Szerkesztő:Chery/Codex Vicipaediae/Formai útmutató

A szócikk tartalma átkerült a Wikipédia:Formai útmutató oldalra. Ez a lap már elavult.

E formai útmutató ajánlásul szolgál a magyar Wikipédia szócikkeinek szerkesztése során. Nem kötelező követni, ám alkalmazásával segíthetsz egységesebbé és átláthatóbbá tenni oldalainkat.

Forma a Wikipédiában

A cikk eleje

A szócikk elnevezéséről a Wikipédia:Elnevezési szokások lapon olvashatsz.

A szócikk bevezetőjéről lásd a Wikipédia:Bevezető lapot.

Minden szócikk tartalmazza az első sorában a cikk címét vagy tárgyát kövérítve. A cím vagy tárgy szinte mindig szerves részévé tehető az első mondatnak. Mindig derüljön ki világosan, hogy a szócikk milyen témához, tágabb témakörhöz tartozik.

Néhány példa:

• A Pitagorasz-tétel vagy Pitagorasz tétele az euklideszi geometria egyik állítása.
• A Heisenberg-féle határozatlansági reláció a kvantummechanika egy elve, mely …

Életrajzok esetében az első mondatban nem használunk létigét. Ha születési vagy halálozási helyének neve azóta megváltozott, használjuk az akkor aktuális elnevezést. Írjuk le, mi volt a foglalkozása, és miért volt jelentős, de törekedjünk a tömörségre, az alábbi formához hasonlóan:

• Hofi Géza (született Hoffmann Géza) (Budapest, 1936. július 2. – Budapest, 2002. április 10.) magyar színész, humorista, előadóművész.
• John Locke (Somerset, 1632. augusztus 29. – Essex, 1704. október 28.) angol filozófus.

Igeidők használata

Múltbéli események leírására értelemszerűen a múlt idő, jelenleg is fennálló állapotok leírására pedig a jelen idő használatos:

• „1848 márciusában kitört a forradalom.”
• „2002 óta az Európai Unió számos tagállamában az euro a hivatalos fizetőeszköz.”

Időrendi felsorolásokban, kronológiákban azonban használjunk jelen időt.

A szöveg formázása, kiemelések

A dőlt és a kövér betűtípus funkciója

A szövegek formázásának két alapvető eszköze a dőlt és a kövér betűtípus használata. A magyar Wikipédiában dőlt betűkkel szedhetjük a kiemeléseket, az idézeteket, az idegen kifejezéseket. A kövérítést rendszerint csak a szócikk címszavának első előfordulásakor használjuk.

Ennek oka, hogy – amint azt az ábra is illusztrálja – a dőlt betű folyó szövegből nem ugrik ki annyira. Míg a kövér szedés rögtön magára vonja az olvasó figyelmét, a dőlt szöveg csak olvasás közben kerül kontrasztba a környezetével. A túl sok kövérítés a cikk elején sem szerencsés, mert súlyossá teszi a szöveget, ami így nehezen olvashatóvá válik, és a kiemelő funkciót is kiolthatja.

A szöveg tagolása és a fejlécek

Tovább javítja az olvashatóságot, ha a hosszabb bekezdéseket kisebbekre bontjuk az önálló gondolati egységek mentén. A szorosabban összefüggő bekezdéseket általában érdemes különálló szakaszokba osztani. Mindez egyrészt lazítja és emészthetőbbé teszi a szöveget, másrészt az olvasó könnyebben tudja követni a cikk gondolatmenetét.

Szakaszt egy „== Története ==” formájú sorral kezdhetünk. Ebben a példában a fejléc szövege Története lesz. Szakaszba szakaszt beágyazni az egyenlőségjelek szaporításával lehet: „=== A kezdetek ===” stb. Ügyeljünk rá, hogy szakaszcímbe, fejlécbe ne írjunk se formázást, se hivatkozást. A formázást az olvasó CSS-en keresztül az ízlésének megfelelően alakíthatja, a hivatkozásokat pedig beágyazhatjuk a szakasz szövegébe is.

Gyakran előforduló szakaszok

Sok esetben szerepel a szócikk végén a Lásd még című szakasz. Itt azokra a már létező oldalakra hivatkozunk, amiket nem tudtunk beilleszteni a cikk szövegébe, de kiegészítik valamilyen vonatkozásban. Ezt követi a Külső hivatkozások szakasz, ahol a cikk témájával általánosságban összefüggő weboldalakra hivatkozunk – azaz a szócikk bizonyos részeivel kapcsolatos linkeket jobb nem ide írni. Ehhez inkább használjunk lábjegyzetes hivatkozásokat!

Mivel a Lásd még és a Külső hivatkozások is felsorolás jellegű szakasz, formázására használjunk egyszerű, azaz nem számozott listát.

Hivatkozások

A Wikipédia megkülönbözteti a belső és a külső hivatkozásokat. Belső hivatkozás egy másik wikipédiás oldalra mutat. Ha ez az oldal létezik, a hivatkozás kék, ha nem, piros lesz. Mivel a Wikipédia nem papíralapú lexikon, lehet és érdemes is a releváns szavakra, kifejezésekre linket csinálni. Érdemes például a fontosabb évszámokra, évtizedekre, szakkifejezésekre stb. hivatkozni, de egy háborús cikkben aligha hasznos a Nap vagy a homok szócikkére linket irányítani. Ügyeljünk arra is, hogy ne ismételjük gyakran az azonos oldalra mutató hivatkozásokat. Ha túl színes a szöveg, a pazarló kiemelés esetéhez hasonlóan nehezen olvashatóvá válhat.

Ezzel szemben külső hivatkozás a Wikipédián kívüli weboldalakhoz használatos. Mindig adjunk nekik beszédes címeket, hogy kiderüljön, hova mutat, miért illesztettük be. Folyó szövegbe ágyazását kerüljük, ezeket inkább a cikk végére, egy erre szolgáló Külső hivatkozások című szakaszba gyűjtsük, vagy készítsünk hozzájuk lábjegyzetet.

Néhány példa hivatkozásokra:

• a [[Föld]]ről → a Földről
• [[francia nyelv|franciául]] → franciául
• [http://wikimediafoundation.org/] → [1]
• [http://wikimediafoundation.org/ A Wikimedia Alapítvány honlapja] → A Wikimedia Alapítvány honlapja

Lábjegyzet

A források megjelöléséről bővebben lásd a WP:IDÉZD lapot.

A lábjegyzet a Wikipédiában főképp a források megjelölésére szolgál, de megjegyzéseket, pontosításokat is írhatunk bele, ha a szövegben már nem férne el a többletinformáció. A folyó szövegben a következő formában kell elhelyezni: „<ref>Ez fog megjelenni lábjegyzetként.</ref>”. A Wikipédia formázási nyelve a megszokott módon használható itt is.

Hogy a rendszert működésbe hozzuk, a szócikk végén, de még a Külső hivatkozások előtt hozzunk létre egy Források, jegyzetek – vagy a tartalomnak megfelelő – című szekciót, amelynek tartalma legyen a következő: „<references/>”. Itt fognak megjelenni a ref tagek között megadott szövegek.

Helyesírási tudnivalók

Szerkesztéseink során igyekezzünk betartani nyelvünk helyesírási szabályait! Az alábbiakban néhány dologra külön is felhívjuk a figyelmet.

Dátumok

Dátumozásnál az évszám után nem teszünk pontot, ha birtokviszonyban áll az utána következő szóval: 2006 szilvesztere, ’68 tele, 1848 márciusa. Kitesszük viszont a pontot, ha dátumjellegű szerkezetről van szó: 2006. szilveszter, ’68. tél, 1848. március.

Évszámok jelölésénél az „i. e.” és a „Kr. e.” forma egyaránt elfogadott, de egy szócikken belül használatuk legyen egységes.

Ha a dátumban szerepel nap is, nem teszünk pontot utána, ha toldalék kapcsolódik hozzá, vagy intervallum kezdetét jelöli: július 17-e, december 31-től, március 15–24. Kitesszük viszont a pontot, ha a nap magában áll: július 17., december 31., március 15.

Az elseje, elsejétől stb. szóalakok számjegyes írása: 1-je, 1-jétől stb.

Dátumok helyesírásánál az AkH. 293–297. pontjai az irányadók.

Számok, mértékegységek

A magyar nyelvben a négynél több számjegyű számok tagolására szóközt használunk: 93 030 km², 10 076 581 fő, 17 405 dollár, de 8990 Ft. Törtek esetében az egész és a tört rész közé tizedesvesszőt teszünk: 169,875 milliárd, 0,74%, 0,869.

A szám és a mértékegység közé szóköz kerül: 100 km, 3 mm, 15 g, de 97%. Normálalak megjelenítéséhez érdemes az {{e}}^(?) sablont használni: 6{{e|23}} → 6·10²³.

A számok helyesírásáról bővebben az AkH. 288–292. pontjai tájékoztatnak.

Képaláírások

A képekhez, illusztrációkhoz mindig írjunk képaláírást. Ezen feliratok végére nem kell pont, ha nem teljes mondat: „A Duna forrása a Fekete-erdőben”, „Görgei Artúr portréja”, de „A Tet-offenzíva szinte az összes déli nagyvárost érintette.”

A feliratok helyesírásáról lásd az AkH. 266. pontját.

Idézetek

Az idézeteket szedhetjük dőlt betűvel, tehetjük idézőjelek közé, vagy alkalmazhatjuk mindkét módszert egyszerre. Használjuk a magyar nyomdai idézőjeleket! Elsődleges idézőjelként az alul kezdett és felül lezárt párt: „Áldjon meg, áldjon meg!” …anyja eddig mondta. Belső idézetekhez hegyével befelé forduló jelpárt: Petőfi írta apjáról: „Szemében »mesterségem« / Most is nagy szálka még; / Előítéletét az / Évek nem szünteték.”

Az idézés szabályairól bővebben az AkH. 256–259. pontjai írnak.

A stb. előtti vessző

Rendszerint igaz, de nem minden esetben érvényes az, hogy a stb. előtt nincs vessző. Olyankor ugyanis van vessző, ha nem szószerkezetre, hanem tagmondatra utal: „Reggel megmosdott, felöltözött, reggelit készített magának, stb., és elindult dolgozni.”

Ha itt elhagynánk a vesszőt az stb. előtt, az azt jelentené, hogy „reggelit készített magának és a többi szóba jöhető embernek/állatnak.” Ha kitesszük, akkor viszont a kívánt jelentést kapjuk: „reggelit készített magának, és elvégezte a többi szokásos reggeli teendőt” (amelyek külön tagmondatokban szerepelnének).

A mondatrészek közötti írásjelekről bővebben lásd az AkH. 247–249. pontjait.

Idegen nevek átírása

Idegen nevek átírásánál az alapvető elv az, hogy latin betűs ábécét használó nyelveknél megmarad az eredeti forma, kivéve akkor, ha a magyar nyelvben másképp honosodott meg. Ennek megfelelően: ugyan Cincinnati nem magyarosodik Szinszinettire, Krakówból mégis Krakkó lesz, és Hồ Chí Minh neve is Ho Si Minhné alakul. Az idegen nevek mellékjelei megtartandóak.

Nem latin írást használó nyelvek – így például a japán vagy az orosz – esetén, a helyesírási szabályzatnak megfelelően, a kiejtés szerinti magyaros forma használatos.

A nem latin írású nyelvek között a Wikipédia megkülönbözteti a kínai nyelvet, melynek átvett neveit, az akadémiai útmutatással szemben, a Kínai Népköztársaság hivatalos pīnyīn írásrendszerében ajánlott szerepeltetni, a {{pinjin}} sablon beillesztésével, és a nevek első előfordulásakor zárójelben a magyaros átírással. Itt is kivételt képeznek azonban a más formában meghonosodott nevek. Így Pekingre továbbra sem hivatkozunk Běijīng néven, ellenben Sanhszi tartományt már a pontosabb Shānxī alakban említjük.

Idegen nevek írásáról bővebb tájékoztatásul az AkH. 202–222. pontjai szolgálnak.

További információ

A szerkesztés megkezdése előtt érdemes a következő oldalakat elolvasni:

• Wikipédia:Irányelvek és útmutatók – a legfontosabb olvasnivaló a Wikipédia szabályairól
• Wikipédia:Stilisztikai útmutató – a szócikkek megfogalmazásáról
• Wikipédia:Gyakori elírások listája – gyors helyesírási emlékeztető
• Wikipédia:Hogyan szerkessz lapokat? – a wikipédiás formázónyelvről
• Wikipédia:Bátran szerkeszd a lapokat!
• Wikipédia:Leggyakoribb baklövések
• Wikipédia:Csonk – a csonkokról és bővítésükről