Ugrás a tartalomhoz

Szaven-Pahlavuni Mária bizánci császárné

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szaven-Pahlavuni Mária
Örményországi Rita (Mária, Xéné)
Kilikiai Rita (Mária, Xéné)
Bizánci Császárság (Bizánci Birodalom) (társ)császárnéja
Μαρία της Αρμενίας (Κιλικίας)
Uralkodási ideje
1294. január 7./16./
1295. január 6.
1320. október 12.
ElődjeMontferrati Jolán
UtódjaBraunschweigi Irén
Életrajzi adatok
UralkodóházSzaven-Pahlavuni-ház hetumida ága
Született1278. január 11./1279. január 10.
Elhunyt1333. július (55 évesen)
NyughelyeKonstantinápoly
ÉdesapjaII. Leó örmény király (1236–1289)
ÉdesanyjaKüra Anna lamproni úrnő (–1285)
Testvére(i)
HázastársaIX. (Palaiologosz) Mihály bizánci (társ)császár (1277–1320)
Gyermekei1. Andronikosz (1297–1341)
2. Mánuel (1298 után–1319)
3. Anna (–1321)
4. Teodóra (–1330 után)
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaven-Pahlavuni Mária témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szaven-Pahlavuni Mária (1278. január 11./1279. január 10. – 1333. július), születési neve. Rita, kolostori neve: Xéné (Xénia), görögül: Μαρία της Αρμενίας (Κιλικίας), örményül: Մարիա Հայաստանի, franciául: Rita d'Arménie, latinul: Rita Armeniae, örmény királyi hercegnő, bizánci (társ)császárné. A Szaven-Pahlavuni-dinasztia hetumida ágából származott. III. Andronikosz bizánci császár anyja és I. Irén trapezunti császárnő nagyanyja. Szaven-Pahlavuni Izabella ciprusi régensné, valamint II. Hetum, I. Torosz, IV. Szempad, I. Konstantin örmény királyok húga és I. Osin örmény király nővére. Theophanu hercegnő ikertestvére.

Élete

[szerkesztés]

Apja II. Leó (12361289) örmény király, I. Izabella és I. Hetum örmény királyok elsőszülött fia. Édesanyja Küra Anna (–1285) lamproni úrnő, IV. Hetumnak (1220 körül–1250), Lampron urának a lánya. Az 1296-ban vagy akörül elhunyt Theophanu hercegnő ikertestvére volt.

1294. január 7-én vagy január 16-án, esetleg 1295. január 6-án feleségül ment IX. (Palaiologosz) Mihály bizánci (társ)császárhoz, akit még az apja, II. Andronikosz 1281-ben társcsászárává tett, és 1294. vagy 1295. május 21-én császárrá koronáztatott. Rita a házasságával felvette a Mária nevet, és ekkortól automatikusan császárnéi címet viselt az anyósa, férje mostohaanyja, Montferrati Jolán mellett.[1]

Nővére, Izabella hercegnő, aki Lusignan Amalrik ciprusi királyi herceghez, Türosz urához ment feleségül 1293. január 7-én vagy 1294. január 6-án, a húgával szinte egy időben, a férjének, Amalriknak, 1306-tól Ciprus régensének a meggyilkolása (1310) után a gyerekeivel örmény hazájába tért vissza 1311-ben. Izabella a másodszülött fiát, Guido herceget 1317-ben Konstantinápolyba küldte a nagynénje, Mária császárné gondjaira bízva.

Mária pedig, aki örökbe fogadta a bizánci császári családdal, a Palaiologosz-házzal rokonságban álló Szürgiannaina Teodórát,[2] a kun származású Szürgiannész János (–1334) lányát, 1330/32 körül összeházasította az unokaöccsével, Guido ciprusi királyi herceggel, a későbbi örmény királlyal, aki 1342-ben II. Konstantin néven lépett az örmény trónra, már nagynénje halála után. Teodóra volt az örmény király második felesége.

Gyermekei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. IX. Mihály édesanyja Árpád-házi Anna bizánci császárné, V. István magyar király lánya volt.
  2. L. Rüdt-Collenberg (1963) és Rudt de Collenberg (1980: 223).

Források

[szerkesztés]
  • Isenburg, Wilhelm Karl, Prinz zu: Die Kaiser von Byzanz a. d. H. Palaeologos (1261–1453), Tafel 144., In: W. K. P. z. I.: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staten II., J. A. Stargardt, Berlin, 1936. (második kiadás: Marburg, 1965.)
  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre, EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
  • Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
  • Schwennicke, Detlev: Die Palaiologoi II, 1259 Kaiser in Nikaia, 1261–1376 und 1379–1391 Kaiser von Byzanz in Konstantinopel. In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band II, Die außerdeutschen Staaten, Die regierenden Häuser der übrigen Staaten Europas, Tafel 183, Verlag, Marburg/Berlin, 1984.

További információk

[szerkesztés]
Előző
Montferrati Jolán
Bizánci (társ)császárné
1294/95 – 1320
Következő
Braunschweigi Irén