ÁLDOZATSEGÍTÉS

	Áldozatsegítő Központ
Típus	kormányzati szervezet
Tevékenység	A hatósági jelleget nélkülöző, érdekérvényesítést elősegítő szolgáltatások szakszerű biztosítása; az érzelmi segítségnyújtás pszichológus általi szolgáltatása tényleges krízisintervenció megszervezése, lebonyolítása; az ügyfelek irányítása és utánkövetése; továbbá a széles körű tájékoztató, megelőző tevékenység.
Székhely	Igazságügyi Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 4.
Cím	Kecskeméti Áldozatsegítő Központ Cím: 6000 Kecskemét, Arany János utca 10. Szegedi Áldozatsegítő Központ Cím: 6723 Szeged, Sólyom utca 2. Veszprémi Áldozatsegítő Központ Cím: 8200 Veszprém, Óvári Ferenc út 7. Szolnoki Áldozatsegítő Központ Cím: 5000 Szolnok, Boldog Sándor István krt 4. Miskolci Áldozatsegítő Központ Cím: 3530 Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky Endre utca 18. Szombathelyi Áldozatsegítő Központ Cím: 9700 Szombathely, Thököly I. u. 14. fsz. 6. Pécsi Áldozatsegítő Központ Cím: 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. Budapesti Áldozatsegítő Központ Cím: 1077 Budapest, Wesselényi utca 69.
	Az Áldozatsegítő Központ weboldala

Az áldozatsegítés célja, hogy a bűncselekményt (tulajdon elleni szabálysértést) elszenvedett és emiatt életminőségükben veszélybe került személyek társadalmi, erkölcsi

és anyagi sérelmei enyhüljenek a társadalmi szolidaritás és méltányosság elvei alapján.

Áldozatsegítés a nemzetközi jogban

A büntetőpolitika és a büntetőjog hagyományosan az elkövetőt helyezte és helyezi fókuszba, a sértettek, áldozatok sokáig nem kaptak figyelmet az igazságügyi szervezetektől. Nyugat-Európában az 1970-es évektől a tettes-orientált nézetek mellett egyre hangsúlyosabbá vált az áldozatok védelme is, egyre több országban születtek jogszabályok ezen a területen.

Az 1985. november 29-én elfogadott (40/34) ENSZ Nyilatkozat a bűncselekmények és a hatalommal való visszaélés áldozataival kapcsolatos igazságtétel alapelveiről definiálja az áldozat fogalmát, és megfogalmazza az áldozatok alapvető jogait, köztük a jóvátételhez, kártérítéshez való jogot. A deklaráció szerint az áldozatok olyan személyek, akik egyénileg vagy kollektíven sérelmet szenvedtek, beleértve a fizikai és mentális sérülést, érzelmi szenvedést, gazdasági veszteséget vagy alapvető jogaik lényeges csorbítását, a tagállamok hatályos büntető törvényeit (beleértve a bűnös hatalmi visszaélést tiltó törvényeket is) sértő tevékenység, vagy mulasztás révén. Áldozatok a közvetlen áldozat közeli családtagjai és az áldozat által eltartott személyek, továbbá azok is, akik azért szenvedtek sérelmet, mert beavatkoztak annak érdekében, hogy segítsék az áldozatot, vagy azért, hogy megelőzzék az áldozattá válást. A cselekmény elszenvedőjét áldozatnak kell tekinteni függetlenül attól, hogy az elkövetőt azonosították, letartóztatták, vád alá helyezték, vagy elítélték-e, továbbá attól is, hogy az elkövető és az áldozat családi kapcsolatban állnak-e egymással.

Az Európai Unió joga az áldozatsegítés terén

A sértettek büntetőeljárásbeli jogairól szóló 2001/220/IB Kerethatározat (2001. március 15.) azt a természetes személyt tekintette áldozatnak, aki valamely tagállam büntetőjogának megsértésével végrehajtott cselekmény, vagy mulasztás közvetlen következményeként sérelmet, így különösen testi vagy mentális sérülést, érzelmi szenvedést vagy gazdasági veszteséget szenvedett.

A kerethatározatot követő jelentős uniós jogforrás az Európai Parlament és a Tanács által 2012. október 25-én elfogadott, a 2012/29/EU irányelv a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról. Fontos kiemelni, hogy az irányelvet megelőzően az Európai Unió Tanácsának magyar soros elnöksége alatt kidolgozásra került az úgynevezett Budapest Ütemterv, amely többek között minden tagállam számára kötelező érvényű minimumszabályok megalkotását sürgette a bűncselekmények áldozatainak támogatására és jogaira vonatkozóan. Ezen Ütemterv nyomán került végül elfogadásra az irányelv, amelynek alapvető célja, hogy meghatározza a kötelezően nyújtandó áldozatsegítési szolgáltatások minimumszintjét, valamint garantál emellett bizonyos büntetőeljárási minimum jogokat is. Fontos vívmánya, hogy az áldozatfogalmat kibővítette: ide tartoznak egyrészt az olyan természetes személyek, akik közvetlenül bűncselekmény következtében sérelmet szenvedtek (ideértve a fizikai, szellemi vagy érzelmi sérülést, vagy gazdasági hátrányt), másrészt a közvetlenül bűncselekmény következtében életét vesztett személy családtagjai, akik e személy elhalálozása folytán sérelmet szenvedtek. Ez egyértelműen jelentős továbblépést jelent a kerethatározat áldozat-fogalmához képest.

Ki kell emelni még az Európai Unió égisze alatt megalkotott, a Tanács 2004/80/EK irányelvét a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről, amely szerint a szándékos, erőszakos bűncselekmények áldozatai állami kárenyhítésben részesülhetnek attól az államtól, amelynek területén a bűncselekményt ellenük elkövették. Az irányelv alapján az állami kárenyhítési rendszer működtetése kötelező feladat minden Európai Uniós tagállam számára.

A hazai áldozatsegítés története

2017-ben az Igazságügyi Minisztérium megkezdte az Áldozatsegítő Központok hálózatának kialakítását, a budapesti központ 2017-ben nyitotta meg kapuit a bűncselekmények áldozatai előtt, a miskolci és a szombathelyi központ 2018-ban, a pécsi, a szegedi és a kecskeméti pedig 2020-ban. 2021-ben Veszprémben és Szolnokon kezdte meg működését Áldozatsegítő Központ.

1989-ben megalakult az első áldozatsegítéssel foglalkozó civil szervezet
1993-tól Magyarországon is a bűncselekmények áldozatainak napjaként tartjuk nyilván február 22-ét
1994-ben létrejött a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE)
1998. október 15-én létrejött az Áldozatvédelmi Iroda, ami a Belügyminisztérium Társadalmi Kapcsolatok és Kommunikációs Irodáján belül üzemelt
1999-től kialakították a rendőrség áldozatvédelemmel foglalkozó hálózatát
2000-től bevezetésre került az állami kárenyhítés intézményrendszere
2005-ben létrejött az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat
Ugyancsak 2005-ben elfogadta az Országgyűlés bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvényt
2006. január 1-től megyei szinten kezdték meg működésüket az Áldozatsegítő Szolgálatok
2011-ben Magyarország hat hónapra átvette az EU Tanácsának soros elnöki tisztségét, ez idő alatt prioritásként kezelte az áldozatsegítés területét
2011. január 1-jén a fővárosi és megyei kormányhivatalok létrejöttét követően az áldozatsegítés intézményi rendszere nagyban átalakult, az áldozatsegítő szolgálatok területi feladatait a fővárosi és megyei kormányhivatalok áldozatsegítő szolgálatai látják el
2011 februárjában megkezdte működését a 06 80 225 225-ös zöld számon elérhető Áldozatsegítő Vonal
2012 áprilisától a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény módosítása következtében immár a tulajdon elleni szabálysértések áldozatai számára is hozzáférhetővé vált az állami támogatási rendszer
2017-ben az Igazságügyi Minisztérium megkezdte az Áldozatsegítő Központok hálózatának kialakítását, a budapesti központ 2017 júniusában nyitotta meg kapuit a bűncselekmények áldozatai előtt, a miskolci és a szombathelyi központ 2018 márciusában, míg a pécsi 2020 júliusában kezdte meg működését
2020 az áldozatsegítés éve az Igazságügyi Minisztériumban

Az áldozat fogalma a hazai szabályozás szerint

Az állami áldozatsegítés Magyarországon jelenleg is működő rendszerét a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény hozta létre.

E törvény alapján áldozat a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény és a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés természetes személy sértettje, valamint az a természetes személy, aki a Magyarország területén elkövetett bűncselekmény vagy a Magyarország területén elkövetett tulajdon elleni szabálysértés közvetlen következményeként hátrányt, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt szenvedett el.

A hazai szabályozás alapján a törvény hatálya alá a magyar állampolgár, az Európai Unió bármely tagállamának állampolgára, az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unióban jogszerűen tartózkodó állampolgára, Magyarország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személy, emberkereskedelem áldozataként azonosított személy, valamint az állampolgársága szerinti államnak Magyarországgal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján erre jogosult személy tartozik.

Áldozatsegítő Szolgálat és a nyújtott támogatások

A magyar áldozatsegítési szervezetrendszer három pilléren nyugszik: a területi áldozatsegítő szolgálatok, az Áldozatsegítő Központok valamint az Áldozatsegítő Vonal.

Területi Áldozatsegítő Szolgálatok

A valamennyi fővárosi és megyei kormányhivatalban (20 db) működő területi áldozatsegítő szolgálat az alábbi támogatásokat biztosítja:

− Érdekérvényesítés elősegítése keretében a szolgálatok főként tájékoztatást, jogi tanácsot, érzelmi segítséget nyújtanak az áldozatnak. A szolgáltatás célja az, hogy az áldozat a bűncselekmény (vagy tulajdon elleni szabálysértés) jellegére és személyes szükségleteire tekintettel az áldozatsegítő szolgálat segítségével, illetőleg rajta keresztül jusson hozzá azokhoz a szociális, egészségügyi, valamint egyéb támogatásokhoz, amelyek hozzásegíthetik a bűncselekmény okozta sérelem csökkentéséhez.

− Az azonnali pénzügyi segély célja a bűncselekményt követő rövid időn belül kialakult krízishelyzet orvoslása. Az azonnali pénzügyi segély, mint áldozatsegítő szolgáltatás jellemzője, hogy méltányossági döntéssel, a szociális rászorultság vizsgálata nélkül állapítható meg az áldozatok részére. A segély nem kártérítés, annak összege maximalizált (2020-ban 141 875 Ft), és csak a jogszabályban meghatározott célra (élelmezés, lakhatás, ruházkodás, utazás, gyógyászat, kegyelet) adható.

− Az áldozati státusz igazolása keretében a szolgálatok az áldozat kérelmére, vagy hivatalból hatósági bizonyítványt állítanak ki. Ilyen igazolással vehetőek például igénybe kedvezményesen a jogi segítségnyújtó szolgálat támogatásai, de más hatóságok előtt is felhasználható az igazolás.

− A többi szolgáltatáshoz képest külön kategóriát jelent a védett szálláshely biztosítása és a (bírósági) tanúgondozás. A védett szálláshely biztosításával kapcsolatos szolgáltatás az emberkereskedelem áldozataként azonosított áldozatok számára vehető igénybe. A szolgáltatást az állammal külön jogszabály alapján szerződő szálláshelyek biztosítják. A tanúgondozás keretében a bírósági tárgyalásra idézett tanú a megfelelő tájékoztatás érdekében bírósági tanúgondozóhoz fordulhat annak érdekében, hogy felvilágosítást kérjen a tanúvallomás megtétele, illetve az ehhez szükséges bírósági megjelenés elősegítése kapcsán.

− Állami kárenyhítést a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatai igényelhetnek a felmerült vagyoni káruk (teljes, vagy részbeni) megtérítésére, illetve enyhítésére. Rajtuk kívül az ilyen sértettek egyes közeli hozzátartozói, eltartottjai, és azok is jogosultak lehetnek, akik az elhunyt sértett eltemettetéséről gondoskodtak. Az állami kárenyhítés maximális összege 2020-ban 2 128 125 Ft. Az állami kárenyhítési kérelmek esetében a területi áldozatsegítő szolgálatok támogató hatóságként járnak el, feladatuk a segítségadás a kérelem kitöltéséhez, és annak továbbítása a (magyar vagy külföldi) döntő hatósághoz. A döntő hatóság feladata a kérelmek érdemi elbírálása. Az állami kárenyhítési kérelmeket kizárólagos illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala, mint döntő hatóság bírálja el.

Áldozatsegítő Központok

Az első Áldozatsegítő Központ 2017-ben nyílt Budapesten, majd Magyarország Kormánya döntött a központok országos hálózattá fejlesztéséről, ezzel is elősegítve a központok által nyújtott szolgáltatások mindenki által elérhetővé tételét. 2018 során további két központ nyílt, Miskolcon és Szombathelyen, 2020-ban pedig három központtal bővült a hálózat: Pécsett, Szegeden és Kecskeméten. 2021-ben Veszprémben és Szolnokon is létrejött egy-egy központ. A helyszínek kiválasztásakor fontos tényező, hogy földrajzilag kiegyenlítetten, Magyarország területének különböző részeit lefedve kerüljenek létrehozásra a központok, a cél pedig, hogy 2025-re minden megyében kialakításra kerüljön egy Áldozatsegítő Központ.

Az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott Áldozatsegítő Központok célja, hogy az állampolgárok számára könnyebben hozzáférhetőek legyenek az áldozatsegítő szolgáltatások, és minél szélesebb körben megismerhessék az áldozatsegítésben elérhető lehetőségeket mindazok, akiknek erre szüksége van. Az első Áldozatsegítő Központ 2017-ben nyílt Budapesten, majd Magyarország Kormánya döntött a központok országos hálózattá fejlesztéséről, ezzel is elősegítve a központok által nyújtott szolgáltatások mindenki által elérhetővé tételét. 2018 során további két központ nyílt, Miskolcon és Szombathelyen, majd 2020. június 29-én megnyitotta kapuit a pécsi Áldozatsegítő Központ is. A helyszínek kiválasztásakor fontos tényező, hogy földrajzilag kiegyenlítetten, Magyarország területének különböző részeit lefedve kerüljenek létrehozásra a központok, a cél pedig, hogy 2025-re minden megyében kialakításra kerüljön egy Áldozatsegítő Központ.

Az Áldozatsegítő Központok által ellátott feladatok

Az áldozatsegítő szolgálatok által biztosított támogatások minimum szintjét a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2012/29/EU irányelv szabályozza, amelyet az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-én fogadott el, és amelyet Magyarország 2015-ben ültetett át a hazai joganyagba. E szerint a következő támogatások biztosítása az Európai Unió jogából eredő kötelezettség valamennyi tagállam számára:

tájékoztatás (eljárási jogokról, kárenyhítés feltételeiről, tárgyalásra történő felkészítés)
tájékoztatás a segítő szakszolgálatok tevékenységéről, szakszolgálatokhoz történő irányítás
érzelmi – és ha rendelkezésre áll – pszichológiai segítségnyújtás
bűncselekmény miatt felmerült pénzügyi és gyakorlati kérdésekre vonatkozó tanácsadás

az áldozat másodlagos vagy ismételt áldozattá válásának elkerülésében közreműködés

Az Áldozatsegítő Központoknak az áldozatvédelmi irányelv (és a hazai szabályozás) által meghatározott feladatok közül az alábbiak ellátásában van kiemelkedő szerepe:

a hatósági jelleget nélkülöző érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás széleskörű és szakszerű biztosítása
pszichológus által nyújtott érzelmi segítségnyújtás
tényleges krízisintervenció megszervezése
széles körű tájékoztató, megelőző tevékenység

A központ munkatársai az átélt bűncselekmény vonatkozásában kialakult trauma kezelésében is hatékony segítséget tudnak nyújtani, különös tekintettel az olyan sajátos szükségletekkel rendelkező áldozatok számára, mint például a nemi alapú erőszak, a kapcsolati erőszak vagy az emberkereskedelem áldozatai.

A központokban a pszichológusok által nyújtott érzelmi segítségnyújtás ténylegesen működő szolgáltatássá vált, a megfelelő számú, képzett pszichológus az áldozatok igényeihez igazodó környezetben, a hivatali falakon kívül tudja biztosítani a szakterületnek e valóban lényeges szolgáltatását.

Áldozatsegítő Vonal

Magyarország az áldozatsegítő szolgáltatások minőségi fejlesztése, elérhetőségének javítása, a rendelkezésre álló segítségnyújtási lehetőségek bővítése céljából, a hivatali „merevségből” fakadó és az áldozatok igényei közti rés áthidalására létrehozta 2011. február 22-i működési kezdettel az Áldozatsegítő Vonalat. Ennek révén az érdekérvényesítés elősegítése keretében nyújtott tájékoztatás a hét minden napján, éjjel-nappal ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonalon (06 80 225 225) keresztül is igénybe vehető. Az áldozatvédelmi irányelv hazai joganyagba történő átültetése nyomán az Áldozatsegítő Vonal fenntartása jogszabály által előírt kötelező feladattá vált, melyet az Igazságügyi Minisztérium lát el.

A zöld számot bárki felhívhatja és tájékoztatást kaphat az áldozatsegítésről és az igénybe vehető támogatásokról, az áldozatok pedig teljes körű, személyre szabott tájékoztatást, pontos, naprakész információt kaphatnak arról, hogy adott helyzetükben milyen segítség érhető el az Áldozatsegítő Szolgálatoknál, az Áldozatsegítő Központoknál, esetleg más társszervezeteknél, és ezek igénybe vételéhez milyen iratokra, igazolásokra van szükség.

Irányadó jogforrások

az Európai Unió Tanácsának a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 2004/80/EK irányelve
az Európai Parlament és a Tanács 2012/29/EU irányelve a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/2020/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról

a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény
a bűncselekmények áldozatainak nyújtott támogatások engedélyezése iránti eljárás, valamint a pénzbeli támogatás folyósításának és visszatérítésének részletes szabályairól szóló 420/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet
az áldozatsegítő támogatások engedélyezése iránti kérelem tartalmára és kitöltésére, valamint a szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos egyes nem hatósági eljárási kérdésekre vonatkozó szabályokról szóló 29/2017. (XII. 27.) IM rendelet
az igazságügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes feladat- és hatáskörökről szóló 362/2016. (XI. 29.) Korm. rendelet
az áldozatsegítés hatékonyabb megvalósításáról szóló 2072/2017. (XII. 28.) Korm. határozat
az áldozatsegítés rendszerének fejlesztéséről szóló 1645/2019. (XI. 19.) számú Korm. határozat

További információk:

Az Áldozatsegítő Központ hivatalos weboldala ( www.vansegitseg.hu)