Szegletes lednek
 | ||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||
| Lathyrus sativus L. | ||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Szegletes lednek témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Szegletes lednek témájú médiaállományokat és Szegletes lednek témájú kategóriát. |
A szegletes lednek vagy szeges lednek, szegesborsó (Lathyrus sativus) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó lednek nemzetség egyik faja. Száraz vidékek értékes abraktakarmánya, de emberi fogyasztásra is alkalmas. Dísznövényként is vonzó lehet.
Eredete valószínűleg a Mediterráneum és Ázsia, de napjainkra már csak a termesztett változatok ismertek.[1] (egy 2013-as tanulmány szerint az iráni Zagrosz-hegység lábainál fekvő Csogha Golan területén egy újkőkori településcsoport már termesztett szegesborsót).[2] Dél-Európában ősidők óta termesztik, az Alpoktól északra csak a 16. századtól.[1] Belső-Ázsiában fogyasztották, de ismertek kárpát-medencei leletei is. Első ismert említései az 1200-as évekből származnak.[3] Magyarországon csupán szórványosan termesztik.
Jellemzése
[szerkesztés]Hosszúnappalos, egyéves növény, erős gyökérrendszerrel. Igénytelen, bőtermő, szikes talajon is jól érzi magát. Szögletes, szürkészöld szára 15–60 cm-re, néha 100 cm-esre nő. Levelei párosan, szárnyaltan összetettek, a növény felső részén gyakran egyszerű, vagy szöges, kacsos módosulású levelekkel. A levélkék 2,5–15 cm hosszúak, 3–7 mm szélesek, de hosszuk legalább háromszorosan meghaladja szélességüket. Alakjuk lándzsás-elliptikus, rajtuk 5-7 feltűnő, és sok fakóbb, vékonyabb hosszirányú levélérrel. A pálhák 10–20 mm hosszúak, 2–5 mm szélesek, alakjuk lándzsás vagy nyílszerű. 12–24 mm-es, erősen aszimmetrikus pillangós virágai többnyire magánosan állók, színük általában fehér, kék erezettel, ritkábban rózsaszín vagy kékes. Hüvelye hasi varratos, benne 2-4 lapított, szögletes, sárgásfehér, csicseriborsóra emlékeztető mag van. Ezermagtömege 350-500 gramm.
Magjában a glutaminsavval analóg, ám toxikus aminosav található, túlzott bevitele súlyos mérgezéshez, latirizmushoz vezet. Homeopátiás szer alapanyaga.
Kromoszómaszáma 2n=14.
Galéria
[szerkesztés]-
Habitusa -
Virága -
Termése
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Artbeschreibung Archiválva 2012. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Uni Gießen, abgerufen 1. August 2008.
- ↑ https://index.hu/tudomany/tortenelem/2013/07/05/mar_12_ezer_eve_foldet_muveltek_iranban Már 12 ezer éve földet műveltek Iránban. Index.hu, 2013. július 5.
- ↑ Dr. Kiszely István: Az ősmagyarok földművelése. [2010. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 9.)
Források
[szerkesztés]Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Saat-Platterbse című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
