Ugrás a tartalomhoz

Szegletes lednek

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szegesborsó szócikkből átirányítva)
Szegletes lednek
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Bükkönyformák (Faboideae)
Nemzetség-
csoport
:
Fabeae
Nemzetség: Lednek (Lathyrus)
L. (1753)
Fajcsoport: Lathyrus sect. Cicercula
Faj: L. sativus
Tudományos név
Lathyrus sativus
L.
Szinonimák
Szinonimák
  • Cicercula alata Moench
  • Cicercula alba Medik.
  • Cicercula caerulea Medik.
  • Cicercula sativa (L.) Medik.
  • Lathyrus asiaticus (Zalkind) Kudrj.
  • Lathyrus azureus Dean
  • Lathyrus sativus subsp. albus Smekalova
  • Lathyrus sativus f. chlorospermus Smekalova
  • Lathyrus sativus var. comitans Smekalova
  • Lathyrus sativus var. depressus Smekalova
  • Lathyrus sativus var. orbiculatus Smekalova
  • Lathyrus sativus var. parviflorus Smekalova
  • Lathyrus sativus var. pisiformis Smekalova
  • Lathyrus sativus var. platyspermus Smekalova
  • Lathyrus sativus var. pulchrus Smekalova
  • Lathyrus sativus var. variegatus Smekalova
  • Lathyrus sativus var. violascens Smekalova
  • Orobus bimarginatus Stokes
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szegletes lednek témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szegletes lednek témájú médiaállományokat és Szegletes lednek témájú kategóriát.

A szegletes lednek vagy szeges lednek, szegesborsó (Lathyrus sativus) a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába tartozó lednek nemzetség egyik faja. Száraz vidékek értékes abraktakarmánya, de emberi fogyasztásra is alkalmas. Dísznövényként is vonzó lehet.

Eredete valószínűleg a Mediterráneum és Ázsia, de napjainkra már csak a termesztett változatok ismertek.[1] (egy 2013-as tanulmány szerint az iráni Zagrosz-hegység lábainál fekvő Csogha Golan területén egy újkőkori településcsoport már termesztett szegesborsót).[2] Dél-Európában ősidők óta termesztik, az Alpoktól északra csak a 16. századtól.[1] Belső-Ázsiában fogyasztották, de ismertek kárpát-medencei leletei is. Első ismert említései az 1200-as évekből származnak.[3] Magyarországon csupán szórványosan termesztik.

Jellemzése

[szerkesztés]

Hosszúnappalos, egyéves növény, erős gyökérrendszerrel. Igénytelen, bőtermő, szikes talajon is jól érzi magát. Szögletes, szürkészöld szára 15–60 cm-re, néha 100 cm-esre nő. Levelei párosan, szárnyaltan összetettek, a növény felső részén gyakran egyszerű, vagy szöges, kacsos módosulású levelekkel. A levélkék 2,5–15 cm hosszúak, 3–7 mm szélesek, de hosszuk legalább háromszorosan meghaladja szélességüket. Alakjuk lándzsás-elliptikus, rajtuk 5-7 feltűnő, és sok fakóbb, vékonyabb hosszirányú levélérrel. A pálhák 10–20 mm hosszúak, 2–5 mm szélesek, alakjuk lándzsás vagy nyílszerű. 12–24 mm-es, erősen aszimmetrikus pillangós virágai többnyire magánosan állók, színük általában fehér, kék erezettel, ritkábban rózsaszín vagy kékes. Hüvelye hasi varratos, benne 2-4 lapított, szögletes, sárgásfehér, csicseriborsóra emlékeztető mag van. Ezermagtömege 350-500 gramm.

Magjában a glutaminsavval analóg, ám toxikus aminosav található, túlzott bevitele súlyos mérgezéshez, latirizmushoz vezet. Homeopátiás szer alapanyaga.

Kromoszómaszáma 2n=14.

Galéria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Artbeschreibung Archiválva 2012. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben, Uni Gießen, abgerufen 1. August 2008.
  2. https://index.hu/tudomany/tortenelem/2013/07/05/mar_12_ezer_eve_foldet_muveltek_iranban Már 12 ezer éve földet műveltek Iránban. Index.hu, 2013. július 5.
  3. Dr. Kiszely István: Az ősmagyarok földművelése. [2010. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 9.)

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Saat-Platterbse című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]