Szerkesztő:Alensha/Naphimnusz

Aton-himnusz

Kész

• 1. sor:

• 2. sor:

(...) Felső- és Alsó-Egyiptom királya, a Két Föld ura, Noferheperuré-Waenré, Ré fia,

• 3. sor:

ki az igazságban él, a megjelenések ura, Ehnaton, nagy az ő idejében, és az ő szeretett hitvese, a Két Föld úrnője, Nofernoferuaton Nofertiti,

• 4. sor:

élet, egészség, fiatalság (?) neki örökkön-örökké. Gyönyörűen emelkedsz fel az ég horizontjára, ó élő Aton, ki megteremtetted...

• 5. sor:

az életet, mikor felragyogtál a keleti horizonton és megtöltöttél minden földet szépségeddel. Eljössz,

• 6. sor:

nagyszerű és ragyogó vagy, magasan minden föld felett, és sugaraid átölelik a földeket mindannak határáig, amit teremtettél,

• 7. sor:

Te, a Nap, és eléred az ő határaikat és aláveted őket szeretett fiadnak. Messze vagy,

• 8. sor:

sugaraid mégis elérik a földet. Ott vagy az emberek arcában, mozdulataid mégis láthatatlanok. Amikor lenyugszol a nyugati láthatáron, a földre olyan sötétség borul,

• 9. sor:

akár a halál. Az éjszaka belopózik a hálószobákba, beborít mindent, egy szem sem láthatja a másikat. Ellopják

• 10. sor:

tulajdonaikat, még ha a fejük alatt őrzik is őket, és nem kapják vissza. Minden oroszlán előjön barlangjából

• 11. sor:

és marnak a kígyók. A sötétség az egyetlen, mi látható, s míg a föld csendes, alkotójuk pihen

• 12. sor:

a láthatáron. Ragyogóvá válik a föld, amikor megjelensz a horizonton, Atonként ragyogva nappal. Te elűzöd a sötétséget és nekünk adod sugaraidat.

• 13. sor:

Ünnepet ül a Két Föld, az emberek felkelnek, Te ébreszted fel őket. Megmossák végtagjaikat,

• 14. sor:

felöltöznek és kezeiket áldóan emelik ragyogó megjelenésed felé. Az egész vidék megelevenedik,

• 15. sor:

minden jószág békében legel, a fák és mezők zöldellenek. A madarak kirepülnek

• 16. sor:

fészkeikből, szárnyaik a Te lelkedet dicsérik. Minden állat lábra áll.

• 17. sor:

Minden, ami repül vagy leszáll, él, mikor Te felkelsz értük. Hajók úsznak északra,

• 18. sor:

ahogyan délre is, megnyílnak az utak megjelenésedkor. A hal a folyóban fickándozik arcod előtt.

• 19. sor:

Sugaraid fénylenek a Nagy Zöldben [tenger]. Te növeszted ki a férfiak magvát az asszonyokban;

• 20. sor:

életre hívod a fiút anyja méhében, megnyugtatod őt, letörlöd könnyeit; dajkálod őt

• 21. sor:

már a testben, Te, ki az élet lélegzetét adod mindannak, mit teremtettél, és ő előjön anyja testéből, hogy lélegezni kezdjen születése napján,

• 22. sor:

megnyitod az ő száját és élelmet adsz neki. A fióka már a tojáshéjban felcsipog, Te adsz neki lélegzetet

• 23. sor:

?

odabenn, hogy éljen; Te adsz neki erőt, hogy kitörjön a tojásból, és ő előjön,

• 24. sor:

és két lábán sétál. Milyen sokfélék a Te műveid: rejtve maradnak

• 25. sor:

az ember előtt. Te vagy az egyetlen isten, kihez senki sem hasonló. Te teremtetted a földet, Te egyedül, minden embert is,

• 26. sor:

a lábon sétáló és magasban szárnyaló teremtményeket,

• 27. sor:

Khor [Palesztina és Szíria] és Kus országait és Egyiptom földjét. Te helyeztél minden embert az ő helyére és

• 28. sor:

?

adtál nekik élelmet, mindenki megszerzi ételét, és élete folytatódik; a nyelvek különböznek beszédükben, miként jellemük is,

• 29. sor:

• 29. folyt.

és arcszínük megkülönbözteti az országokat. Te okozod a Nílus áradását az alsó világban,

• 30. sor:

hogy életet adjon a népnek, melyet teremtettél, Te, ura mindennek, ki vajúdtál velük,

• 31. sor:

ura minden földnek, mely érted ragyog, te, Aton, a Felséges. Minden távoli vidéknek Te adtad az életet.

• 32. sor:

Te emelted a Nílus vizét az égbe [eső], és az kiárad értük, és a Nagy Zöldhöz hasonló hullámokat hoz létre a hegyekben,

• 33. sor:

?

hogy öntözze az ő földjeiket falvaikban. Milyen eredményesek a te terveid, ó, örökkévalóság ura! Nílus vize az egekben,

• 34. sor:

ez a Te ajándékod az idegen országoknak és az országok élőlényeinek. De a Nílus az alvilágból

• 35. sor:

jön elő, Egyiptom földjéért. A Te sugaraid táplálnak minden mezőt. Amikor felragyogsz, ők felélednek és teérted növekednek.

• 36. sor:

Te rendezed sorba az évszakokat, hogy felvirágoztassanak mindent, amit teremtettél: a telet, hogy lehűtse őket, a nyári hőséget, amit megízlelhetnek belőled. Megteremtetted a távoli eget, hogy benne ragyogj,

• 37. sor:

és láss mindent, mit létrehoztál, Te egyedül, különböző alakjaidban élő Atonként ragyogó, fényesen felragyogó, egyszerre távoli és közeli.

• 38. sor:

• 38 folyt.

Formák millióit teremtettél magadból, városokat és falvakat, földeket, utakat és folyókat.

• 39. sor:

Minden szem Téged figyel, a nappali korongot. (...)

• 40. sor:

(...) Senki

• 41. sor:

nincs, ki ismer téged, kivéve fiadat, Noferhepruré-waenrét. Te adtad neki a képességet, hogy ismerje gondolataidat és erődet.

• 42. sor:

A föld a Te kezed által kel életre, ahogy megteremted. Te eljössz és ők élnek. Feltámadsz és meghalsz. Te magad vagy az élet és az emberek általad élnek.

• 43. sor:

A szemek a szépséget látják, míg köztünk vagy. Minden munka abbamarad, amikor lenyugszol jobbra [nyugat]. Megjelenésed felvirágoztat mindent a király kedvéért,

• 44. sor:

amióta létrehoztad a földet. Te emeled fel őket, fiad kedvéért, aki a testedből született, ki Felső- és Alsó-Egyiptom királya, az Igazságban Élő, a Két Föld Ura,

• 45. sor:

Noferhepruré-waenré, Ré fia, az Igazságban Élő, a Ragyogó Megjelenések Ura, Ehnaton, nagy az ő idejében; a nagy királyi feleséggel együtt, kit ő szeret, a Két Föld Úrnőjével,

• 46. sor:

Nofernoferuaton-Nofretitivel, éljen és virágozzék örökkön-örökké.

megjegyzések

3. és 46. sor: Nofertiti nevében Aton i betűje a másik irányba fordulna, olyan nincs a készletben

11. sor 18. jel: hieroglifa nincs meg a készletben, 2 jelből raktam össze (pt-N14).

15. sor 22. jel: nem vagyok biztos benne, hogy ez a jel kell

23. sorban kérdőjel: ezt nem találtam

állatokban meg madarakban nem vagyok biztos, hogy mindet eltaláltam, nekem tökegyforma mind