Szent Miklós-templom (Berat)
|
A Berat és Gjirokastra történelmi központjai világörökségi helyszín része |
| Szent Miklós-templom | |
| védett műemlék (2015) | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | görögkeleti |
| Építési adatok | |
| Építése | 16. század |
| Világörökség-azonosító | 569 |
| Település |
|
| Elhelyezkedése | |
 Szent Miklós-templom
Pozíció Albánia térképén
| |
 é. sz. 40° 42′ 32″, k. h. 19° 56′ 40″40.708944°N 19.944472°EKoordináták: é. sz. 40° 42′ 32″, k. h. 19° 56′ 40″40.708944°N 19.944472°E | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Szent Miklós-templom (albán Kisha e Shën Kollit vagy Kisha e Shën Nikollës) a 16. században épült görögkeleti templom az albániai Berat 2008 óta világörökségi védelmet élvező történelmi városrészében. A templom a berati várnegyed északnyugati részén, a Blakhernai Szűz Mária-templom közvetlen közelében található.
Története és leírása
[szerkesztés]A 16. században épült több, a helyszínen álló korábbi Szent Anasztáz- és Szent Atanáz-kápolnák építőanyagának újrafelhasználásával. Az egyik kápolna néhány szerkezeti eleme még megfigyelhető a templom lábazatában, néhány ókeresztény oszlopot és oszlopfőt pedig az apszis körüli falrészekbe építettek be. Az északra nyíló ajtónál bevésett 1591-es évszám a templom építésének évére utalhat, annyi bizonyos, hogy abban az évben már a belső falfestmények is elkészültek. Az épület 2015-ben államilag védett műemlék lett.
A négyszögletes alaprajzú, egyszerű templom a bizánci építészetre jellemző narthexszel (előcsarnokkal) nem rendelkezik, a falsíkot csupán a sokszögű adüton (szentélyrész) tagolja. A belső térben az Onufër Qiprioti keze munkáját dicsérő eredeti freskók töredékesen maradtak fenn. A déli falon Jézus születésének, Szent Lázár feltámadásának, Jézus jeruzsálemi bevonulásának, az északi falrészen pedig Iskarióti Júdás árulásának, Krisztus Kajafás elé kísérésének, a keresztre feszítésnek és Jézus temetésének jelenetei láthatóak, a mennyezet közelében az apostolok ábrázolásai kaptak helyet.
Források
[szerkesztés]- Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. 46. o. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
- Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. 75. o. ISBN 9781780760698
|
Ez az Albániával vagy albánokkal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |