Szerkesztő:Akela/Temp 00
Speciális:Prefixindex/User:Akela (URL) - - - - - WP szócikkek száma 550 249
A lap szerkesztés alatt áll. Kérlek, még ne szerkeszd egy darabig! This page is currently under construction, please do not edit it for a while. Diese Seite ist zur Zeit noch in Arbeit. Bitte bearbeite sie noch nicht. |
Személy /színész infobox másolható minta
[szerkesztés]Akela/Temp 00 | |
Nemzetisége | [[]] |
Színészi pályafutása | |
Tevékenység | színész |
Sablon • Wikidata • Segítség |
[xxx.jpg blabla] |
- d:Q3272672 * en:Logarithmic mean temperature difference * ru:Среднелогарифмический температурный напор
A logaritmikus közepes hőfokkülönbség vagy logaritmikus közepes hőmérséklet-különbség (Delta-T-Log) a hőtechnikai mérnöki tudományban, the logarithmic mean temperature difference (LMTD) is used to determine the temperature driving force for heat transfer in flow systems, most notably in heat exchangers. The LMTD is a logarithmic average of the temperature difference between the hot and cold feeds at each end of the double pipe exchanger. For a given heat exchanger with constant area and heat transfer coefficient, the larger the LMTD, the more heat is transferred. The use of the LMTD arises straightforwardly from the analysis of a heat exchanger with constant flow rate and fluid thermal properties.
Angol nyelvű szakirodalomban általánosan használt elnevezése logarithmic mean temperature difference, ugyanitt gyakori rövidítése LMTD.)
Meghatározása
[szerkesztés]We assume that a generic heat exchanger has two ends (which we call "A" and "B") at which the hot and cold streams enter or exit on either side; then, the LMTD is defined by the logarithmic mean as follows:
where ΔTA is the temperature difference between the two streams at end A, and ΔTB is the temperature difference between the two streams at end B. When the two temperature differences are equal, this formula does not directly resolve, so the LMTD is conventionally taken to equal its limit value, which is in this case trivially equal to the two differences.
With this definition, the LMTD can be used to find the exchanged heat in a heat exchanger:
where (in SI mértékegységekben):
- Q is the exchanged heat duty (watts),
- U is the heat transfer coefficient (watts per kelvin per square meter),
- A is the exchange area.
Note that estimating the heat transfer coefficient may be quite complicated.
This holds both for cocurrent flow, where the streams enter from the same end, and for countercurrent flow, where they enter from different ends.
Keresztáramú áramlásban, in which one system, usually the heat sink, has the same nominal temperature at all points on the heat transfer surface, a similar relation between exchanged heat and LMTD holds, but with a correction factor. A correction factor is also required for other more complex geometries, such as a shell and tube exchanger with baffles.
Ruwiki
Levezetése
[szerkesztés]Assume heat transfer[2] is occurring in a heat exchanger along an axis z, from generic coordinate A to B, between two fluids, identified as 1 and 2, whose temperatures along z are T1(z) and T2(z).
The local exchanged heat flux at z is proportional to the temperature difference:
The heat that leaves the fluids causes a temperature gradient according to Fourier-törvény:
where ka, kb are the thermal conductivities of the intervening material at points A and B respectively. Summed together, this becomes
where K = ka + kb.
The total exchanged energy is found by integrating the local heat transfer q from A to B:
where D is the distance between the two fluids.
Use the fact that the heat exchanger area Ar is the pipe length B − A multiplied by the interpipe distance D:
In both integrals, make a change of variables from z to ΔT:
With the relation for ΔT found above, this becomes
Integration at this point is trivial, and finally gives:
- ,
from which the definition of LMTD follows.
Alkalmazásának feltételei és korlátai
[szerkesztés]- It has been assumed that the rate of change for the temperature of both fluids is proportional to the temperature difference; this assumption is valid for fluids with a constant specific heat, which is a good description of fluids changing temperature over a relatively small range. However, if the specific heat changes, the LMTD approach will no longer be accurate.
- A particular case for the LMTD are condensers and reboilers, where the latent heat associated to phase change is a special case of the hypothesis. For a condenser, the hot fluid inlet temperature is then equivalent to the hot fluid exit temperature.
- It has also been assumed that the heat transfer coefficient (U) is constant, and not a function of temperature. If this is not the case, the LMTD approach will again be less valid.
- The LMTD is a steady-state concept, and cannot be used in dynamic analyses. In particular, if the LMTD were to be applied on a transient in which, for a brief time, the temperature difference had different signs on the two sides of the exchanger, the argument to the logarithm function would be negative, which is not allowable.
- No phase change during heat transfer.
- Changes in kinetic energy and potential energy are neglected.
Logaritmikus közepes nyomáskülönbség
[szerkesztés]A related quantity, the logarithmic mean pressure difference or LMPD, is often used in anyagtranszfer (tömegtranszfer) for stagnant solvents with dilute solutes to simplify the bulk flow problem.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Basic Heat Transfer. www.swep.net . (Hozzáférés: 2020. május 12.)
- ↑ MIT web course on Heat Exchangers. [MIT]
- Kay J M & Nedderman R M (1985) Fluid Mechanics and Transfer Processes, Cambridge University Press
Források
[szerkesztés]- Nick Connor: Was ist die logarithmische mittlere Temperaturdifferenz – LMTD (német nyelven). thermal-engineering.org/de/, 2019. október 2. (Hozzáférés: 2024. február 20.)
- Bernhard Spang. Wärmedurchgang und mittlere Temperaturdifferenz in Rekuperatoren (Habilitationsschrift) (PDF) (német nyelven), Hamburg: Fachbereich Maschinenbau der Universität der Bundeswehr Hamburg (1998. április 24.). Hozzáférés ideje: 2024. február 24.
* {{cite web | url= https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&cad=rja&uact=8&ved=2ahUKEwij_6uimrCEAxVp1gIHHT80CUUQFnoECBYQAQ&url=https%3A%2F%2Fberndglueck.de%2Fdl%2F%3Fdl%3DWaermeuebertragung%2BMittlere_Temperaturdifferenz.pdf&usg=AOvVaw2x6d5ZdX8Ux_IF-V4kLukt&opi=89978449 | author= Prof. Dr.-Ing. Bernd Glück | title= Bedeutung, detaillierte Herleitung und Berechnung der mittleren Temperaturdifferenz, der mittleren logarithmischen Temperaturdifferenz, der mittleren Stofftemperaturen (Medientemperaturen) und der Behälteraufheizzeiten bei der Wärmeübertragung zwischen stofflich getrennten Medien | langauge= de | year= 2017 | format= PDF | accessdate= 2024-02-20}} * https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&cad=rja&uact=8&ved=2ahUKEwij_6uimrCEAxVp1gIHHT80CUUQFnoECBYQAQ&url=https%3A%2F%2Fberndglueck.de%2Fdl%2F%3Fdl%3DWaermeuebertragung%2BMittlere_Temperaturdifferenz.pdf&usg=AOvVaw2x6d5ZdX8Ux_IF-V4kLukt&opi=89978449 * https://www.google.com/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=&ved=2ahUKEwij_6uimrCEAxVp1gIHHT80CUUQFnoECBcQAQ&url=https%3A%2F%2Fberndglueck.de%2Fdl%2F%3Fdl%3DVeroeffentlichungen%2BHLH_1999_Heft_9.pdf&usg=AOvVaw02r7fj9UKZOEWMgoGvxWLs&opi=89978449 Wärmeübertargung längs getrennter Medien. Ermittlun der mittleren Temperaturdifferenz vom Heizrohr zu Behälteraufheizung
- Hőtani műveletek – Hőcsere [TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006] (magyar nyelven) (PDF). Szegedi Tudományegyetem (eta.bibl.u-szeged.hu)
- Szabó László. Felületi hőcserélők [TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002] (PDF) (magyar nyelven), Budapest: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet (NSZFI) (2008)
- Rév Endre. 2. fejezet: Hőcserélő hálózatok szintézise, Folyamattervezés és -modellezés III. Pinch-technika.. Budapest: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vegyészmérnöki Kar (1993). Hozzáférés ideje: 2024. június 14.
- Gausz Tamás, Sánta Imre: https://oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/62/37/dd/1/Gausz_Santa_Ho_es_aramlastan_II.pdf
[[Kategória:Hőtan]]
{{Személy infobox |típus = vezető |név = Rita Süssmuth |kép = |képméret = |képaláírás = |születési dátum = |születési hely = |halál dátuma = |halál helye = |halál oka = |sírhely = |születési név = Rita Kickuth |neme = |művésznév = |álnév = |becenév = |állampolgárság = |nemzetiség = arab |házastárs = |élettárs = |gyermekek száma = |gyermekei = |szülei = |szakma = |tisztség = |iskolái = |kitüntetései =
|megjegyzés = |aláírás = |wikicommons =
|alsablon =Németország miniszterelnöke és hadügyminisztereHivatali idő
1958. július 14. – 1963. február 8. ElnökMuhammad Nadzsíb ar-Rubaji
Politikai pályafutása
Rita Süssmuth, született Rita Kickuth[1][2] (Wuppertal, Német Birodalom, 1937. február 17. –) német kereszténydemokrata politikus, 1985–1988 között Nyugat-Németország családügyi minisztere, 1988–1998 között a Bundestag elnöke.
Sie war von 1985 bis 1988 Bundesministerin für Jugend, Familie und Gesundheit (ab 1986 Jugend, Familie, Frauen und Gesundheit) und von 1988 bis 1998 Präsidentin des Deutschen Bundestages. Mit fast zehn Jahren war ihre Amtszeit die drittlängste in der Geschichte des Bundestages. Nur Eugen Gerstenmaier und Norbert Lammert hatten das Amt länger inne.
Neben ihrer politischen Arbeit engagierte sich Süssmuth für viele Projekte aus der Zivilgesellschaft, bspw. als Präsidentin der Europäischen Bewegung Deutschland (1994–1998) und Mitglied des Beirats bzw. Kuratoriums der gemeinnützigen Bertelsmann Stiftung (1997–2007).[3] Für ihre Verdienste wurde sie vielfach geehrt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Rita Süssmuth geb. 1937 (német nyelven). Haus der Geschichte. (Hozzáférés: 2018. március 9.)
- ↑ Rita Süssmuth (geb. Kickuth) (német nyelven). Konrad-Adenauer-Stiftung. (Hozzáférés: 2024. június 25.)
- ↑ Sablon:Literatur
További információk
[szerkesztés]- 118992872 dokumentumai a Német Nemzeti Könyvtár (DNB) állományában
- Dr. Rita Süssmuth, o. Professorin, Bundestagspräsidentin a. D. Abgeordnete. Biographie (német nyelven). Webarchiv des Deutschen Bundestages (Bundestag.de). (Hozzáférés: 2024. június 27.)
- Anja Arp: Rita Süssmuth wird Bundestagspräsidentin (am 25.11.1988). Podcast WDR5 (német nyelven). WDR (wdr.de), 2023. november 25.
{{DEFAULTSORT:Süssmuth Rita}} [[Kategória:1937-ben született személyek]] <!--[[Kategória:20XX-ben elhunyt személyek]] [[Kategória:Németországi politikusok]] [[kategória:Német nők]] [[Kategória:A Bundestag tagjai]] [[Kategória:CDU-tagok]] [[Kategória:Németország szövetségi miniszterei]] [[Kategória:Élő személyek]]
|Leroy R. Grumman]] témájú médiaállományokat.
Leroy R. Grumman | |
Nemzetisége | amerikai |
A Wikimédia Commons tartalmaz [[Commons:Category: | |
Tudományos pályafutása | |
Szakterület | aerodinamika, hidrodinamika, áramlástechnika, szilárdásgtan |
Kutatási terület | aerodinamika, repülőgéptervezés |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Leroy Randle Grumman (Huntington, Long Island, New York állam, 1895. január 4. – Manhasset, New York állam, 1982. október 4.) amerikai mérnök, repülőgéptervező és -építő, tesztpilóta, ipari vállalkozó,[1] az amerikai katonai repülőgép gyártás kiemelkedő személyisége.
1929-ben megalapította a Grumman Aircraft Engineering Co. vállalatot, melyet később Grumman Aerospace Corporationné alakítottak. 1994-ben megvásárolta a Northrop haditechnikai vállalat, azóta a cég a Northrop Grumman csoport része.[2][3]
Világháborús cikk:[4]
Élete
[szerkesztés]Tanulmányai
[szerkesztés]Ősei sörfőzdét üzemeltettek. Apja, Tyson Grumman szekérgyártó és -kereskedő üzletet vitt, később az állami postaszolgálatnak dolgozott. Fia, Leroy erős érdeklődést mutatott az akkoriban újdonságnak számító, gyorsan fejlődő motoros repülőgéptechnika iránt. A középiskola elvégzése után 1911-ben felvették az Ithaka városában működő Cornell Egyetemre, itt 1916-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet. Első munkahelye a New York Telephone Company volt. 1917-ben, amikor az Egyesült Államok belépett az első világháborúba, Grumman pilótaképzésre jelentkezett az amerikai Haditengerészetnél, de az orvosi vizsgálaton visszautasították, így hajógépésszé képezték ki, majd a Columbia Egyetemre küldték tengeralattjáróvadász torpedónaszádok személyzetének képzésére küldték.
Később a Massachusetts Institute of Technology-ra kérte magát, ahol pilótanövendékek képzésében és repülés közbeni ellenőrzésében vett részt. Némi trükközéssel (az orvosi alkalmassági véleményt eltitkolva) bejuttatta magát a miami Haditengerészeti Repülőbázisra, ahol harci pilóta képzésre jelentkezett és 1918 szeptemberében a floridai Pensacolában sikeres hivatásos pilótavizsgát tett.
Er wurde Fluglehrer in Pensacola und Testpilot und Projektingenieur an den staatlichen Marine-Flugzeug-Werken. Auf League Island (Philadelphia Naval Shipyard) begegnete er den Flugpionieren Albert und Grover Loening. Nach dem Krieg arbeitete Grumman von 1920 bis 1929 zuerst als Testpilot, dann als Fabrikleiter und schließlich Generaldirektor bei der Loening Aircraft Engineering Corporation. Als die Fabrik der Loenings 1929 verlegt werden sollte, gründete er mit Ed Poor, William Schwendler, Jake Swirbul und Clint Towl die Grumman Aircraft Engineering Corporation, eine Flugzeugreparaturwerkstatt. Das gemeinsam aufgebrachte Stammkapital belief sich auf 32 000 dollárra rúgott, wobei Grumman 17 000 dollár beigesteuert hatte.[1]
Grumman wurde der erste Präsident der Grumman-Werke und führte sie erfolgreich durch die Gründungsjahre. Zunächst wurden defekte Flugzeuge repariert und LKW-Aufbauten aus Aluminium gefertigt. 1930 erhielt er von der US-Marine einen Auftrag für die Herstellung von Flugzeug-Schwimmern. Dieser Auftrag ermöglichte es, dass die Firma sich vergrößerte und 1931 nach Valley Stream in einen Hangar umzog. Dort wurde auch der erste Doppeldecker Grumman F3F, bereits mit Einziehfahrwerk und geschlossener Pilotenkabine, für die Marine gefertigt. Bereits 1932 wurde die Fertigungsstätte zu klein und Grumman verlegte den Firmensitz nach Farmingdale, um Jäger und Mehrzweckflugzeuge für die Marine herzustellen. Die zunehmende Anzahl an Aufträgen führte 1936 zu einem weiteren Umzug nach Bethpage, wo neben einer komplett neuen Werkhalle auch ein eigener Flugplatz zur Verfügung stand.
A Pearl Harbor elleni japán támadás után im második világháború kam der Durchbruch für das Unternehmen. Für die US Navy fertigten sie die Grumman F4F Wildcat, mit der revolutionären Möglichkeit durch klappbare Tragflächen die Standfläche auf repülőgép-hordozón zu minimieren, und die Grumman F6F Hellcat. Diese Jagdflugzeuge waren an zwei Dritteln aller japanischen Flugzeugverluste beteiligt. Insgesamt wurden im Zweiten Weltkrieg 31.376 Flugzeuge von Grummans Firma hergestellt.
Visszavonulása, halála
[szerkesztés]A háború végén Grumman tüdőgyulladást kapott. Orvosa penicillin injekciókat adott neki, amely heveny allergiás reakciót okozott, és Grumman látása erősen megromlott.[5] Fogyatékossága egyre jobban akadályozta a munkában, emiatt megritkította nyilvános megjelenéseit.[6][1] Az 1960-as években látása tovább romlott, sötét szemüveget kellett hordania, amely akadályozta a közlekedésben.[6] 1966. május 19-én lemondott a Grmnna cég örökös elnökii tisztségéről. Örökös tiszteletbeli elnökké választották, e tisztséget 1972. június 15-ig viselte. Aktív pályájának végén, 1972-ben nevét felvették a Repülési és Űrhajózási Dicsőség Csarnokának táblájára. [7] Időnként ellátogatott a cég irodáiba és telephelyeire, de súlyosbodó cukorbetegsége miatt az 1980 körül már teljesen megvakult. Családi birtokán, a Long Island-i Manhassetben élt. Hosszú betegség után vonult vissza. Hosszú betegség után a közeli North Shore Egyetemi Kórházban hunyt el, 1982. október 4-én. Házas ember volt, négy gyermeket hagyott hátra.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c James Barron (1982. október 5.). „Leroy Grumman, the Builder of Aeronautics Giant, Dies” (angol nyelven). The New York Times (nytimes.com), 25. o.
- ↑ John T. McQuiston (1994. március 8.). „Long Islanders Shocked by Grumman’s Merger [with Northrop]” (angol nyelven). The New York Times.
- ↑ Diana Shaman (1997. december 28.). „Commercial Property. Selling Off Northrop Grumman’s Surplus; Cablevision Takes Last of the Grumman Buildings” (angol nyelven). The New York Times (nytimes.com). ISSN 0362-4331. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
- ↑ (1944. szeptember 11.) „The Embattled Farmers” (angol nyelven). Time. [2013. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. november 16.)
- ↑ Barron 1982, p. 825.
- ↑ a b Skurla and Gregory 2004, p. 17.
- ↑ The National Aviation Hall of Fame: „Grumman, Leroy Randle Aeronautical Engineer” Enshrined 1972 (nationalaviation.org).
Források
[szerkesztés]- René J. Francillon. Grumman aircraft since 1929 (angol nyelven). Ort= Annapolis, Md.: Naval Institute Press (1989). ISBN 0-87021-246-X
- William M. Leary. anb.org Grumman, Leroy Randle (1895–1982), aircraft manufacturer, American National Biography (angol nyelven). Oxford: Oxford University Press, 686–687. o.. DOI: 10.1093/anb/9780198606697.article.1002074 (1999)
- Terry C. Treadwell. Ironworks: the story of Grumman and its aircraft (angol nyelven). Stroud: Tempus (2000). ISBN 0-7524-1717-7
További információk
[szerkesztés]- Leroy Randle Grumman American engineer. Aerospace engineering. Aeronautical engineering (angol nyelven). Britannica.com. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
- Leroy R. Grumman Founder of the Grumman Corporation (angol nyelven). Angelfire.com. (Hozzáférés: 2024. november 13.)
- Leroy R. Grumman (angol nyelven). San Diego Air & Space Museum (sandiegoairandspace.org). (Hozzáférés: 2024. november 13.)
{{DEFAULTSORT:Grumman Leroy}} [[kategória:1895-ben született személyek]] [[kategória:1982-ben elhunyt személyek]] [[kategória:New York államiak]] [[kategória:amerikai mérnökök]] [[kategória:amerikai feltalálók]] [[kategória:amerikai iparosok]] [[kategória:amerikai pilóták]] [[kategória:repülőgéptervezők]] [[Kategorie:Militärpilot (United States Navy)]] [[Kategorie:Träger der Medal for Merit]]