Szakáts Péter
| Szakács Péter | |
 | |
| Szakáts Péter 1933-ban | |
| Született | Szakács Péter 1851. június 6. Alsószőlős |
| Elhunyt | 1947. június 10. (96 évesen) Marosvásárhely |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | ábránfalvi Ugron Rozália (1861–1947) (h. 1883–1947) |
| Gyermekei | három gyermek: Tibor (1884–1942 után) István (1886–1942 után) Zoltán (1892–1945) |
| Szülei | Szakács Péter id. Szakács Rákhel |
| Foglalkozása | jogász, állatorvos, politikus. |
| Tisztsége | Románia szenátora (1926–) |
| Iskolái |
|
Szakáts Péter, névváltozat: Szakács (Alsószőlős, 1851. június 6. – Marosvásárhely, 1947. június 10.) jogász, állatorvos, politikus.
Származása
[szerkesztés]Szülei id. Szakács Péter (Székelyszenterzsébet, 1805. szeptember 1. – Székelyszenterzsébet, 1886. szeptember 18.) és Szakács Rákhel (Székelyszenterzsébet, 1808. március 18. – Székelyszenterzsébet, 1883. március 17.), akik 1829. február 8-án Székelyszenterzsébeten kötöttek házasságot.
Pályafutása
[szerkesztés]Ifj. Szakács Péter okleveles gazdász, okleveles állatorvos, közgazda, földbirtokos Bikafalván. Középiskoláit a Székelyudvarhelyi református kollégiumban végezte, jogot a Budapesti Tudományegyetemen hallgatott. Állatorvosi oklevelet Budapesten szerzett. 1877–1879 között két évig Kolozsmonostoron a magyar királyi gazdasági tanintézetben gazdasági tansegéd,[1] majd ugyancsak két évig gazdasági iskolai tanár Debrecenben 1879–1881 között. Mint igazi vérbeli székely, mindenhez értett és szakadatlanul tanult, a debreceni tanintézet hallgatóit megtanította a kosárfonásra és felhívta a leendő gazdatisztek figyelmét a kosárfűzés gazdasági jelentőségére. Ebbeli fáradozását az 1885. évi országos kiállításon a tanintézet nagyobb kitüntetéssel jutalmazta, amikor a kosárfonásért az intézet első díját nyerte. 1882 és 1889 között a nyitravármegyei Gazdasági Egyesület titkára, 1889–1895 között az E. G. E. titkára Kolozsváron, majd 1895-től 1918-ig 24 éven át a marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamarai titkára, illetve főtitkára volt. 1918-ban nyugdíjba vonult, azóta bikafalvi birtokán gazdálkodott. Az 1926-os és az 1927-es választásokon szenátor lett és bejutott a bukaresti parlamentbe. Az udvarhely-megyei Magyar Párt tagozat elnöke 1920 és 1927 között és örökös díszelnöke. Szakirodalmi tevékenysége is jelentős. Nyitrán Gazdasági Értesítő címmel szaklapot szerkesztett, munkatársa volt a Budapesten megjelenő Gazdasági Lapok és Gazdasági Mérnök c. szaklapoknak és az Egyetértés című politikai napilapnak. Kolozsváron az Erdélyi Gazda című szaklapot szerkesztette. Marosvásárhelyen két éven át szerkesztője volt a Székelység c. független politikai napilapnak, megalapította a Gazdasági Érdekeink c. szaklapot, ami még 1934-ben is kiadásra került. I. Károly román király 1906-ban a Román Csillagrend lovagkeresztjével és a jubileumi emlékéremmel tüntette ki, továbbá 1918-ban, a magyar polgári hadiérdem II. o. kapta. 1918-ból, 1879-től a philadelphiai Kereskedelmi Múzeum kültanácsosa, a Mezőgazdasági Kamara volt elnöke. A szenterzsébeti Szakács családfa kutatója. Ld.: A bikafalvi Szakáts család iratai. (1841–1948.) „Az állag a székelyszenterzsébeti nemes Szakáts család bikafalvi ágának 0,30 ifm. levéltárát, pontosabban Szakáts Péter (1851–1947) földbirtokos, okleveles közgazdász és fia, Szakáts Zoltán …iratait tartalmazza.” Pálmay József részére a Szakács család adatait átadta, a szenterzsébeti anyakönyvek feldolgozása alapján közölt adatai pontosak voltak. Szakács Péter (Székelyudvarhely) tagja lett az Romániai Országos Magyar Párt Intéző Bizottságának 1922-ben. A gazdasági kérdések, és általa a párt mezőgazdasági szakosztálya megalakításának szükségessége folyamatosan került előtérbe.
Fontosabb munkái
[szerkesztés]- Az iparosok nyugdíjügye. Budapest, 1900.
- A Székelyföld ipara. Története, eseményei. Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum 50 éves jubileumára. Szerk.: Csutak Vilmos. Sepsiszentgyörgy, 1929. Reprint: Budapest, 1989. 669–681.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]- Szakáts Péter egyenes ágú ősei: Szakács család (székelyszenterzsébeti)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Köztelek. 1894-11-14/91 szám. 1621-1624. A kolozsmonostori m. kir. gazdasági tanintézet 25 éves jubileuma.
Források
[szerkesztés]- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 13. kötet. Szakács Péter (szenterzsébeti) 298.Szakács Péter (szenterzsébeti) | Magyar írók élete és munkái – Szinnyei József | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
- Szakács Péter. Erdélyi lexikon. Szerkesztette: Dr. Osvát Kálmán. 1928. Oradea, Nagyvárad. Szabadsajtó, Könyv- és Lapkiadó RT. 267.. Erdélyi lexikon: Szakács Péter
- Ethnographia. 58. évfolyam. 1947. 357. Népélet. Társasági ügyek. Jegyzőkönyv a Magyar Néprajzi Társaság 1947. évi június 12-én délután 5 órakor a Magyar Nemzeti Múzeum tanácstermében tartott LIX. rendes közgyűléséről. Őszinte fájdalommal emlékezünk meg Társaságunk elhunyt tagjairól. …Szakáts Péter.Ethnographia • 58. évfolyam (1947) /Népélet/ | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
- Köztelek. 1894-11-14/91 szám. 1621-1624. A kolozsmonostori m. kir. gazdasági tanintézet 25 éves jubileuma.Köztelek – 1894. 53-103. szám | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
- Köztelek. 1918-04-27/17. szám. 670-671. Szakáts Péter életrajza. A mezőgazdasági érdekképviseletnek negyedszázadelőtti erős harcosa, szenterzsébeti Szakáts Péter negyvenesztendőt meghaladó közgazdasági munkásság után, mint a marosvásárhelyi kereskedelmi és iparkamara főtitkára nyugalomba vonult.Köztelek – 1918. 1-26. szám | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. február 10.)
- Köztelek. 63-64. szám, 40-ik évfolyam. 1930. augusztus 10. 1237. Z. K. Az Udvarhelymegyei Gazdasági Egyesület működése. Elismerően nyilatkozik Szakács Péter munkásságáról, aki az Udvarhelyvármegye Gazdasági Egyesület elnökeként 1930. körül a Mániu-kormány alatt tudta megkezdeni az Egyesület újraszervező tevékenységét. Szakács Péter 1930-ban 79 éves volt.Köztelek – 1930. 53-104. szám | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
- Köztelek, 1942. június 28. 26 szám, 52-ik évfolyam. 620-621.Köztelek – 1942. 1-26. szám | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
- Magyarország tiszti cím- és névtára. 1943. Függelék. 748.Magyarország tiszti cím- és névtára - 50. évfolyam, 1943. | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
- Köztelek. 1892-06-01/44. szám. 898. A szövetségbe lépett gazdasági egyesületek végrehajtó-bizottsága. Szakáts Péter.Köztelek – 1892. 1-52. szám | Arcanum Digitális Tudománytár. adtplus.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 2.)
- Szerkesztették: Várady Aladár és Berey Géza. Erdélyi monográfia. Gloria Könyv-nyomda és Lapkiadóvállalat. Satu-Mare. Sz. Szakáts Péter (szenterzsébeti) nyugalmazott kereskedelmi és iparkamarai főtitkár. 1934. 2. kötet. 485.Sz. Szakáts Péter (szenterzsébeti fényképe és életrajza)
- A Szenterzsébeti Szakáts család.Sipos Béla: A Szenterzsébeti Szakáts családDr. Sipos III. Béla: A szenterzsébeti Szakács (Szakáts, Szakácz, Zakacz) és rokon családok története. Tartalom - PDF Free Download. docplayer.hu. (Hozzáférés: 2020. szeptember 3.)
- Boldog Györgyi-Dr. Sipos III. Béla: A Szakács (székelyszenterzsébeti) és rokon székely családok története és családfái (1. 2. 3. rész) MATRIKULA 2017. 1. 2. 3. szám.Boldog Gyöngyi-Sipos Béla: A Szakács (székelyszenterzsébeti) családfa I.Boldog Gyöngyi-Sipos Béla: A Szakács (székelyszenterzsébeti) családfa II.Boldog Gyöngyi-Sipos Béla: A Szakács (székelyszenterzsébeti) családfa III
- Sipos Béla: A Szakács (székelyszenterzsébeti) és rokon székely családok története és családfái. OSZK-MEK. mek.oszk.hu (Hozzáférés: 2022. január 28.)