Szent Konstantin és Szent Ilona-templom (Berat)
A Berat és Gjirokastra történelmi központjai világörökségi helyszín része |
Szent Konstantin és Szent Ilona-templom | |
védett műemlék (2015) | |
Vallás | keresztény |
Felekezet | görögkeleti |
Építési adatok | |
Építése | 17. század |
Alapadatok | |
Építőanyag | kő |
Világörökség-azonosító | 569 |
Település |
|
Elhelyezkedése | |
é. sz. 40° 42′ 31″, k. h. 19° 56′ 40″40.708557°N 19.944390°EKoordináták: é. sz. 40° 42′ 31″, k. h. 19° 56′ 40″40.708557°N 19.944390°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Szent Konstantin és Szent Ilona-templom (albán Kisha e Shën Konstandinit dhe Elenës) a 17. században épült görögkeleti templom az albániai Berat 2008 óta világörökségi védelmet élvező történeti városrészében. A templom a berati várnegyed északnyugati fertályán, a Blakhernai Szűz Mária-templom közvetlen közelében található.
Története és leírása
[szerkesztés]A szentté avatott Konstantin római császárnak és anyjának, Szent Ilonának dedikált kis méretű templom a 17. században épült korábbi templomok alapjaira, és építőanyagainak felhasználásával. Az építés pontos dátumaként egyes források 1644-et adják meg. 2015-ben műemléki védettséget kapott.
Egy közel négyzetes alaprajzú naoszra és egy délnyugati tájolású, félköríves záródású adütonra (szentély) tagolódik, falazata habarcsba ágyazott terméskő. Festetlen déli fala vélhetően későbbi rekonstrukció eredménye. A naoszban 1631-ben készült freskók láthatóak a védőszentek életét bemutató jelenetsorral, valamint bibliai epizódokkal: Szűz Mária halála, Iskarióti Júdás árulása, Krisztus Poncius Pilátus előtt, a keresztre feszítés és Krisztus levétele a keresztről. Padlózatán színezett kőlapokból geometrikusan elrendezett mozaik látható.
Források
[szerkesztés]- Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. 46. o. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
- Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. 75–76. o. ISBN 9781780760698
- Proposition d’inscription soumise par l’Albanie: La ville musée de Gjirokastra. whc.unesco.org (2008)