Szemilineáris leképezés
Egy szemilineáris leképezés a lineáris algebrában egy vektortér leképezése egy másik vektortérbe, aminek ugyanaz a skalárteste. A leképezés egy testautomorfizmus erejéig különbözik a lineáris leképezéstől. Általánosabban, ferdetestek fölötti balvektorterek közötti leképezéseket tekintenek, amelyek ferdetest-monomorfizmus erejéig különböznek egy lineáris leképezéstől.
Minden lineáris leképezés szemilineáris. Megfordítva, egy test fölötti vektortér vagy balvektortér minden szemilineáris leképezése lineáris, ha a test merev, azaz nincs az identitástól eltérő automorfizmusa. Ilyenek például a valós számok mellett a prímtestek, a valósan zárt testek és az euklideszi testek. Egy szemilineáris forma egy vektortér szemilineáris leképezése skalártestébe, mint egydimenziós vektortérbe; vagy általánosabban, egy balvektortér szemilineáris leképezése skalárferdetestébe.
Rögzített bázis esetén egy szemilineáris leképezés egyértelműen felbontható egy lineáris leképezés és egy összes koordinátára elvégzett testautomorfizmus egymásutánjára.
A szűkebb értelemben vett geometrián kívüli alkalmazásokban, mint például a szeszkvilineáris formáknál, a legfontosabb esetek a komplex terek közötti leképezések, az automorfizmus a komplex konjugálás. Projektív terekben a szemilineáris leképezés nem lehet lineáris.
A szintetikus geometriában minden szemilineáris leképezés egy egyenestartó leképezés (kollinearitás) homogén részének ábrázolása egy legalább kétdimenzisós, desargues-i, egyenesenként több, mint két ponttal bíró affin geometriában; illetve egy legalább kétdimenziós, desaruges-i projektív geometria egy projektív geometriára vett leképezésének mátrixábrázolása, amennyiben mindkét tér rögzített koordináta-rendszerrel van ellátva. Itt az morfizmus származhat a ferdetest-monomorfizmus definíciójából és ábrázolásából, tehát ferdetestek közötti injektív gyűrűhomomorfizmusból. A képtér lehet egy -balvektortér egy bővebb ferdetest fölött, és az értékkészlet egy test fölött, ami izomorf egy résztestével.
Egy legalább kétdimenziós, desargues-i, affin vagy projektív tér bijektív, szemilineáris önleképezései ebben az értelemben éppen ezeknek a tereknek a kollineációinak a mátrixábárolásai, eltekintve egy ferdetest-automorfizmustól.
Definíció
[szerkesztés]Egy (ferde)test fölötti (bal)vektortér egy leképezése egy szintén fölötti (bal)vektortérbe szemilineáris leképezés, ha létezik egy automorfizmus úgy, hogy teljesülnek a következők minden és -ra:
- Additivitás: , más szóval: a Abel-csoport csoporthomomorfizmusa.
- #
Ábrázolás
[szerkesztés]Legyen ferdetest, és legyenek , , illetve dimenziós balvektortér felett. Legyen szemilineáris leképezés. Ekkor tetszőleges bázisa, és tetszőleges bázisa esetén egyértelműen léteznek -es mátrixok és egy ferdetest-automorfizmus úgy, hogy tetszőleges koordinátavektorra a bázisban
- teljesül, és
ha a képvektor a bázisban ábrázolva. Az , mátrixokat egyértelműen meghatározzák a bázisok, illetve az -hez való kapcsolatuk, azonban általában különböznek egymástól. Az automorfizmus mindkét ábrázolásban ugyanaz lehet, függetlenül a választott bázistól. Ezt az-fel való kapcsolat határozza meg, amennyiben az képre vonatkozik. Lásd még: kollineáció.
Példák, ellenpéldák
[szerkesztés]Legyenek vektorterek a komplex számok fölött. Egy
- leképezés pontosan akkor szeszkvilineáris forma, ha a leképezések minden rögzített vektorra lineáris, és a leképezés minden rögzített vektorra szemilineáris, a komplex konjugálással mint automorfizmussal.
Legyen ; ennek a testnek van egy
nemidentikus, involutorikus automorfizmusa, ami tetszőleges -es mátrixszal szemilineáris leképezést indukál a vektortérben annak standard bázisára vonatkozóan:
Ha reguláris, akkor ez a leképezés egy kollineációt ábrázol a fölötti affin térben.
Egy Lenz-IV osztályú projektív transzlációsík kollineációja nem ábrázolható szemilineáris leképezéssel, mivel a sík nem koordinátázható ferdetesttel.
Egy antiunitér operátor szemilineáris leképezés egy komplex Hilbert-téren a komplex konjugációra vonatkozóan, melyet egy unitér operátor és egy koordinátánkénti komplex konjugálás ad ki. Alternatívan, az antiunitér operátorok jellemezhetők, mint szemilineáris szürjektív izometriák. A kvantummechanikában szimmetriák matematikai leírására használják őket, lásd Wigner tétele.[1] Az időtükrözés egy példa egy efféle szimmetriára.
A szemilineáris leképezések csoportja
[szerkesztés]Általános szemilineáris csoport
[szerkesztés]Egy test fölötti vektortér invertálható szemilineáris leképezései csoportot alkotnak, az általános szemilineáris csoportot, melynek jelölése . Kifejezhető szemidirekt szorzatként:
ahol a vektortér általános lineáris csoportja és Galois-csoportja, mint egy prímtest bővítése. Ez utóbbi éppen testautomorfizmus-csoportja, mivel a testautomorfizmusok a prímtestet fixen hagyják.
Projektív szemilineáris csoport
[szerkesztés]Egy test fölötti vektortér projektív szemilineáris csoportja az
szemidirekt szorzat, ahol a vektortér projektív lineáris csoportja, pedig testautomorfizmus-csoportja. Ez a csoport a projektív téren hat.
Általánosítás
[szerkesztés]Általánosabban legyen gyűrű, és klegyen endomorfizmus. Ekkor egy additív leképezés -szemilineáris, ha
minden és -re.
Források
[szerkesztés]- Günter Pickert. Analytische Geometrie, 6., durchgesehene, Leipzig: Akademische Verlagsgesellschaft Geest & Portig (1967)
- Hermann Schaal. Lineare Algebra und analytische Geometrie, Band II, 2. durchgesehene, Braunschweig: Vieweg (1980)
- Günter Scheja, Uwe Storch. Lehrbuch der Algebra: unter Einschluß der linearen Algebra, 2., überarb. und erw., Stuttgart: Teubner (1994)
- Uwe Storch, Hartmut Wiebe. Lehrbuch der Mathematik, Band II: Lineare Algebra. Mannheim/Leipzig/Wien/Zürich: BI-Wissenschafts-Verlag (1990)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Edson de Faria, Welinton de Melo. Mathematical Aspects of Quantum Field Theory, 1., Cambridge University Press, 19. o. (2010)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Semilineare Abbildung című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.