Grétsy László
| Grétsy László | |
 | |
| 1975-ben | |
| Született | 1932. február 13. Budapest |
| Elhunyt | 2024. január 21. (91 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar[3] |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | magyar nyelvész, főiskolai tanár, televíziós műsorvezető |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (–1954) |
| Kitüntetései | SZOT-díj (1976) Kiváló népművelő (1981) Apáczai Csere János-díj (1992) MSZOSZ-díj (1993) Prima díj (2004) Magyar Örökség díj (2007) Prima Primissima díj (2012) |
| Sírhelye | Farkasréti temető[4] |
| Írói pályafutása | |
| Fontosabb művei | Mai magyar nyelvünk (1976) Nyelvművelő kézikönyv I–II. (1985) Álljunk meg egy szóra! (1991) Nyelvművelő kéziszótár (2005) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Grétsy László témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Grétsy László (Budapest, 1932. február 13. – Budapest, 2024. január 21.) magyar nyelvész, főiskolai tanár, televíziós személyiség, a nyelvművelés kiemelkedő alakja.
Tanulmányai
[szerkesztés]1950-ben érettségizett a pesterzsébeti Kossuth Gimnáziumban, majd felvették az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának magyar–történelem szakára, ahol 1954-ben diplomázott. 1960-ban szerezte meg a nyelvtudományok kandidátusa címet.
Tudományos pályafutása
[szerkesztés]Egyetemi tanulmányai alatt még irodalomtörténettel foglalkozott, majd diplomájának megszerzése után a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének tudományos munkatársaként kezdett el dolgozni, melynek később főmunkatársa lett. 1971-ben a mai magyar nyelvvel foglalkozó osztály vezetőjévé nevezték ki. Itt szerezte első nyelvápolással kapcsolatos könyveit.
1987-ben távozott az Akadémiától, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Kar magyar nyelvi tanszékének tanszékvezető főiskolai tanára lett. 1989-től az Anyanyelvápolók Szövetségének főtitkára, majd alelnöke, 1994-től ügyvezető elnöke. 2008 decemberében a közgyűlés a szövetség elnökévé választotta.[5] 2013 óta a szövetség tiszteletbeli elnöke.[6]
1998-ban vonult nyugalomba. 1992-ben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságának társelnökévé választották, 2006-ban annak tiszteletbeli elnöke lett. 2001 és 2007 között az MTA Közgyűlésének képviselője volt.
Több nyelvműveléssel foglalkozó szakfolyóiratnál dolgozott, a Magyar Nyelvőr szerkesztőbizottságának tagja (2022. február 1-ig)[7][8] és az Édes Anyanyelvünk felelős szerkesztője volt. Emellett az Élet és Tudomány, valamint a Szabad Föld rovatvezetőjeként is működött.
Televíziós pályafutása
[szerkesztés]Országszerte ismertté a magyar nyelv hagyományaival, illetve ápolásával kapcsolatos népszerű televíziós műsorai tették. Ezek közül a legismertebb a Vágó Istvánnal közösen vezetett Álljunk meg egy szóra! című műsor volt, amelyben egy-egy szónak, kifejezésnek a helyességét, eredetét, esetleges hibás használatát magyarázták el.[9] A nyelvművelő tévésorozat 500. adása alkalmából 1997-ben nívódíjat kapott. Balázs Gézával is volt közös műsora, de több saját műsort is vezetett.
Családja
[szerkesztés]1957-ben között házasságot Jajczay Judittal, aki 2003-ban elhunyt. Négy gyermekük született: Andrea, Gabriella, Zsombor (1969–2011)[10] és Klaudia.[11]
Díjai, elismerései
[szerkesztés]- SZOT-díj (1976)
- Kiváló népművelő (1981)
- Apáczai Csere János-díj (1992)
- MSZOSZ-díj (1993)
- Prima-díj (2004)
- Magyar Örökség-díj (2007)
- Prima Primissima-díj (2012)
- Tőkéczki László-díj (2020)[12]
Főbb művei
[szerkesztés]- A szóhasadás. Egy kevéssé számba vett szóalkotásmód típusai és szerepe irodalmi és köznyelvünk fejlődésében; Akadémiai, Bp., 1962
- Szaknyelvi kalauz (1964)
- Anyanyelvünk játékai (1974) Gondolat Könyvkiadó
- Mai magyar nyelvünk (szerk., 1976)
- Hivatalos nyelvünk kézikönyve (társszerző, 1976)
- Nyelvművelő kézikönyv I–II. (Kovalovszky Miklóssal, 1985)
- Nyelvészet és tömegkommunikáció (1985)
- Álljunk meg egy szóra! (Vágó Istvánnal, 1991)
- Anyanyelvi őrjárat (1999)
- A mi nyelvünk (2000), Tinta Könyvkiadó[13]
- Szójátékos anyanyelvünk (Balázs Gézával, 2001)
- Új anyanyelvi őrjárat (2002)
- Nyelvművelő kéziszótár (Kemény Gáborral, 2005), Tinta Könyvkiadó[14]
- Vallomások – Harminchárom jeles magyar kortársunk gondolatai anyanyelvünkről (2009), Tinta Könyvkiadó[15]
- A szavak ösvényein – Szavaink és szólásaink eredete, változásai, érdekességei (2011), Tinta Könyvkiadó[16]
- Nyelvi játékaink nagykönyve (2012), Tinta Könyvkiadó[17]
- Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai. Egy pályázat legjobb darabjai; vál., szerk. Balázs Géza és Grétsy László; Anyanyelvápolók Szövetsége–Tinta, Bp., 2013[18]
- Anyanyelvi séták – Szavaink, neveink és szólásaink születése, életútja, titkokkal teli világa (2014), Tinta Könyvkiadó[19]
- Anyanyelvünk tájain; Tinta, Bp., 2016 (Az ékesszólás kiskönyvtára)
- A magyar nyelvről. Klasszikus íróink és költőink anyanyelvünkről (2018), szerk. Grétsy László, Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó[20]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Meghalt Grétsy László, 2024. január 22.
- ↑ https://www.blikk.hu/sztarvilag/hazai-sztarok/gretsy-laszlo-halala/2nr7z0t?sl_ps=d_1
- ↑ BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár
- ↑ Február 23-án búcsúztatják Grétsy Lászlót a Farkasréti temetőben (magyar nyelven). XXI. század Média Kft.
- ↑ az Anyanyelvápolók Szövetségének tisztségviselői
- ↑ X. tisztújító közgyűlés
- ↑ Inkei Bence: Grétsy Lászlót alig két héttel a 90. születésnapja előtt távolították el a nyelvművelő folyóirat szerkesztőbizottságából. 24.hu. 2022. február 13.
- ↑ [1] HVG
- ↑ Álljunk meg egy szóra! (1997) YouTube (10:10)
- ↑ Elhunyt Grétsy Zsombor (Nyest.hu)
- ↑ Biográf Ki kicsoda 2004. Poligráf Kiadó. Budapest, 2003. 1. kötet 593. o. ISBN 963 86345 1 0
- ↑ Online műsorban adták át a közmédia legrangosabb díjait. Híradó.hu (2020. december 16.) (Hozzáférés: 2020. december 16.)
- ↑ A mi nyelvünk
- ↑ Nyelvművelő kéziszótár
- ↑ Vallomások – Harminchárom jeles magyar kortársunk gondolatai anyanyelvünkről
- ↑ A szavak ösvényein – Szavaink és szólásaink eredete, változásai, érdekességei
- ↑ Nyelvi játékaink nagykönyve
- ↑ Tinta Könyvkiadó – Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai (Balázs Géza, Grétsy László). www.tintakiado.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
- ↑ Anyanyelvi séták – Szavaink, neveink és szólásaink születése, életútja, titkokkal teli világa
- ↑ Tinta Könyvkiadó – A magyar nyelvről (Grétsy László , Kiss Gábor). www.tintakiado.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 23.)
Források
[szerkesztés]- MTI Ki Kicsoda 2006, Magyar Távirati Iroda, Budapest, 2005, 627-628. old.
- Balázs Géza köszöntője Grétsy 70. születésnapja alkalmából
- Grétsy László, a nyelvművelő tudós 80 éves
További információk
[szerkesztés]- Éltető anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára; szerk. Balázs Géza, A. Jászó Anna, Koltói Ádám; Tinta, Bp., 2002
- Grétsy 80. Köszöntő könyv Grétsy László születésnapjára; vál. tanulmányait összegyűjt. Balázs Géza et al.; Anyanyelvápolók Szövetsége, Bp., 2012
- A nyelvész – emberközelből. Grétsy László beszélgetőtársa Erdélyi Erzsébet; Tinta, Bp., 2022
További információk
[szerkesztés]- Rendhagyó interjú Grétsy Lászlóval (készítette fia, Grétsy Zsombor; Nyest, 2010. július 15.)
- Alkotói adatlapja Moly.hu
- Grétsy László – „Legendárium”. Századvégi arcképcsarnok (1999)
- Mi lett vele? – Grétsy László most elárulta, mivel tölti a mindennapjait Blikk, 2019. július 25.
