Szerkesztő:Akitlosz/Zárt ë
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A zárt ë a magyar köznyelv ëgyetlen írásban általában nëm jelölt magánhangzója. Ezért a hang jelölésére nyelvészeti célú lëjegyzésëkben szokásosan használt ë betű a magyar ABC-ben sëm szerepël.
A tíz nagyobb magyar nyelvjárás közül öt: (nyugati, közép- és déldunántúli, északi/palóc és a székëly - nëm ëgységës - tartalmazza, a hatodik, a szëgedi azaz szögedi pedig ö-t ejt helyëtte. Ezëkből került a köznyelvbe.
Az e betűvel jelölt kettő hang kiejtése
[szerkesztés]Zárt ë:
É mint Éva hang kiejtéséhëz készülődünk. Száj szélesre, ámde këskënyre (ezért zárt) nyitva, nyelv elöl és ott is marad. S úgy ejtünk ë-t, hogy közben ettől az é szájálláshoz képest csak igen keveset mozdul el az ajak és a nyelv. Az eredmény ëgy rövid zárt ë hang.
Nyílt e:
Ahogy a fogorvos doktorbácsi is kéri Á mint Ákos helyzet. Száj kerekre nyitva, nyelv hátul. S így, tátott szájjal ejtünk ëgy hosszabb, nyílt e-t. A csak ëgyféle e-t ejtők általában a kettő e hang közötti, átlagos, úgynevezëtt "pesti e"-t ejtenek, ami természetësen nëm pesti eredetű, hanëm az északkeleti tájszólásból ered.
A magánhangzók gyakoriságának eloszlása a magyar beszédben
[szerkesztés]- a: 21,6 %;
- e: 17,1 %;
- o: 10,2 %;
- i: 10 %;
- ë: 8,9 %;
- á: 8,8 %;
- é: 8,8 %;
- ö: 3,4 %;
- u: 2,4 %;
- ó: 2,1 %;
- ő: 2,1 %;
- ü: 1,6 %;
- í: 1,3 %;
- ú: 1,2 %;
- ű: 0,6 %.
Jelëntésbeli különbségëk
[szerkesztés]Az ë hang használata nëm csak a beszédët tëszi változatosabbá, de jelëntésmëgkülönböztető szerepe is van, így a lëírt alak önmagában nëm ëgyértelmű.
- mentek = ők mentesek, például mentelmi joguk van
- mentëk = én fuldoklót ki a vízből például
- mëntek = ők korábban távolodtak
- mëntëk = ti most elhaladtok
"
Hibamentes mentő vagyok.
Szőke Tisza partján mëntem:
díszmagyarom vízbe esëtt,
díszës mëntém menten mentëm.
"
- e = mutatószó
- ë = kérdőszó
- helyes = hellyel rëndëlkëző
- helyës = csinos, rëndben van
Helyës kis bérëlt helyes.
- hëgyes = hëgyvidékës
- hëgyës = éles csúcsos
Ezën a hëgyes vidékën hëgyësek a hëgycsúcsok.
- vësz, vëszik = vásárol, vásárolják
- vesz, veszik = eltűnik vagy veszëttség nevű nyavalya érte.
Eszük veszik, úgy vëszik.
- elvëszik = ők megszerzik maguknak
- elveszik = ő eltűnik
Elvesztem, ha ezt elvesztëm.
- értëk = valamit fëlfogok szellemileg
- értek = mëg(/oda)találtak.
Értëk némëtül, értek örömök.
- értëm = valamit fëlfogok szellemileg
- értem = engëmért
Értëm én, hogy értem jöttek.
"
Harminc nyarat mëgértem,
mint a dinnye mëgértem,
anyósomat mëgértëm...
én a pénzëm mëgértem.
"
- eszëm = okosságom, agykapacitásom, fifikám, gógyim, sütnivalóm
- ëszëm = étkëzëk
Van eszëm, a moslékot nëm ëszëm.
- ëlég = Na most hagyjátok habba! Köszönöm, nëm kérëk többet.
- elég = tűz martalékává válik
Ëlég baj, ha elég.
- fëlém = ëgy új embërt helyëztek az enyémnél magasabb pozícióba
- felém = irányomban
A fëlém helyëzëtt új igazgató kérdéssel fordult felém.
- szëmét = látószervét
- szemét = hulladék
Nëm bántja a szëmét a szemét.
- terem = szëmélyës környezetëm
- terëm = nagy helyiség vagy növény termést hoz, illetve hirtelen mëgjelënik.
Nincs ëlég terem, kicsi ez a terëm.
- tëttem = csináltam
- tëttëm = cselekëdetëm
Rosszul tëttem, mëgbántam a tëttëm.
- néztek = ők mëgtekintëttek
- néztëk = ti mëgtekintëttétëk
Ë / Ö párhuzam
[szerkesztés]Szinte minden ë-vel ejtëtt szónak van ö-s párja, ha máshol nëm is, a Dél-alföldi nyelvjárásban igen.
bëgy /bögy
csëbër / csöbör
csëpp / csöpp
fël / föl
përëg / pörög
sëprű, sëpër / söprű, söpör
sër / sör
vëdër / vödör
vërës / vörös
zsëmle, zsëmlye / zsömle, zsömlye
szëg / szög
Szavak, amelyekben ë és e is előfordul
[szerkesztés]brekëg, embër, kendër, jelën, mekëg, nyekëg, nyekërëg, selyëm, tengër, terëm, fërgetegës, këgyelëm, lëhet, tëhet, vëhet, ëhet, lëncse, rëngeteg, rëttenetës, zsëmle, veszëdelëm.
Az ëszpërënte szójátékok alkalmasak a két, e bëtűvel jelölt magánhangzó gyakorlására.
Például:
Ëhetetlen lëncse, csëppët sëm szërëncse, eme eledellel në ëtessën kend së.
Ëgyél kënyeret mëggyel, ha nëm këll tëdd el, majd mëgëszëd rëggel.
Véleményëk
[szerkesztés]“S mert nagyon szeretëm, nagyon fáj, ha vétünk ellene, vagy ha idegënëk kecske-mekëgéshez hasonlítják. Igaz rëngeteg e hemzsëg benne. A nép füle nëm is tűri. Váltogatja. Tarkítja ö-vel, lágyítja zárt ë-vel.
Már azért is kívánatos a zárt ë ejtése, hogy szép nyelvünket në hasonlíthassa a külföldi mekëgéshëz vagy kelepëléshëz, s në támadjon nevethetnékje, ha tanult magyar embër tátott e-vel ejti Goethee, Heinee, Dantee, Händeel … nevét.”
Péchy Blanka a magyar nyelvről
„Aki beszédében mëg tudja különböztetni a nyíltan és zártan ejtëtt e hangot, az tëgyën is különbségët a kétféle e között.
Ebben në Budapest nyelve lëgyën a példa, a minta, mert ez rossz példa lënne, hanëm a falusi mëg a vidéki városi lakosság nyelvhasználata!
A kétféle e mëgkülönböztetése ugyancsak hatásos eszköze az e hangok nëm kívánatos túltëngésének.”
„A magyar kiejtést is tanulni këll, még születëtt magyarnak is.”
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Bencze Imre: Édes, Ékes Apanyelvünk barczi.uw.hu/barczifuzetek8.rtf
[[Kategória:Magyar nyelv|Zárt ë]]