Szaróni-szigetek
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Szaróni-szigetek (Σαρωνικά Νησιά) | |
A Szaróni-öböl és környéke | |
Közigazgatás | |
Ország | Görögország |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Szaróni-öböl |
Nagyobb szigetek | Szalamisz, Ejina, Pórosz, Ídra, Szpécesz |
Terület | 310 km² |
Időzóna | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 37° 48′, k. h. 23° 30′37.800000°N 23.500000°EKoordináták: é. sz. 37° 48′, k. h. 23° 30′37.800000°N 23.500000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaróni-szigetek témájú médiaállományokat. |
A Szaróni-szigetek a görög szigetvilágban helyezkedik el Athénhoz legközelebb a Szaróni-öbölben. Az öblöt Argoszi Szarónról, a mitológiai királyról nevezték el.
Fekvése
[szerkesztés]A legkisebb, Szalamisz tulajdonképpen már a görög főváros része. Ejina (Aigina), a pisztácia szigete szintén elég közel van, sok athéninak van itt hétvégi háza. Kedvelt turistacélpont, Agkísztri, Methana és akárcsak Pórosz. Ídra a művészek és a gazdagok szigete, ahonnan a motoros járművek ki vannak tiltva. A csoport legdélebbi tagja Szpécesz, itt a legjobb a tengerpart.
Története
[szerkesztés]A szigetek meghatározó szerepet játszottak az 1821-ben kirobbant görög szabadságharcban, amelyben Görögország kivívta függetlenségét az Oszmán Birodalomtól.
A szigetcsoporton az ejinai Aphaia templomon kívül nincs jelentősebb ókori rom.