Ugrás a tartalomhoz

Szent Miklós-kolostor (Zengg)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szent Miklós pálos kolostor
Pavlinski samostan sv. Nikole
TelepülésZengg
CímZengg
Építési adatok
Építés éve1378.
Lebontás éve1874.
Lebontás okarossz állapota
Felhasznált anyagokkő, tégla
Hasznosítása
Felhasználási területmegszűnt építmény
Elhelyezkedése
Szent Miklós pálos kolostor (Horvátország)
Szent Miklós pálos kolostor
Szent Miklós pálos kolostor
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 44° 59′ 22″, k. h. 14° 54′ 02″44.989444°N 14.900556°EKoordináták: é. sz. 44° 59′ 22″, k. h. 14° 54′ 02″44.989444°N 14.900556°E
Térkép
SablonWikidataSegítség

A zenggi Szent Miklós pálos kolostor (horvátul: Pavlinski samostan sv. Nikole) egykori kolostor Horvátországban, a Lika-Zengg megyében fekvő Zengg városában.

Fekvése

[szerkesztés]

A kolostor és temploma Zengg városának kikötője közelében, a tengerpart mentén, a mai Frankopan téren állt.

Története

[szerkesztés]

A Szent Miklós-templom első írásos említése a domonkosok ideérkezésével van kapcsolatban, amikor 1378. május 24-én a domonkosok megkapták a Szent Miklós-templomot, majd ezután kolostort építettek mellé. A pálos kolostort 1634-ben alapította Ivan Krstitelj Agatić zenggi püspök a városfalakon belül, vagyis abban az időben, amikor egy kolostor a török veszély miatt csak a városfalakon belül létezhetett. A pálosok ekkor kapták meg a már álló Szent Miklós-templomot a már szintén meglévő domonkos kolostorral. A domonkosok már évszázadok óta működtek Zenggben, de mivel a 17. századi tevékenységük nem volt számukra kielégítő, otthagyták kolostorukat, Agatić püspök pedig meghívta a pálosokat. A kolostorkomplexum a tengerpart mentén, a városfal belső oldalán nagyon szűk terepen, a mai Frankopan téren állt. Miután az épületet megkapták a pálosok lassanként átépítették a kolostort. 1695-ben öt szerzetes élt itt, de az 1706-os átszervezés után már nyolc. A legnagyobb növekedés 1725-ben történt, amikor a pálosok átvették a gimnázium vezetését és rendszeres támogatást kaptak érte.

Čolič püspök 1748-ban már 14 szerzetesről beszél. A korabeli források alapján úgy tűnik, hogy a pálos gimnázium helyiségei a kolostorban voltak. Mile Bogović úgy véli, hogy ezek a bővítések voltaképpen a régi alapokon történt korszerűsítés voltak, és nem teljesen új építések történtek.[1] Nyilvánvalóan ennek is megvoltak a következményei, mert a kolostor és a templom állítólag nagyon gyorsan tönkremennek, és javasolták azok eltávolítását. 1786-ban császári rendeletre megszüntették a pálos rendet, bár a kolostorban két pálos szerzetes ezután is maradt, akik a gimnáziumban oktattak. 1874-ben lebontották az egykori pálos kolostort és a Szent Miklós-templomot. Érdemes megemlíteni, hogy a Szent Miklós-templom Zengg módos polgárainak és nemességének temetőhelyéül szolgált. Ivan Kukuljević ír arról, hogy a lebontása előtt a templomban több 16. századi sírkövet is látott.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Bogović, Mile: Pavlini u Senju (horvát nyelven) pp. 109-120.. Senjski zbornik 13., 1988

Források

[szerkesztés]

Zorislav Horvat:Srednjovjekovna pavlinska arhitektura na području Senjske i Modruško-Krbavske biskupije (horvátul)