanisztikai Társaság működésének korai időszakában szoros politikai kontroll alatt működött, de még így is szabadabb fórumot biztosított a szakmai eszmecserének mint az állami munkahelyek. Az ország kommunista vezetése emellett kiemelt jelentőségű témaként kezelte az urbanisztikát, jelentős anyagi forrásokat biztosított a MUT működéséhez és rendezvényein miniszterek, miniszterhelyettesek is nagy számban képviseltették magukat. A Társaság első nyilvános rendezvényét, amelyet A szocialista társadalom életformáinak hatása a települések fejlesztésére címmel tartottak meg, számos másik követett. Rendszeresen szerveztek tematikus konferenciákat, ankétokat, például a műemlékvédelemről (1968), az iparosodó városok fejlesztési problémáiról (1970), az üdülővárosok helyzetéről (1974) és Vác szerepéről a budapesti agglomeráció fejlesztésében (1975).[2] A MUT közleményben állt ki Ceaușescu romániai falurombolása ellen.
Rendszerváltás
[szerkesztés]1989-ben a rendszerváltást követően a MUT radikális változáson ment keresztül. Vezetőinek több mint 80%-át lecserélte, az új vezetőség pedig az önvizsgálatot és a megújulást tűzte ki célul. A tagok jelentős része távozott, elsősorban a hivatalnokok és politikusok, és megszűnt az állami támogatás is, amely a működés anyagi hátterét biztosította. A szervezet átköltöztette központját a szintén területfejlesztéssel foglalkozó VÁTI Gellérthegy utcai irodaépületébe,[3] majd 2000-ben vette meg jelenlegi székházát a Liliom utcában. A szervezet átalakítása sikerrel járt, az átmeneti visszaesés után társasági élete fellendült.
A modern MUT
[szerkesztés]A rendszerváltás utáni MUT egyik első jelentős projektje az 1992–1995 között működő Nemzeti Településügyi Fórum volt, amelynek feladata az újonnan demokratizálódott ország törvénytervezeteit véleményezte, a fórum munkájában a MUT irányítása alatt 33 kormányzati, önkormányzati és szakmai szervezet vett részt. Újraindult a Társaság hírújságja is, az Urbanisztika. A 90'-es évek újítása volt a MUT szakmai tagozatainak létrejötte is, az első ezek közül a Főépítészetek Tagozata volt, amelyet számos másik követett. Rendszeres tevékenységgé vált a kisebb műhelyviták rendezése, amelyből évente 8-10-et tartottak éppen aktuális témakörökben. A 2000-es évektől továbbra is folyamatosak maradtak a konferenciák és előadások egy-egy jelentős város, illetve falutervezési kérdésben. A MUT az évek során több állásfoglalást is kiadott, 2011-ben az Ócsán épülő bérlakás-együttes terveit nevezték átgondolatlannak, amely a városközponttól és a szolgáltatásoktól távol telepítette le a hátrányos helyzetű családokat. Állásfoglalást adtak ki a budapesti Múzeumliget tervei ellen is, és 2015-ben, amikor a kormányzat megszüntette a 300 m² alatti családi házak építésének engedélyezését, szintén a tervezet ellen foglaltak állást.[4]
Tagság
47 alapító tag
Források
Területi csoportok
Szakmai tagozatok
urbanisztikai tudásközpont 30. o.
országos konferenciák
kezdetben 300 fő a siófoki eseményeken
később120-150 fő
Hild díjas városok találkozója 31.o
Évszám | Név | Foglalkozás vagy pozíció | Indoklás[6] |
---|---|---|---|
1969 | Ormos Imre | Kossuth-díjas egyetemi tanár | Úttörő munkájáért a kerttervezés és kertépítés terén |
1970 | Tilinger István | Székesfehérvár tanácselnöke | Kimagasló eredményeiért a városfejlesztés terén |
Perczel Károly | Építészmérnök, urbanista | Eredményes munkásságáért az urbanisztika, különösen a regionális tervezés területén | |
1971 | Derzsényi Dezső | Művészettörténész | Kiemelkedő eredményei a városméretű műemlékvédelem terén |
Zsitva Tibor | Építészmérnök | Munkássága a magyar várostervezésben | |
1972 | Borsos József | Egyetemi tanár | Városgazdálkodási, városüzemeltetési és egyetemi oktatói tevékenysége |
Reile Géza | Kecskemét tanácselnöke[7] | 25 éves tanácsi vezetői tevékenysége , Kecskemét fejlesztése | |
1973 | Heim Ernő | Építészmérnök | Budapest városépítésében végzett munkássága |
1974 | Granasztói Pál | Építészmérnök | Tudományos és közéleti tevékenysége az urbanisztika területén |
Tapolczai Jenő | Dunaújváros, majd Fejér megye tanácselnöke[8] | Sok évtizedes várospolitikai tevékenysége | |
1975 | Kustos Lajos | Zalaegerszeg tanácselnöke | Munkássága a gyakorlati városfejlesztésben |
Berczik András | Mérnök[9] | Kiemelkedő munkásság a városi közlekedés és urbanisztika területén | |
1976 | Mester Árpád | Építészmérnök[10] | Két és fél évtizedes városrendezési és tervezési tevékenysége |
Bakács Tibor | A MUT alapító tagja | Tevékenysége a település-egészségügy és az urbanisztika területén | |
1977 | Sarlós István | Az MSZMP központi bizottságának tagja, Budapest tanácselnöke, a MUT első elnöke | A MUT élén (1966-1977) végzett várospolitikai tevékenységéért |
Gonda György | Vas megye tanácselnöke | Várospolitikai és városigazgatási munkássága | |
Preisich Gábor | Építészmérnök | Elméleti és gyakorlati munkássága az urbanisztika területén, szerepvállalása Budapest fejlesztésében | |
1978 | Korompay György | Építészmérnök | Kiemelkedő oktatói és kutatói munkássága az urbanisztika területén |
Erdély Sándor | Sopron tanácselnöke | Közéleti munkássága a várospolitika és városgazdaság terén | |
1979 | Perényi Imre | ||
Kismarty-Lechner Gyula | |||
1980 | Körmendy Klára | ||
Varga Gyula | |||
1982 | Brenner János | ||
Fazekas Péter | |||
1983 | Szilágyi Lajos | ||
Mózes Pál | |||
1984 | Ács István | ||
Korbonits Dezsőné | |||
1985 | Paksy Gábor | ||
Springer Ferenc | |||
1986 | Barna Gábor | ||
Horváth Béla | építészmérnök | A településfejlesztésben – az építésigazgatásban, a szakirodalomban és a társadalmi szervezetekben – végzett több évtizedes kimagasló munkájáért | |
1987 | Mőcsényi Mihály | egyetemi tanár | |
Hamvas János | Nagyatád tanácselnöke | ||
Radó Dezső | kertészmérnök | A környezetvédelem, azon belül a zöldfelületek védelmének érdekében kifejtett gyakorlati, oktatói és irodalmi tevékenységéért | |
dss
- ↑ Aczél 2016: Aczél, Gábor. A Magyar Urbanisztikai Társaság 50 éve. Magyar Urbanisztikai Társaság (2016).
- ↑ Aczél 2016 3-4. o.
- ↑ Aczél 2016 14. o.
- ↑ Aczél 2016 20-21. o.
- ↑ Aczél 2016 50. o.
- ↑ A MUT középtávú víziója. (Hozzáférés: 2024. július 5.)
- ↑ Aczél 2016 133-140. o.
- ↑ Reile Géza – urbanistak.hu (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 12.)
- ↑ Dr. Tapolczai Jenő – urbanistak.hu (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 12.)
- ↑ Berczik András – urbanistak.hu (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 12.)
- ↑ Mester Árpád – urbanistak.hu (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2024. július 12.)