Hellebrant Árpád
Hellebrant Árpád | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1855. november 18. Pest |
Elhunyt | 1925. december 5. (70 évesen) Budapest |
Sírhely | Fiumei Úti Sírkert |
Ismeretes mint | könyvtáros |
Nemzetiség | magyar |
Pályafutása | |
Szakterület | bibliográfia, irodalomtörténet, könyvtártudomány, lexikográfia |
Jelentős munkái | • Régi magyar könyvtár. III. és IV. kötet |
A Wikimédia Commons tartalmaz Hellebrant Árpád témájú médiaállományokat. |
Hellebrant Árpád (Pest, 1855. november 18. – Budapest, 1925. december 5.) magyar könyvtáros és bibliográfus.
Élete
[szerkesztés]Gimnáziumi tanulmányainak befejezése után a budapesti egyetemen a klasszika-filológiai előadásokat hallgatta és 1878-ban tanári oklevelet szerzett. 1878-tól 1924-ig a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában könyvtári tisztként dolgozott. Az akadémia irodalomtörténeti bizottságának is tagja volt. 1885-től kezdve az irodalomtudomány körébe tartozó irodalom címjegyzékét minden évben a legapróbb részletekig összeállította. Repertóriumaival nagy szolgálatokat tett kortársainak és az utókornak (Egyetemes Philologiai Közlöny, Irodalomtörténeti Közlemények, Ethnographia.)
Cikkei megjelentek a Figyelőben (1876. Jászberényi Pál életéhez), a Magyar Könyvszemlében (1877-től Jelentések a m. tud. akadémia könyvtárának állapotáról, gyarapodásáról és használatáról, 1880. Magyarországi vonatkozású ősnyomtatványok a m. tud. akadémia könyvtárában, 1883. Ismeretlen brassói egylevelű nyomtatvány a XVII. századból, 1891. Adalék Szabó K., Régi M. Könyvtárának II. kötetéhez), az Egyetemes Philologiai Közlönyben (A magyarországi philologiai irodalom könyvészete 1879 s repertóriuma 1886 óta), az Ungarische Revue-ben (1885. Die ungarische Bibliographie bis 1711), a Századokban (1886. Die Matrikel der Universität Heidelberg c. munka ismert.), a Történelmi Tárban (1886. Franekerai tanulók, 1887. Az Olmützben tanult magyarok 1590-1664.), a Hunfalvy-Albumban (Budapest, 1891. Hunfalvy Pál munkássága időrendben), az Akadémiai Értesítőben (1893. Jelentése a Régi M. Könyvtár érdekében tett külföldi útjáról), az Irodalomtörténeti Közleményekben (1893 óta Irodalomtörténeti repertórium).
Az irodalomban sok helyen „Hellebrandt” formában írják a nevét. Gyulai Pál leányát, Gyulai Arankát vette feleségül 1886-ban, de kapcsolatuk elhidegült, s 1896-ban elváltak.[1] Másodszor 1919. október 30-án nősült, felesége Heinelt Etelka volt.[2] 1925. december 4-én éjjel 12 órakor hunyt el.[3] Sírja a Fiumei Úti Sírkert Árkádsorában található a Jóri család sírboltjában (Bal oldali Árkádsor, Á-20).
Munkái
[szerkesztés]- Az MTA Könyvtárában lévő ősnyomtatványoknak jegyzéke (Budapest, 1886)
- Kiss János superintendens emlékezései maga által feljegyezve (Sajtó alá rendezte és előszóval ellátta. 2 kiadás, Budapest, 1890)
- Régi magyar könyvtár. III. és IV. kötet. Budapest, 1896–1898 (A magyar szerzőktől külföldön 1480-tól 1711-ig megjelent nem magyar nyelvű nyomtatványok bibliográfiai leírása Szabó Károly anyaggyűjteménye alapján.) 1.r. 2.r.
- Diplomatáriumok és monumenták az MTA könyvtárában (Budapest, 1908)
- Kriza János levelei Toldy Ferenczhez: a M. Tud. Akad. kézirattárában levő eredetiből közli Hellebrant Árpád, (Budapest, 1912).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Pogányné Rózsa Gabriella: „Szabó Károly nagy vállalatának méltó örököse” Hellebrant Árpád (1855–1925). In: Könyv, könyvtár, könyvtáros, 24. évf. 11. szám, 2015. november, História rovat, 38–48. o.
- ↑ Budapest, VIII. ker. Házassági anyakönyv, 3895. folyószám, Családneve itt Helebrand Árpádnak írva. Familysearch
- ↑ Budapest, VIII. ker. Halotti anyakönyv 3148. folyószám alatt bejegyezve. Névformája itt: Helebrandt Árpád. Familysearch
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IV. (Gyalai–Hyrtl). Budapest: Hornyánszky. 1896.
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Pintér Jenő: A magyar irodalom története: tudományos rendszerezés Budapest, 1930–1941; 7. kötet. A közérdekű irodalom / Az irodalomtörténet és kritika c. alfejezet. (CD-ROM: Arcanum Kiadó)