Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:Bizottmány/próbalap/Hámori Péter

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Hámori Péter (Budapest, 1953. szeptember 25. –) magyar fotográfus, fényképészmester

Családja, tanulmányai

[szerkesztés]

Apja, Hámori Gyula és édesanyja, Skultéty Erzsébet, mindketten fényképészmesterek voltak. Testvére Hámori Attila költő, irodalmár.

1972-ben a híd- és vízműépítő technikusi szakma megszerzése után fordult érdeklődése a hivatásos fényképészet felé, bár már gimnazista kora óta sok fotófelvételt készített. 1972-ben Hámori Erzsébet, anyja és mestere vállalkozásában kezdte meg a fényképész szakma ismereteinek az elsajátítását. 1974-ben kapta meg a szakmunkás oklevelét, majd 1977-ben tette le a mestervizsgát. 1980-ban Sinar diplomát nyert, 1986-ban a videófelvételkészítő képzettséget is megszerezte.

Pályafutása

[szerkesztés]

1972 és 1988 között a Hámori Gyuláné, majd Hámori Erzsébet fényképészmester néven a Majakovszkij utca 78. alatt működő fotóműterem alkalmazottja volt.

1988-ban önálló iparengedélyt váltott ki, Hámori Erzsébettel, anyjával közös műterme változatlan telephellyel, de már Hámori Fotó Videó Digitális Stúdió, 1068 Budapest Király u. 78. cégnéven működött 2013-ig, megszűnéséig.

Felvételei folyamatosan szerepeltek a folyóiratok, havi- és hetilapok oldalain, így például már 1971-től, majd a 2000-es években is megjelentek a Természet Világa,[1], a Nemzeti Sport,[2] valamint egyéb szakmai és kulturális témájú lapokban.

A Hungarhotels, a Danubius szállodák és a Taverna Szálloda Rt. prospektusai részére készített épület- és riportfelvételeket. A Magyar Tudományos Akadémia rendezvényeit, tanácskozásait, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ), a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) kongresszusait, eseményeit örökítette meg. Fotói online láthatóak a Hámori Foto-Video Digitális Stúdió honlapján.[3]

2013-tól az MTA Bölcsészettudományi Központ Művészettörténeti Intézet munkatársaként az építészeti örökség fotózása került előtérbe itteni munkásságában. E felvételek szintén megjelentek több folyóiratban is.[4][5]

A Lechner Év (2014) alkalmából a MTA BTK Művészettörténeti Intézet honlapján az intézet fotósaként Hámori Péter, illetve (két épület – Iparművészeti Múzeum és Szekszárdi szálló – esetében Sisa József) fényképeiből hozott létre egy szabadon felhasználható Lechner-fotógalériát.[6] A képadatbázis 19 budapesti, 3 szegedi, 1 nagybecskereki, 1 szekszárdi, 2 pozsonyi, 1 kecskeméti Lechner tervezte épület homlokzati és részletfotóit tartalmazza több száz képpel.[7]

Ugyancsak Hámori Péter fotóival készült a Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Művészettörténeti Intézet „Lipótváros” elnevezésű, egyre bővülő képadatbázisa, mely a nevezetesebb épületek homlokzati és részletfotóit az utcanevek ABC rendjében, azon belül házszámozás szerint jeleníti meg. Ez az adatbázis még az előbbinél is több fényképet tartalmaz.[8]

Munkaterületei: a riport,- műtermi portré-, reklám- és műszaki felvételek, prospektusok készítése, szerkesztése, festményreprodukció, tárgyfotó, régi képek digitális felújítása, összedolgozása. Szakírás, szakoktatás, szakmai és mestervizsgáztatás.

Szakmai-közéleti tevékenység

[szerkesztés]

1989–2009 között másodállásban ügyvezető igazgató volt a Fényképészek- Videofelvételkészítők Országos Ipartestületében (1077 Budapest, Wesselényi u. 73.). 2007 óta a Budapesti Fényképész Mestervizsga Bizottság elnöki tisztét töltötte be. Ilyen minőségében folyamatosan részt vett a szakmai oktatás és követelmények fejlesztésében (tankönyvlektorálások, kerettantervek, vizsgakövetelmények kialakítása, modernizálása). 2012-től a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara VI. kerületi Tagcsoport elnökségi tagja volt.

Publikációk, kiállítások

[szerkesztés]
  • A Foto Art Magazin 2001 és 2003 közötti számaiban számos írást tett közzé egyes fényképezőgép-típusok jellemzőiről.[9]
  • A Digitális Fotómagazin 2003 és 2009 közötti egyes számaiban megjelent írásai a digitális fotózás (szűrők, Photoshop program jellemzői, használata, retusálás stb.) kérdéseiről szóltak.[10]
  • Sisa József: A magyar művészet a 19. században. Építészet és iparművészet. Osiris Kiadó, 2013. könyv nyomdai előkészítését, illusztrálását végezte. (2013-ban kategória díjat és Köztársasági elnöki Különdíjat nyert kiadvány).
  • 2014-ben fotóinak felhasználásával készült az Iparművészeti Múzeumban tartott „Lechner az alkotó géniusz” kiállítás és könyv, valamint a Metró Galéria Lechner-kiállítása. Lechner épületekről készült felvételei ugyanezen évben megjelentek a londoni Apollo Magasinban.

Díjak, kitüntetések

[szerkesztés]
  • Aranykéz kitüntetés (Budapesti Kézműves Kamara), 2002
  • Aranykoszorús mester, 2002 (IPOSZ)
  • Oklevél a „Digitális technika szakmai körökben történő megismertetéséért”. 2005 (BKIK)
  • Magyar kézművességért díj arany fokozata, 2007 (IPOSZ)
  • Főigazgatói Elismerés, 2016, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ 1. A Nemzetközi Neurokémiai Társaság III. Nemzetközi Nagygyűlése. Julius Axelrod Nobel-díjas a „A noradrenalin neurokémiája” címmel tartott megnyitó előadást (Fotó: Hámori Péter). Természet Világa, 1971-08-01, 8. szám; 2. Rotary-ösztöndíj, Természettudomány ösztöndíj tanároknak. (Díjkiosztó). Természet Világa, 2001-11-01 / 11. szám; 3. Gács János: Az ember megalkotja magának a megoldásokat. Beszélgetés Oláh György Nobel-díjas professzorral. Természet Világa, 2002-08-01, 8. szám, 340–341. o. 3 felvétel; 4. Harmadszor adták át a Rotary Clubok ösztöndíjait. Természet Világa, 2003-11-01, 11. szám, 175–176. o., 4 felvétel; 5. Az újjáéledt Bolyai-díj. Saharon Shelah szubjektív bemutatása. Természet Világa, 2003, I. Különszám, Bolyai emlékszám, 112–113. o. 2 felvétel; 6. Magyar Örökség-díj a Természet Világának – 2004. Díjátadó ünnepség. Természet Világa, 2004-05-01, 5. szám; 7. Akadémiai díjak átadása. Természet Világa, 2009-06-01, 6. szám
  2. ↑ Tamura Nobujosi(wd) sensei, a nyolcdanos aikidó mester Budapesten. Nemzeti Sport, 1996-01-25, 24. szám
  3. ↑ Hámori Fotó–videó Digitális Stúdió, 1068 Budapest, Király utca 78. honlapja Archiválva: [1]
  4. ↑ Kő, 2015. 3. szám, 9. o.; 11. o.
  5. ↑ Egy magyar géniusz, Lakáskultúra, 2016-08-01, 8. szám
  6. ↑ Lechner-épületek. HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Művészettörténeti Intézet
  7. ↑ Galamb Zsuzsa: Egy elfelejtett géniusz: Lechner az alkotó géniusz. Műemlékvédelem, 2015 / 4. szám
  8. ↑ Lipótváros. HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Művészettörténeti Intézet
  9. ↑ Hámori Péter írásai a Foto Art Magazin 2001 és 2003 közötti számaiban
  10. ↑ Cikke címeit lásd: HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Művészettörténeti Intézet honlapja. Hámori Péter fényképészmester. Publikációk

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerkesztő:Bizottmány/próbalap/Hámori_Péter&oldid=27652241”