Ugrás a tartalomhoz

Szegedi Gergely (református hitszónok)

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a református hitszónok és dalíróról szól. Hasonló címmel lásd még: Szegedi Gergely (egyértelműsítő lap).

Szegedi Gergely (Szeged, 1536 vagy 1537 − Eger, 1566. december 20.) református hitszónok, dalíró[1][2][3][4]

Életútja

[szerkesztés]

1550-től a beregszászi Domokos-rendi szerzetház tagja volt.[5] Itt fedezte őt fel Kálmáncsehi Sánta Márton, és nyerte meg a reformáció ügyének.[6] 1556-ban és 1557-ben Kálmáncsehi Sánta Márton közbenjárására Petrovics Péter költségén Genfben[7] és Wittenbergben tanult.[8][9] A tanintézet anyakönyve szerint 1556. július 8-án iratkozott be Wittenbergbe, és ott együtt tanult Méliusz Juhász Péterrel. 1557-ben hazajött Wittenbergből, és Eperjesen majd Kassán volt prédikátor.[6] Kassa és Debrecen városa is versengett érte, de Debrecen ragaszkodott hozzá. Kálmáncsehi Sánta Márton 1557. december 21. körüli halált követően átvette az ő helyét.

1557-től 1562-ig Melius tiszttársa volt Debrecenben.[10][11] 1560-ban Meliusszal közösen keresztülvitték a calvini szellemű reformációt, amit a váradi zsinat 1561-ben elfogadott.[12] 1561-ben debreceni plébános lett, 1562-ben Méliusz Juhász Péterrel együtt írta alá a debreczeni hitvallás előszavát. 1562-ben (vagy 1563-ban) Tokajba ment,[13] ekkor fordította le a LXXI. zsoltárt.[14] 1563-ban pártfogásába vette Németi Ferenc tokaji várkapitány.[15] 1564-ben Mágocsy Gáspár egri várkapitány közelében találjuk,[15] 1566-ban Tokaj környékén tartózkodott.[16] 30 éves korában hunyt el, 1566-ban.[17][18][19]

1562-ben jelent meg első énekeskönyve, amelyet Huszár Gállal együtt jegyez.[13] Verseskötete megjelent 1569, 1579, 1590, 1592-ben.[20] Az 1569-ben megjelent énekeskönyvet már halála után adták ki,[2] ezt az énekeskönyvet 1892-ben fedezte fel Hellebrant Árpád a boroszlói egyetemi könyvtárban, és azt a Magyar Tudományos Akadémia 1893-ban hasonmás kiadásban kiadta.[21][22]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Ács Pál (2009). „Reformáció és anyanyelvű irodalom”. História (9–10), 39–42. o. (Hozzáférés: 2017. június 5.) 
  2. ↑ a b H. Hubert Gabriella. III. Az 1700-ig megjelent magyar nyelvű gyülekezeti énekeskönyvek története, A régi magyar gyülekezeti ének. Budapest: Universitas Könyvkiadó, 117. o. (2004). ISBN 963 9104 91 4. Hozzáférés ideje: 2017. június 5. 
  3. ↑ Eszerint a születési év 1536 vagy 1537: Csepregi Zoltán. A reformáció kezdetétől a zsolnai zsinatig (1610) I/3: S–Z, Evangélikus lelkészek Magyarországon (ELEM). Budapest: Magyar Evangélikus Egyház MEDiT Kiadója, 261 (a pdf-ben 292.o.). o. (2016). ISBN 978-963-380-086-7. Hozzáférés ideje: 2017. június 5. 
  4. ↑ Varjas Béla (1970). „Kovacsóczy Farkas feljegyzései és Szegedi Gergely”. Irodalomtörténeti Közlemények LXXIV (2), 129–151. o. (Hozzáférés: 2017. június 5.) 
  5. ↑ A Pallas nagy lexikona, 506. o.. Hozzáférés ideje: 2017. június 5. 
  6. ↑ a b Barla Jenő (1910. május 8.). „Hazafias egyházi énekek a XVI. századból”. Proestáns Egyházi és Iskolai Lap 53 (19), 291–293. o. (Hozzáférés: 2017. június 5.) 
  7. ↑ Barla Jenő (1899). „Szegedi Gergely és énekeskönyve 1569-ből”. Protestáns Szemle 11 (6), 373–382. o. (Hozzáférés: 2017. június 5.) 
  8. ↑ Révész Kálmán (1895-051-17). „Károlyi Sebestyén és ami hozzá tartozik”. Proestáns Egyházi és Iskolai Lap 38 (1), 40–42. o. (Hozzáférés: 2017. június 5.) 
  9. ↑ szerk.: Borovszky Samu: Zemplén vármegye és Sátoraljaújhely, 431. o. (1905) 
  10. ↑ Barla Sz. Jenő (1908). „AZ 1562. ÉVI DEBRECZENT HITVALLÁSTÉTEL NÉPIES VONATKOZÁSAI”. Ethnographia 19 (4), 194. o. (Hozzáférés: 2017. június 5.) 
  11. ↑ Más forrás szerint 1558−1563 között volt Debrecenben Melius társa, de ez az 1557. decemberi dátummal magyarázható.
  12. ↑ szerk.: Borovszky Samu: Bihar vármegye és Nagyvárad, 533. o. (1901)  (Megjegyzés: Borovszky tévesen nevezi váradi papnak.)
  13. ↑ a b Kanyaró Ferenc. Dávid Ferencz, Keresztény magvető, 190–228 (193, 195). o. (1906). Hozzáférés ideje: 2017. június 5. 
  14. ↑ (1894) „Könyvismertetések és bírálatok”. Katolikus Szemle (2), 323–330. o. (Hozzáférés: 2017. június 5.) 
  15. ↑ a b Barla Jenő (1899). „Szegedi Gergely és énekeskönyve 1569-ből (Befejező közlemény)”. Protestáns Szemle 11 (7), 445–450. o. (Hozzáférés: 2017. június 5.) 
  16. ↑ Barla Jenő (1910. május 22.). „Hazafias egyházi énekek a XVI. századból (Folytatás és vége)”. Proestáns Egyházi és Iskolai Lap 53 (21), 323–324. o. (Hozzáférés: 2017. június 5.) 
  17. ↑ szerk.: Fabiny Tibor: Varjas Béla: Szegedi Gergely és Flacius Illiricus ismeretlen vitája az úrvacsoráról, Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből, 29–50 (32). o. (1984). ISBN 963-7020-48-9. Hozzáférés ideje: 2017. június 5. 
  18. ↑ szerk.: Bálint Ágnes, Gáborjáni Szabó Botond: Ősz Sándor Előd: Szegedi Gergely könyvtárának néhány darabjáról, „Kezembe vészem, olvasom és arról elmélkedem” Emlékkönyv Fekete Csaba születésének 75. és könyvtárosi működésének 50. évfordulójára. Debrecen: Tiszántúli Református Egyházkerületi Gyűjtemények, 178–188. o. (2015). Hozzáférés ideje: 2017. június 5. 
  19. ↑ Az Egyháztörténeti Lexikon szerint is 1566-ban halt meg, és nem lehetett azonos azzal, aki 1569-ben raboskodott. Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon Szegedi Mizsér(?) Gergely. Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
  20. ↑ Fábián Imre (1955). „Debrecen zenei múltja”. Alföld VI (1–2), 95. o. (Hozzáférés: 2017. június 5.) 
  21. ↑ Farkas Lajos (1898). „Zsoltárköltészetünk Szenczi Molnár Albert előtt”. Protestáns Szemle X (8), 434. o. (Hozzáférés: 2017. június 5.) 
  22. ↑ http://real-eod.mtak.hu/4185/

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szegedi_Gergely_(református_hitszónok)&oldid=27398326”