Szepességi szász nyelv

A szepességi szász nyelv avagy cipszer nyelv a cipszerek, vagy más néven szepességi szászok nyelve, amely a maga archaikusságában hasonlít az erdélyi szász nyelvre, s mindkettő jelentősen különbözik az újkorban kialakult irodalmi német nyelvtől. Eredetileg Szlovákia északi részén a Szepességben beszélték, egészen 1945-ig, amikor is valamennyi németet elüldöztek az akkori Csehszlovákiából. Szlovákiában ma igen kevés cipszer él.

Eredete

A cipszer nyelv részben Rajna-menti alnémet eredetű, mint az erdélyi szász, de keveredett benne a sziléziai németség kelet-középnémet telepesdialektusa is, mivel Sziléziából is telepedtek le a Felvidéken németek. Továbbá a dél-szepesi bányavároskák nyelve jelentős mértékben bajor nyelvelemeket is tartalmazott. (Nyelvészeti kritériumok alapján ez utóbbiak közé tartozott még a Gömör megyei Dobsina is.) Nyelvjárási szempontból tehát jelentős különbségek voltak a Hernádtól északra és délre fekvő települések között. Noha a cipszer nyelvnek is megvannak a maga irodalmi hagyományai, ezek egyfajta egyvelegét képezik az újkori irodalmi standardnak és a szepesi helyi dialektusoknak. "Cipszer" alatt általában a Hernádtól északra fekvő részek értendők, itt alakult ki a Szepességen belül a regionálisan meghatározó jellegű, átfogó német dialektus. (A Hernádtól délre található lokális dialektusok általában településenként annyira specifikusak voltak, hogy itt nem beszélhetünk ilyen "átfogó" nyelvjárásról.)

Lindner Ernő munkássága

Lindner Ernő (Lëndners Ernst von Kejsenmark) mint a szepességi szászok Petőfije is cipszerül írt, költeményei főleg a szepességiek népköltészetére támaszkodnak. Lindner behatóan tanulmányozta a szepességi szász nyelv nyelvjárásait, és ő írta meg a szepességi szász nyelv első szótárát is. Rajta kívül Kövi Imre is foglalkozott szász nyelvű irodalommal és szótárírással. A Szepes vármegyei folyóiratokban Kövi gyakran értekezett a szepességi nyelvről 1903 és 1913 között, ezenkívül az erdélyi szász nyelv, valamint az erdélyi és a szepességi nyelv közti összefüggések is foglalkoztatták. Szótára a cipszer nyelvről kéziratban maradt fenn.

Jellemző szókészlete

A szepességi szászok nyelvében, ahogy a kisebbségi nyelveknél ez igen megszokott, számos jövevényszó származtatható a magyarból és szlovákból. Kisebbrészt pedig a lengyelből is fedezhetőek fel hatások a szókészletben, amely a szepességi városok és Lengyelország közötti élénk kereskedelmi kapcsolatoknak köszönhető, valamint annak, hogy a lengyel királynak a 15. században elzálogosították a Szepesség jelentős részét, s e részek csak Lengyelország első felosztása (1772) után kerülhettek vissza Magyarországhoz.

Semmilyen adat nincs arra vonatkozólag, hányan beszélhetnek még cipszer nyelven. Legnagyobb arányban a szepességi Komlóskert (németül Hopgarten, szlovákul Chmel'nica) községben beszélik.

Irodalom

Dieter Stellmacher: Niederdeutsch. Formen und Forschungen. Max Niemeyer Verlag, Tübingen. 1981. ISBN 3-484-10415-5
Gréb Gyula 1932: Die Zipser Volkskunde. Käsmark und Reichenberg.
Gréb Gyula 1943: Zipser Volkspflanzen. Preßburg.
Gréb Gyula 1944: Das Zipser Wörterbuch.

Külső linkek