Szpécesz
Szpécesz (Σπέτσες) | |
Szpécesz szigete | |
Közigazgatás | |
Ország | Görögország |
Decentralizált régió | Attika |
Regionális egység | Szigetek |
Község | Szpécesz |
Székhely | Szpécesz |
Legnagyobb település | Szpécesz (település) |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Népsűrűség | 144,39 fő/km² |
Szpécesz (település) népessége | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Égei-tenger, Argoliszi-öböl |
Szigetcsoport | Szaróni-szigetek |
Terület | 27 km² |
Tengerszint feletti magasság | 252 m |
Legmagasabb pont | Profitisz Iliasz (248 m) |
Időzóna | EET (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 37° 15′ 00″, k. h. 23° 07′ 59″37.250000°N 23.133056°EKoordináták: é. sz. 37° 15′ 00″, k. h. 23° 07′ 59″37.250000°N 23.133056°E | |
Szpécesz weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szpécesz témájú médiaállományokat. |
Szpécesz (másként Szpetszész, görögül Σπέτσες, ógörögül/katharevousa: Σπέτσαι [Szpetszai]) sziget Görögországban, az Argoliszi-félszigettől délre, a Szaróni-szigetcsoport része. Területe 27 km². 1991-ben a népesség 3600 fő körül alakult. Központja és legnagyobb települése az azonos nevű Szpécesz, itt él a sziget lakosságának szinte teljes egésze, 4001 fő (2011). Délkeleti szomszédja a kisebb Szpecopúla sziget.
Története
[szerkesztés]Az ókorban a sziget neve Pitiussza volt, ami annyit jelent, hogy „fenyőfélével borított”. Az idők során azonban a fákat itt is ugyanúgy kivágták, mint Görögország egyéb területein. A mai sűrű aleppói cédrus borítás egy bőkezű milliomos, Szotiriosz Anargitriosz ajándéka.
A sziget minden valószínűség szerint évszázadokon keresztül lakatlan volt, csak az 1600-as években érkeztek albán menekültek.
Szpécesz volt az otthona a görög szabadságharc híres hősének, Bubulinának.
Szpetszész ma
[szerkesztés]Jó az összeköttetés Pireusszal és Napflionnal. A szigeten a motoros járművek közlekedését erősen korlátozzák, ezért a fő közlekedési eszköz a konflis és a vízitaxi.
A milliomos Anargiriosz, a sziget szülötte, hatalmas vagyonnal tért haza Amerikából 1914-ben. A terület újraerdősítése mellett létrehozta brit mintára az Anargiriosz fiúiskolát, amely máig a görög elit fiait neveli. Szintén ő finanszírozta a város néhány impresszívebb épületének építését is.
Az 1970-es–1980-as években gazdag görögök, manapság európai, főleg brit turisták kedvelt nyaralóhelye a sziget.