Paránypillefélék

Paránypillefélék
	Stigmella alnetella
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Monotrysia;
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Lepkealakúak ; (Lepidopteroidea);
Rend:	Lepkék (Lepidoptera);
Alrend:	Valódi lepkék (Glossata);
Alrendág:	Heteroneura;
Öregcsalád:	Nepticuloidea;
Család:	Paránypillefélék (Nepticulidae); Stainton, 1854
Szinonimák
	Törpemolyok; Törpemolyfélék; Törpemoly-félék; Törpe aknázómolyok;
alcsaládok
	Nepticulinae; Pectinivalvinae; N. n. (2 nem);
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Paránypillefélék témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Paránypillefélék témájú kategóriát.

A paránypillefélék családját (Nepticulidae) a korszerű rendszertanok a valódi lepkék alrendjének Heteroneura alrendágába sorolják. A hagyományos felosztás szerint – amint erre a törpemolyok stb. névváltozatok is utalnak – a molylepkék (Microlepidoptera) közé tartoznak.

Elterjedésük

A család fajai az egész Földön elterjedtek. Közép-Európában több mint 180, Magyarországon 118 fajuk ismert (Pastorális, 2011).

Megjelenésük

E család tagjai a legkisebb termetű lepkék: szárnyaik fesztávolsága mindössze 3–10 mm. Fejükön, tarkójukon a szőrzet bojtként kiemelkedik. Szárnyaik hosszúkásak, hegyesek, a szegélyükön hosszú rojtokkal. Az egyes fajok imágói annyira hasonlítanak egymáshoz, hogy biztosan csak a hernyók aknái alapján lehet őket meghatározni (Mészáros, 2005).

Életmódjuk

A hernyók monofágok, és legtöbbjük levelekben, néhányé termésben, illetve kéregben aknázva él, ahol kanyargós járatokat, illetve kisebb-nagyobb foltokat rág ki – de a legtöbb faj hernyója az aknán kívül, a növényen bábozódik. Legfontosabb gazdanövényeik az alábbi fák:

alma (Malus sp.),
galagonya (Crataegus sp.),
nyír (Betula sp.),
fűz (Salix sp.),
tölgy (Quercus sp.) – a tölgyeken több mint harminc fajuk él (Mészáros, 2005).

Az aknában mindig van ürülék. A levélakna lehet:

kígyóakna,
foltakna,
vegyes akna (Csóka, 2003).

A lepkék nappal a fák törzsén, a levelek fonákján vagy egyéb növényrészek között rejtőznek, és csak alkonyatkor, illetve a kora esti órákban röpülnek. A mesterséges fényforrások nem vonzzák őket (Mészáros, 2005).

Rendszertani felosztásuk

Sok faj tartozik a családba, és a rendszerezés nehézségeit jelzi, hogy két nemét (Artaversala, illetve Sinopticula) nem sikerült alcsaládba sorolni.

A többi nemet két alcsaládba osztják.

Nepticulinae alcsalád 24 nemmel:
- Acalyptris
  - fagyöngy-törpemoly (Acalyptris loranthella Klimesch, 1937)
- Areticulata
- Astigmella
- Bohemannia
  - lisztes törpemoly (Bohemannia pulverosella Stainton, 1849)
- Dechtiria
- Ectoedemia
  - párlófű-törpemoly (Ectoedemia agrimoniae Frey, 1858)
  - fehérsávos törpemoly (Ectoedemia albifasciella Heinemann, 1862)
  - Aman törpemolya (Ectoedemia amani Svensson, 1966)
  - hajlottsávú törpemoly (Ectoedemia angulifasciella Stainton, 1849)
  - eperlevél-törpemoly (Ectoedemia arcuatella Herrich-Schäffer, 1855)
  - fehérnyár-törpemoly (Ectoedemia argyropeza Zeller, 1839)
  - naspolyafa-törpemoly (Ectoedemia atricollis Stainton, 1857)
  - tölgykéreg-törpemoly (Ectoedemia atrifrontella Stainton, 1851)
  - balkáni törpemoly (Ectoedemia caradjai Groschke, 1944)
  - cserfarágó törpemoly (Ectoedemia cerris Zimmermann, 1944)
  - szilrágó törpemoly (Ectoedemia contorta van Nieukerken, 1985)
  - juhartermés-törpemoly (Ectoedemia decentellaHerrich-Schäffer, 1855)
  - csertölgylevél-törpemoly (Ectoedemia gilvipennella Klimesch, 1946)
  - nyárfalevél-törpemoly (Ectoedemia hannoverella Glitz, 1872)
  - okkerképű törpemoly (Ectoedemia heringi Toll, 1934)
  - budai törpemoly (Ectoedemia hexapetalae Szőcs, 1957)
  - kecskefűz-törpemoly (Ectoedemia intimella Zeller, 1848)
  - osztrák törpemoly (Klimesch törpemolya, Ectoedemia klimeschi Skala, 1933)
  - bükkfakéreg-törpemoly (Ectoedemia liebwerdella Zimmermann, 1940) – hazánkban a bükkösökben fordul elő
  - cserlevél-törpemoly (Ectoedemia liechtensteini Zimmermann, 1944)
  - tölgyfakéreg-törpemoly (Ectoedemia longicaudella Klimesch, 1953)
  - juharmagrágó törpemoly (Ectoedemia louisella Sircom, 1849)
  - törökmeggy-törpemoly (Ectoedemia mahalebellaKlimesch, 1936)
  - nyíres törpemoly (Ectoedemia occultella L., 1767) -
  - nyírlevélaknázó törpemoly (Ectoedemia preisseckeri Klimesch, 1941)
  - szederlevél-törpemoly (Ectoedemia rubivora Wocke, 1860)
  - molyhostölgy-törpemoly (Ectoedemia rufifrontella Caradja, 1920)
  - orbáncfű-törpemoly (Ectoedemia septembrella Stainton, 1849)
  - juharmag-törpemoly (Ectoedemia sericopeza Zeller, 1839)
  - fekete törpemoly (Ectoedemia spinosella Joannis, 1908)
  - gyöngyvessző-törpemoly (Ectoedemia spiraeae Gregor & Povolný, 1983)
  - sárgapettyes törpemoly (Ectoedemia subbimaculella Haworth, 1828)
  - szürkenyár-törpemoly (Ectoedemia turbidella Zeller, 1848)
- Enteucha
  - mezeisóska-törpemoly (Enteucha acetosae Stainton, 1854)
- Etainia
- Fedalmia
- Fomoria
- Glaucolepis
- Johanssoniella
- Levarchama
- Manoneura
- Microcalyptris
- Nepticula
  - Nepticula basella – hernyója hosszú, kanyargós aknákat rág a bükk levelébe
- Niepeltia
- Parafomoria
  - tetemtoldó törpemoly (Parafomoria helianthemella Herrich-Schäffer, 1860)
- Simplimorpha
  - cserszömörce-törpemoly (Simplimorpha promissa Staudinger, 1871)
- Stigmella
  - mézgáséger-törpemoly (Stigmella alnetella Stainton, 1856)
  - vadrózsalevél-törpemoly (Stigmella anomalella Goeze, 1783)
  - nyáraknázó törpemoly (Stigmella assimilella Zeller, 1848)
  - feketefű-törpemoly (Stigmella atricapitella Haworth, 1828)
  - aranyszárnyú törpemoly (Stigmella aurella Fabricius, 1775)
  - foltos övű törpemoly (Stigmella basiguttella Heinemann, 1862)
  - cinegefűz-törpemoly (Stigmella benanderella Wolf, 1955)
  - nyíraknázó törpemoly (Stigmella betulicola Stainton, 1856)
  - gyertyánrágó törpemoly (Stigmella carpinella Heinemann, 1862)
  - bengeaknázó törpemoly (Stigmella catharticella Stainton, 1853)
  - rózsaaknázó törpemoly (Stigmella centifoliella Zeller, 1848)
  - ködös sávú törpemoly (Stigmella confusella Wood & Walsingham, 1894)
  - nyírfalevél-törpemoly (Stigmella continuella Stainton, 1856)
  - rézfényű törpemoly (Stigmella crataegella Klimesch, 1936)
  - vadalma-törpemoly (Stigmella desperatella Frey, 1856)
  - foltos törpemoly (Stigmella dorsiguttella Johansson, 1971)
  - tölgylevél-törpemoly (Stigmella eberhardi Johansson, 1971)
  - legyezőfű-törpemoly (Stigmella filipendulae) Wocke, 1871)
  - gyertyánlevél-törpemoly (Stigmella floslactella Haworth, 1828)
  - szulákrágó törpemoly törpemoly (Stigmella freyella Heyden, 1858)
  - rozsdás fejű törpemoly (Stigmella glutinosae Stainton, 1858)
  - patinás törpemoly (Stigmella hahniella Wörtz, 1890)
  - bükkaknázó törpemoly (Stigmella hemargyrella Kollar, 1832)
  - galagonya-törpemoly (Stigmella hybnerella Hübner, 1796)
  - almaaknázó törpemoly (Stigmella incognitella Herrich-Schäffer, 1855)
  - tündér törpemoly (Stigmella lemniscella Zeller, 1848)
  - loncaknázó törpemoly (Stigmella lonicerarum Frey, 1856)
  - sárga sávú törpemoly (Stigmella luteella Stainton, 1857)
  - galagonyaaknázó törpemoly (Stigmella magdalenae ) Klimesch, 1950)
  - almalevél-törpemoly (Stigmella malella Stainton, 1854) – hazánkban általánosan elterjedt;
  - aranyzöld törpemoly (Stigmella mespilicola Frey, 1856)
  - mogyorós törpemoly (Stigmella microtheriella Stainton, 1854)
  - körtelevél-törpemoly (Stigmella minusculella Herrich-Schäffer, 1855)
  - szőrösnyír-törpemoly (Stigmella naturnella Klimesch, 1936)
  - fehérfűz-törpemoly (Stigmella nivenburgensis Preissecker, 1942)
  - berkenyelevél-törpemoly (Stigmella nylandriella Tengström, 1848)
  - fűzfalevél-törpemoly (Stigmella obliquella Heinemann, 1862)
  - ibolyavörös törpemoly (Stigmella oxyacanthella Stainton, 1854)
  - ibolyatövű törpemoly (Stigmella paradoxa Frey, 1858)
  - galagonyarágó törpemoly (Stigmella perpygmaeella Doubleday, 1859)
  - kökénylevél-törpemoly (Stigmella plagicolella Stainton, 1854)
  - vérfű-törpemoly (Stigmella poterii Stainton, 1857)
  - kökényes törpemoly (Stigmella prunetorum Stainton, 1855)
  - vadkörte-törpemoly (Stigmella pyri Glitz, 1865)
  - királyi törpemoly (Stigmella regiella Herrich-Schäffer, 1855)
  - varjútövis-törpemoly (Stigmella rhamnella Herrich-Schäffer, 1860)
  - vörös fejű törpemoly (Stigmella roborella Johansson, 1971)
  - jajrózsalevél-törpemoly (Stigmella rolandi van Nieukerken, 1990)
  - vöröses törpemoly (Stigmella ruficapitella Haworth, 1828)
  - nyírlevél-törpemoly (Stigmella sakhalinella Puplesis, 1984)
  - fűzaknázó törpemoly (Stigmella salicis Stainton, 1854)
  - gesztenyelevél-törpemoly (Stigmella samiatella ) Zeller, 1848)
  - vérfűrágó törpemoly (Stigmella sanguisorbae Wocke, 1865)
  - hegyijuhar-törpemoly (Stigmella speciosa Frey, 1857)
  - ékes törpemoly (Stigmella splendidissimella Herrich-Schäffer, 1855)
  - magyar törpemoly (Stigmella szoecsiella Borkowski, 1972)
  - mocsártölgy-törpemoly (Stigmella svenssoni Johansson, 1971)
  - türingiai törpemoly (Stigmella thuringiaca Petry, 1904)
  - hársaknázó törpemoly (Stigmella tiliae Frey, 1856) – első szárnya fényes zöldesbarna; a töve és a csúcsa kék. Hernyói a hárs leveleiben rágják kanyargós aknáikat.
  - bükklevél-törpemoly (Stigmella tityrella Stainton, 1854)
  - pimpóaknázó törpemoly (Stigmella tormentillella Herrich-Schäffer, 1860)
  - hárompettyes törpemoly (Stigmella trimaculella Haworth, 1828)
  - szilaknázó törpemoly (Stigmella ulmiphaga Preissecker, 1942)
  - ezüstsávos törpemoly (Stigmella ulmivora ) (Fologne, 1860)
  - kosárfonófűz-törpemoly (Stigmella vimineticola Frey, 1856)
  - szillevél-törpemoly (Stigmella viscerella Stainton, 1853)
  - rozsdás szárnyú törpemoly (Stigmella zangherii Klimesch, 1936)
- Trifurcula
  - zanótrágó törpemoly (Trifurcula beirnei Puplesis, 1984)
  - len-törpemoly (Trifurcula bleonella Chrétien, 1904)
  - zanót-törpemoly (Trifurcula chamaecytisi Z. & A. Laštůvka, 1994)
  - koronafürt-törpemoly (Trifurcula cryptella Stainton, 1857)
  - szarvaskerep-törpemoly (Trifurcula eurema Tutt, 1899)
  - gyíkfűaknázó törpemoly (Trifurcula headleyella Stainton, 1854)
  - Klimesch törpemolya (Trifurcula josefklimeschi van Nieukerken, 1990)
  - melegkedvelő törpemoly (Trifurcula magna Z. & A. Laštůvka, 1997)
  - sötét törpemoly (Trifurcula melanoptera ) van Nieukerken & Puplesis, 1991)
  - okkerszárnyú törpemoly (Trifurcula ortneri Klimesch, 1951)
  - mocsári törpemoly (Trifurcula pallidella Duponchel, 1843)
  - kakukkfű-törpemoly (Trifurcula thymi Szőcs, 1965)
- Varius
- Varus
- Zimmermannia
Pectinivalvinae alcsalád egyetlen nemmel:
- Pectinivalva

Névváltozatok

törpemolyfélék^[1]
törpemoly-félék^[2]

törpe aknázómolyok^[3]

Források

A Mátra Múzeum molylepke-gyűjteménye I.
Rend3.4.9: Lepkék – Lepidoptera
Fazekas Imre: Somogy megye molylepke faunája
Csóka, 2003: Csóka György: Levélaknák és levélaknázók. AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft., 2003
Mészáros, 2005: Mészáros Zoltán: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma
Pastorális, 2011: Pastorális Gábor: A Magyarországon előforduló molylepkefajok jegyzéke, 2011

Jegyzetek

↑ Buschmann, Ferenc. A Mátra Múzeum molylepke-gyűjteménye I., Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 27 (magyar nyelven), Gyöngyös: Mátra Múzeum, 267–287. o. (2003). Hozzáférés ideje: 2007. október 22.
↑ Pataki, Ervin. Rend3.4.9: Lepkék – Lepidoptera [archivált változat], MKK Galeria (magyar nyelven), Gödöllő: Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar (2005). Hozzáférés ideje: 2007. október 26. [archiválás ideje: 2007. szeptember 23.]
↑ Varga, Zoltán. A lombfogyasztó rovarok szerepe [archivált változat], Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár (magyar nyelven), Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem (2003). Hozzáférés ideje: 2007. október 25. [archiválás ideje: 2007. november 23.]

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[BuschmannC2003-1] Buschmann, Ferenc. A Mátra Múzeum molylepke-gyűjteménye I., Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 27 (magyar nyelven), Gyöngyös: Mátra Múzeum, 267–287. o. (2003). Hozzáférés ideje: 2007. október 22.

[PatakiC2005-2] Pataki, Ervin. Rend3.4.9: Lepkék – Lepidoptera [archivált változat], MKK Galeria (magyar nyelven), Gödöllő: Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar (2005). Hozzáférés ideje: 2007. október 26. [archiválás ideje: 2007. szeptember 23.]

[VargaC2003-3] Varga, Zoltán. A lombfogyasztó rovarok szerepe [archivált változat], Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár (magyar nyelven), Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem (2003). Hozzáférés ideje: 2007. október 25. [archiválás ideje: 2007. november 23.]

[1]

[2]

[3]