Szegő György (műfordító)

Szegő György
Született	1919. november 17. Kolozsvár
Elhunyt	2007. szeptember 11. (87 évesen) Kolozsvár
Állampolgársága	román
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Szegő Katalin
Gyermekei	Péter Szegő
Szülei	Szegő Júlia
Foglalkozása	műfordító
Iskolái	Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (–1942)
Sablon • Wikidata • Segítség

Szegő György (Kolozsvár, 1919. november 17. – Kolozsvár, 2007. szeptember 11.) erdélyi magyar műfordító. Szegő Júlia fia, Szegő Katalin férje.

Életútja

Középiskoláit Kolozsváron végezte (1938); a Ferenc József Tudományegyetemen vegyész oklevelet (1942), a Bolyai Tudományegyetemen orosz nyelv- és irodalom szakos tanári képesítést (1950), majd a BBTE-n angol–magyar nyelv- és irodalom szakos tanári diplomát (1971) szerzett. 1944–49 között vegyészként dolgozott a kolozsvári Dermata Bőr- és Cipőgyárban, 1948–50 között orosz lektor a Magyar Művészeti Intézetben; 1950–59 között a Bolyai Tudományegyetemen, 1959–79 között helybeli középiskolákban tanított.

Első írását a Korunk közölte 1935-ben, cikkei, műfordításai ugyanitt, valamint az Utunk, Élet és Irodalom, Igazság hasábjain jelentek meg. Egy, az óorosz és ógermán népi verselés közötti lehetséges összefüggésről írott nagyobb tanulmányát a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem szlavisztikai évkönyvében tette közzé 1974-ben. Kisebb műfordításaival 14 antológiában szerepelt, számos műfordítás-kötete jelent meg mind Bukarestben, mind Budapesten.

Műfordításkötetei

• Puskin: Polta­va (Bukarest, 1949);
• Puskin: Ruszlán és Ludmilla (Bukarest. 1950);
• Bezimenszkij: A harag versei (Bukarest, 1951);
• Nyek­raszov: Topogó tábornok (Bukarest, 1957);
• Nyekraszov: Ki él boldogan Oroszhonban? (Bukarest, 1959);
• A bűvös köcsög. Kína népeinek meséiből (Bukarest, 1960);
• Csang Tien-Ji: A bűvös tök (Bukarest, 1961);
• Csingiz Ajtmatov: Piroskendős jegenyécském (elbeszélések, Tarisznyás Györgyivel, Bukarest, 1962);
• Polescsuk: A pergamen titka (Budapest, 1962);
• Bikov: A harmadik rakéta (Budapest, 1964);
• Szemjonov: Veszélyes játék (Budapest, 1965);
• Szemjonov: A boldog herceg (Bukarest, 1968);
• E. T. A. Hoff­mann: Aranycserép (Bukarest, 1972);
• Antelme: Emberi nemünk (Budapest, 1972);
• Victor Ion Popa: Uram, irgalmazz! (Bukarest, 1973);
• A sellő hatalmában (német klasszikus mesék, Bukarest, 1977);
• Walter Scott: A lovag (Budapest, 1978);
• Defoe: Jack ezredes (Budapest, 1982);
• Verne: Fekete Indiák (Bukarest, 1983);
• Szungyata, az oroszlán fia (mandinka hősének, Budapest, 1983);
• Drewe: A gyilkos varjak (Budapest, 1987);
• Emily Brontë verseiből (Budapest, 1988).
• Beowulf (Budapest, 1994)

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.