Szerdahelyi-patak
| Szerdahelyi-patak | |
| Közigazgatás | |
| Országok | Magyarország |
| Vármegye | Vas vármegye |
| Járás | Kőszegi |
| Települések | Velem, Kőszegszerdahely, Kőszegdoroszló, Lukácsháza |
| Földrajzi adatok | |
| Forrásszint | 700 m |
| Forrás | Velem Stájer-kert |
 é. sz. 47° 21′ 08″, k. h. 16° 27′ 14″47.352222°N 16.453889°E | |
| Torkolat | Lukácsházánál a Gyöngyös-patakba |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szerdahelyi-patak a Kőszegi-hegységben az Írott-kőtől (883 m) keletre lévő Asztal-kő (765 m) északi-keleti lejtőjén ered Velem község felett. A patak a Hosszú-völgyön keresztül éri el Velem belterületét, majd a ma már Múzeummalomként működő velemi- (Schulter)-malomnál Kőszegszerdahelyt. Kőszegszerdahely lakott területét elhagyva a Tilamos- és a Doroszlói-erdők alatt, azoktól északra folytatja útját kelet felé. Kis részen érinti Kőszegdoroszló belterületének déli végét, majd közvetlenül Lukácsháza előtt torkollik a Gyöngyös-patakba.
Földrajzi helyzet
[szerkesztés]A patak forrásvidéke Magyarország egyik legimpozánsabb jura-kréta korú metamorf kristályos pala, kvarcfillit és mészfillit előfordulási helyének számít.[1] Az Asztal-kő hegy északkeleti völgyében - a területet Stájer-kertnek is nevezik - három egymáshoz közeli forrás vízéből keletkezik a Szerdahelyi-patak. Az Asztal-kő túlsó, déli völgyében lévő Szénégető-kútból pedig a Bozsoki patak ered, amely a Bozsoktól nyugatra eredő Arany-patakkal Bucsu község előtt egyesülve Arany-patakként folytatja útját. Az Asztalkő-hegy két oldalán eredő patakok vize tehát, ha Gencsapátinál nem terelik a Gyöngyös-patak vízét a valószínűleg már a rómaiak által is használt gáttal (Római-gát vagy Módos-gát) a mesterséges mederbe, a szombathelyi Múzeumfalu után, a Tófürdőtől északra találkozik újra a Perint és az Arany-patak összefolyásaként.
Velem felett a Péterics-hegy a vízválasztó a Szerdahelyi-patak és a Bozsoki-patak között. A 601 m magas hegy mind kőzetanyaga, mind növényzete jellegzetes. A hegy sziklafalainak anyaga fillit,[2] jellegzetes növényzete pedig a sziklai erdeifenyves. A Péterics-hegyet a tőle északkeletre lévő, 589 m magas Szent Vid-hegytől a Szerdahelyi-patak által kivájt Hosszú-völgy választja el. A völgyoldalakban kis lejtésű lejtőrészletek, terasszerű félsíkok különíthetők el, ami a völgyoldalak kialakulását követő talaj lepusztulásra utal.[3]
Mellékvízei
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Kőszegi-hegység. Turistatérkép-sorozat 13, Cartograhia, Budapest. ISBN 9633531314CM
- ↑ Veress-Svirzsovits: Veress Márton - Svirzsovits Ágnes: Adalékok a Péterics-hegy fillites felszíneinek formakincséhez. Vasi Szemle LV. évfolyam 1. szám 2001
- ↑ Veress et al.: Veress Márton - Csehi Péter - Zentai Zoltán -Szabó Levente: A velemi Hosszú-völgy terasszerű félsíkjai. Vasi Szemle LV. évfolyam 1. szám 2001
