Pórosz (sziget)
| Pórosz (Πόρος) | |
 | |
| Pórosz szigete | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Görögország |
| Régió | Attika |
| Legnagyobb település | Pórosz |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Pórosz (Attika)|Pórosz népessége | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Krétai-tenger |
| Szigetek száma | 2 |
| Nagyobb szigetek | Kalávria és Szféria |
| Terület | 31 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 358 m |
| Legmagasabb pont | Pic Vigla (358 m) |
| Időzóna | UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Pórosz
Pozíció Görögország térképén
| |
 é. sz. 37° 31′ 00″, k. h. 23° 29′ 01″37.516667°N 23.483611°EKoordináták: é. sz. 37° 31′ 00″, k. h. 23° 29′ 01″37.516667°N 23.483611°E | |
| Pórosz weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pórosz témájú médiaállományokat. | |
Pórosz (görögül Πόρος [pórosz]) szigetpár a Szaróni szigetcsoport része Görögországban. 48 km-re van Pireusztól, a Peloponnészoszi-félszigettől pár száz méteres tengeri csatorna választja el. Népessége körülbelül 4000 fő.
Földrajza
[szerkesztés]Területe körülbelül 31 km². Két szigetből áll, a délebbre található, vulkanikus kőzet alkotta, kis méretű Szfériából és a jóval nagyobb, északi Kalávriából, melyeket híd köt össze. A felszín hegyes. Az egyetlen itt található, nagyobb település az azonos nevű Pórosz városa, ezen kívül egyetlen másik település, Ájosz Nektáriosz található a szigeten, melynek népessége valamivel több mint 100 fő.
Gazdag növényvilággal rendelkezik: északi, valamint keleti és nyugati területein többnyire bokros-bozótos vegetáció található, míg a középső és déli részén nagy kiterjedésű píneaerdők terülnek el. Jó úthálózattal és megfelelő turisztikai infrastruktúrával rendelkezik, ami népszerűvé teszi rövid időtartamú üdülések céljára. Homokos partszakaszokban azonban szűkölködik a sziget, szinte csak a déli parton, Aszkeli városrész partszakaszán, valamint az északi parton található Vajiónia-öbölben találhatók strandolásra alkalmas területek.
A fősziget kőzetének fő anyaga üledékes kőzet (mészkő és homokkő), míg Szféria alapkőzete vulkanikus eredetű. A Kalávria középső részén található mészkő masszívumban víznyelők és cseppkőbarlangok is találhatók. A mészkő alapkőzetben gyakran bukkannak fel tengeri fosszíliák, drágakövek és fémércek előfordulása ugyanakkor nem ismeretes.
Története
[szerkesztés]A legújabb kutatások szerint Póroszt a bronzkor óta lakják, a szigeten talált, legkorábbi, emberi kéz munkájára utaló nyomok korát legalább 3000 évesre becsülik. A mai Kalávria szigetén található ókori település, Kalaureia Poszeidón istennek szentelt menedékhely volt, a Poszeidón-szentély a környező törzsek által alkotott szövetség központja volt. Romjai ma is megtekinthetők és látogathatók egy hegytetőn, nem messze Pórosz városától.
A bizánci korban a szigetet sokszor támadták meg kalózok. Görögország oszmán megszállása alatt Pórosz független maradt, később a görög szabadságharc alatt pedig jelentős mértékben segítette a többi szigetet.
Az Oszmán Birodalommal való egyik békekötése folyományaként Oroszország haditengerészeti ellátóbázist alakított ki a szigeten, amit a 19. század végéig használtak. A 20. század elején fokozatosan elhagyták a bázist; a díszesen faragott kövekből készült épületek még meglévő romjait 1989-ben védett építészeti emléknek minősítették.
Látnivalók
[szerkesztés]A szigeten lévő, a szigettel azonos nevű Pórosz kikötőjének fő nevezetessége az 1927-ben épült óratorony.
-
Óratorony -
Kikötő -
Szaroniszi öböl -
A görög haditengerészet képzési központja
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Poros című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
