Ugrás a tartalomhoz

Szemtakarós bordásmolyfélék

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szemtakarós bordásmolyfélék
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Lepkealakúak
(Lepidopteroidea)
Rend: Lepkék (Lepidoptera)
Alrend: Valódi lepkék (Glossata)
Alrendág: Heteroneura
Osztag: Kettős ivarnyílásúak (Ditrysia)
Tagozat: Tineina
Altagozat: Tineina
Öregcsalád: Keskeny szárnyú molyszerűek (Gracillarioidea)
Család: Szemtakarós bordásmolyfélék
(Bucculatricidae)
Szinonimák
  • Szemtakarós-bordásmolyfélék
  • Szemtakarós bordásmolyok
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szemtakarós bordásmolyfélék témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szemtakarós bordásmolyfélék témájú kategóriát.

A valódi lepkék (Glossata) közé tartozó szemtakarós bordásmolyfélék (Bucculatricidae) palearktikus elterjedésű családjába egyetlen, ám roppant fajgazdag nemet sorolnak:

  • szemtakarós bordásmoly (Bucculatrix Zeller, 1839 – közel 300 fajjal).

A nemek nagy része az északi féltekén terjedt el, de Ausztráliában is sok faj él. Magyarországon 2005-ig 19 fajukat mutatták ki (Mészáros, 2005); 2011-re már 21-et (Pastorális, 2011). Apró lepkéik nagyon hasonlítanak a paránypillefélékhez (Nepticulidae). Hernyóik kezdetben aknáznak, később a levél felületén táplálkoznak (hámozgatják, illetve lyukakat rágnak bele).[1]

A lágy szárúak közül gyakori tápnövényeik:

a fás szárúak közül pedig:

Magyarországi fajok

[szerkesztés]

Hazánkban viszonylag ismert képviselőjük a

További magyarországi fajok:

Névváltozatok

[szerkesztés]
  • szemtakarós-bordásmolyfélék[2]
  • szemtakarós bordásmolyok[3]

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Mészáros, 2005
  2. Buschmann, Ferenc. A Mátra Múzeum molylepke-gyűjteménye I., Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 27 (magyar nyelven), Gyöngyös: Mátra Múzeum, 267–287. o. (2003). Hozzáférés ideje: 2007. október 25. 
  3. Csóka, György. Levélaknák és levélaknázók [archivált változat], Agroinform Kiadó (magyar nyelven), Budapest: Erdészeti Tudományos Intézet,, 192p.. o. (2003). Hozzáférés ideje: 2007. október 25. [archiválás ideje: 2007. október 20.]